Donald Trump már az elnökválasztási kampányban megfenyegette a fél világot kedvenc politikai és gazdasági nyomásgyakorló eszközeivel, a vámtarifákkal, beiktatása után pedig szinte azonnal nekikezdett valóra váltani fenyegetéseit. Mexikó és Kanada esetében végül átmenetileg visszakozott, ám Kínát illetően végig akar menni az úton, és közben már az Európai Unió külkereskedelmi többlete miatt is vámok kivetését lengette be.
A legalapvetőbb dolog, amit a vámokról tudni kell, hogy az importált termékek drágábbak lesznek, az pedig az importőrön múlik, hogy lenyeli a pluszköltségeket, és ezzel csökkenti nyereségét, vagy továbbhárítja az extra kiadások egészét vagy egy részét az ellátási láncban utána következő piaci szereplőre. Inkább az utóbbi a jellemző, emiatt a fogyasztók az inflációt gerjesztő magasabb árakkal szembesülnek. És hiszitek vagy sem, ez bizony a videójáték-iparra is kihat.
A három konzolgyártót (Microsoft, Nintendo, Sony) és számos nagy kiadót (Bandai Namco, Capcom, Electronic Arts, Epic Games, Konami, Square Enix, Take-Two, Ubisoft, Warner Bros. Games stb.) tömörítő Entertainment Software Association (ESA) közleményében arra figyelmeztetett, hogy a vámtarifák amerikaiak százmillióra, valamint az ország gazdasági növekedéshez jelentős mértékben hozzájáruló iparágra nézve is károsak. Éppen ezért a szervezet arra ösztönzi a kormányzatot, hogy transzparens módon egyeztessen a kérdésről a magánszektor szereplőivel, és reméli, hogy a Trump-adaminisztrációval és a kongresszussal együttműködősben sikerül olyan megoldást találni, amely garantálja, hogy fenntartható növekedési pályán maradjon a gazdaság.
Az ESA félelme nem alaptalan, mivel az Egyesült Államokban forgalomba hozott hardverek jelentős hányadát más országokban gyártják, és ez igaz kézzelfogható formában terjesztett játékokra is. Jóllehet, az utóbbiak piaca egyre csak zsugorodik, tavaly már csupán feleakkora volt, mint 2021-ben, Mat Piscatella iparági elemző (a Circana piackutató ügyvezető igazgatója) szerint a vámtarifák áremeléshez vezetnének, aminek az egyik következménye az lenne, hogy kevesebb dobozos játék fogyna, a másik pedig, hogy a digitálisan terjesztett játékok is ugyanarra az árszintre drágulnának. Ne legyenek illúzióink, anno a Valve is azzal kampányolt a Steam mellett, hogy dobozos játékok gyártási, csomagolási, szállítási, tárolási költségeinek kiiktatásával olcsóbbak lesznek a játékok. Aztán valahogy mégsem lettek azok.
