Ha minden a Microsoft tervei szerint menne, néhány hónap múlva le is zárulna az Activision Blizzard januárban bejelentett felvásárlása, így a 68,7 milliárd dolláros vételár kicsengetésével olyan jól tejelő franchise-ok kerülnének a redmondiak birtokába, mint a Call of Duty, a Diablo vagy a Candy Crush.
Jelen állás szerint viszont kicsi rá az esély, hogy az eredetileg kitűzött júniusi határidőig sikerül nyélbe ütni az üzletet, az Egyesült Államok versenyhatósága, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) ugyanis nemrég pert indított az akvizíció megakadályozására. A testület az összeolvadást hevesen ellenző Sonyval egyetértve úgy véli, hogy a két vállalat egyesülése ártana a versenynek, így végső soron a felhasználók járnának rosszul vele.
Most pedig egy újabb per is indult a Microsoft ellen, amit egy 10 fős, magukat játékosoknak nevező tagokból álló csoport nyújtott be. Ezt az 1914-ben meghozott trösztellenes törvény, az ún. Clayton Antitrust Act teszi lehetővé, melynek értelmében akár a fogyasztók is bíróság elé citálhatják a szabad verseny ellen vétő vállalatokat.
A Bloomberg Law beszámolója szerint az Észak-Kaliforniában benyújtott kereset lényegében az eddigi ellenérveket ismétli el: az egyik legnagyobb független játékipari kiadó/fejlesztőnek számító Activision Blizzard felvásárlásával túl nagy hatalom összpontosulna a Microsoft kezében, amit a cég a riválisok elnyomására használhatna.
"A Microsoft már most is az iparág egyik legnépszerűbb és legnagyobb videojáték-ökoszisztémájának irányítója. A tervezett felvásárlással a Microsoft páratlan pozíciót szerezne a játékiparban, amivel ők rendelkeznének a legnagyobb számú kötelezően birtoklandó (must have) játékkal és franchise-zal."
- áll a keresetben, amely azt is felveti, hogy az Activisionnel megerősödő Microsoft dominanciája a munkaerőpiacon is éreztetné a hatását, megnehezítve az új kollégák felvételét a kisebb szereplők számára. A felperesek tehát azt szeretnék elérni, ha a bíróság nem engedélyezné a felvásárlás végigvitelét.
Ahogy arról már az ügyről szóló korábbi cikkeinkben is beszámoltunk, a Microsoft határozottan vitatja az akvizíció versenyellenes voltát. A redmondiak egyebek mellett azzal védekeznek, hogy az Xbox csak a konzolos piac 30%-át birtokolja, míg PC-n eleve elenyésző a Microsoft Store szerepe az olyan riválisok mellett, mint a Steam, az Epic Games Store vagy a GoG.
A vállalat másik visszatérő érve, hogy ők csak több lehetőséget kínálnának a fogyasztóknak és a fejlesztőknek azzal, hogy az Activision Blizzardhoz tartozó címeket beemelnék az előfizetéses Game Pass-katalógusba. A riválisok megbékítésére pedig már azt is megígérték, hogy 10 éven át minden nagyobb platformon elérhetővé teszik az egész üzlet koronaékszerét, a Call of Duty-szériát, ami akár a PlayStation Plus repertoárjába is bekerülhetne.
Ezen a ponton lehetetlen megmondani, hogy az FTC-perben és a most indult "gamer-perben" eljáró bíróságok kinek adnak majd igazat, de az eddigi nyilatkozatok alapján a Microsoftnál biztosak benne, hogy végül sikerül leküzdeni a jogi akadályokat. A másik nagy kérdés, hogy mire jutnak majd az ügyben szintén vizsgálódó brit, kínai és uniós versenyhatóságok, melyek közül az utóbbi csak áprilisban fogja nyilvánosságra hozni a döntését.
