Túlzás nélkül mondhatom, hogy a LucasArts játékai fiatalkorom legszebb játékélményei közé tartoztak. Hiányoznak.
Így kisebbfajta sokként ért ma a hír, miszerint a Disney meglépte a LucasArts bezárását és lapátra tett 150 dolgozót. Félreértés ne essék, nem azokat sajnálom, akik kitalálták, hogy táncoló rohamosztagosokkal és Boba Fettel tarolják le a piacot, náluk várható volt, hogy hamarosan új állás után kell nézniük. Viszont a Star Wars 1313 (még nincs minden veszve azért, kattints a linkre) és a Star Wars: First Assault bedöntése már egetverő ostobaságra enged következtetni, főként olyankor, amikor a fejlesztés már ennyire előrehaladott állapotban volt.
Nem igazán értem, hogy ha a Disney hajlandó volt több, mint 4 milliárd dollárt kilapátolni a Star Wars jogokért, akkor miért nem engedte meg befejezni ezt a két amúgy ígéretes címet. Illetve dehogynem értem, öltönyös-nyakkendős pénzembereknek fél év kellett, hogy kiszámolják, sokkal jobban járnak, ha a kockázatot egyszerűen áthárítják azokra, akik megveszik a Star Wars licenc jogokat. A pénz nagy úr, a baj ezzel csak az, hogy ezzel a döntéssel olyan rossz PR-t kaptak a játékosok között, hogy évek és rengeteg minőségi Star Wars játék kell ahhoz, hogy visszaszerezzék az elvesztegetett bizalmat.
Pedig volt idő, amikor a LucasArts neve egyet jelentett a legjobb játékokkal. 31 évvel ezelőtt kezdődött a mese, az akkoriban még sokkal kevesebb ősz hajszálat magáénak tudó George Lucas nagyon ügyesen ráérzett, hogy milyen pénzeket lehet szakítani a videojátékokon. 1982-ben persze nagyon elfoglalt volt, gőzerővel folytak A jedi visszatér munkálatai, a Lucas birodalomban mindenki arra koncentrált. Az első szárnypróbálgatásokat az Atarival közösen végezték el, 1984-ben hozták ki a Rescue on Fractalus!-t és Ballblazert, ezek voltak az első LucasArts játékok.
A dolog működött, ezután sorra adták ki a minőségi játékaikat. A dolog érdekessége, hogy a cég nem ragadt le egyetlen stílusnál vagy műfajnál, az évek során szinte mindenbe belekóstolt és igen komoly sikereket ért el. A kezdeti időszakban főként a katonai szimulátorokra koncentrált, ami olyan zseniális alkotásokat eredményezett, mint például a Their Finest Hours vagy a Secret Weapons of Luftwaffe.
Aztán ott voltak a kalandjátékok, melyek akkoriban olyan népszerűségnek örvendtek, mint manapság az FPS-ek. Szinte remegve vártuk az új LucasArts grafikus kalandokat, legyen az a klasszikus Maniac Mansion, a Monkey Island sorozat egy új darabja, egy új Indiana Jones epizód, a Day of the Tentacle vagy az elvontan őrült Grim Fandango. A mai napig a Day of the Tentacle-t tartom minden idők legjobb kalandjátékának.
Ha már az FPS-eknél tartunk akkor nem szabad kihagyni a felsorolásból a Dark Forces sorozatot, mely hihetetlen hatást gyakorolt a műfajra, sokan egy szinten emlegetik a legendás Doommal (szerintem még jobb is volt annál).
És akkor el is érkeztünk a csúcspontot jelentő Star Wars játékokhoz, melyek érthető okokból a legnagyobb bevételt hozták a cégnek. Többmilliós eladásokat értek el a Battlefront sorozattal és Knights of the Old Republic-kal. Az igazi csúcspontot mégis az X-Wing, illetve a Tie Fighter sorozat jelentette, még a mai napig is ezt a sorozatot szoktam megjelölni minden idők legjobb játékának (és igen, ebbe a nyolc év WoW is beletartozik).
Sikeresen belevágtak az MMO műfajba is, a Star Wars Galaxies nagyon sok tekintetben felülmúlta a World of Warcraft-ot. Eladásokban már nem volt annyira sikeres, a pletykák szerint fénykorában olyan 1 millió előfizetőjük volt. Az ezredfordulóra azonban nagyon sok minden megváltozott, a régi rajongók legnagyobb megdöbbenésére a LucasArts sorra kezdte kihozni az új trilógiára épülő játékokat. A fogatverseny-szimulátorral még kibékültem, de a The Phantom Menace olyan gyatrára sikeredett, hogy rossz volt nézni.
Volt néhány villanásuk még, de ahogy teltek az évek egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az egykor szebb napokat megélt kiadó mellett fénysebességgel húzott el a játékipar. Jobbára abból éltek, hogy licencelték a Star Wars jogokat (SW:TOR) és az abból befolyó bevételt tették zsebre (a Disney is ebbe az irányba akar menni).
Az utóbbi néhány évben szinte semmi maradandót nem hoztak létre, így bizony nagyon nehéz az élvonalban maradni. A Star Wars: The Old Republic nagyon csúnyán elhasalt, a Kinect Star Wars-t meg jobb, ha nem is említjük, nem ez volt az a Star Wars játék, amit az utóbbi években kerestünk.
A tények ugye makacs dolgok, vitatkozni nem nagyon lehet velük. A LucasArts már nagyon régen elindult lefelé a lejtőn, most jött egy nagyobb hal akinek volt annyi vér a pucájában, hogy kerek-perec kimondja: ennyi volt srácok. Személy szerint nagyon sajnálom a fejlesztés alatt lévő játékokat, különösen a Star Wars 1313-at, biztosan jó játék lett volna. Nem fogom azonban temetni, mivel nem tartom elképzelhetetlennek, hogy valaki felkarolja a csapatot, kifizeti a jogdíjat és befejezi a játékot. Ugyanígy reménykedem abban, hogy kisebb, kreatív csapatok megveszik a jogokat a régi nagy sorozatok folytatására. Engedjük kicsit szárnyalni a fantáziánkat és képzeljük el, mit tudna kihozni Tim Schafer és Ron Gilbert a Maniac Mansion vagy a Monkey Island sorozatból. Milyen lenne egy új Jedi Knight az Unreal 4 motorral? A lehetőségek adottak, most már csak arra van szükség, hogy valaki kiaknázza őket.
