Szeretjük mi annyira az EA-t, hogy már fel sem figyelünk szokásává váló hóbortjaira. Hiszen valljuk be: ha én is egy dollármilliárdos multi lennék, csak arra törekednék, hogy még inkább az legyek. Egymást érve hoznám ki a játékokat, gondoskodva arról, hogy a mindig legyen valami aktuális a repertoáron, amit aztán az értő közönség jókedvűen elfogyaszthat. Így jelenhetett meg összesen tizenöt kiegészítő a The Sims első két részéhez, ezért maradt csak ki a mosógép az NFS Undercover platformjai közül, és ezért kapható három részletben a Spore (Spore, Lénylabor, Édes és Rémes elemek), már az első teljes értékű kiegészítő lemez megjelenése előtt.
De mondom, szeretjük, mert hiába lehet Dunát rekeszteni EA-játékokkal, ha azok sehol sem kapnak négyes alánál rosszabb osztályzatot. Mielőtt azonban megszaladna a penna és irreleváns tartalommal tölteném ki a Spore: Galaktikus Kalandoknak fenntartott két oldalt, inkább gyorsan a tárgyra térek. Hiszen már az említett Electronic Arts-hagyományoknak megfelelően köztünk jár a sort megnyitó első valódi Spore-kiegészítő, a Galaktikus Kalandok.
Űrmester
Mindenek előtt el kell keserítenem azokat, akik „stand-alone" címként várták a Spore: Galaktikus Kalandokat. Mert nem az. Sőt annyira nem, hogy az alapjáték mellé feltelepítve egy különös szimbiózis jön létre a kettő között. Ha ekkor már rendelkezünk mentett játékállással, akkor az itt is megjelenik. Továbbá ha ez véletlenül egy űrfázisban tartó lény, akkor rá automatikusan érvényesek lesznek azok az extra lehetőségek, melyeket a kiegészítő magában rejt. Egyéb fejlődési státuszban ne is keressük ezeket. Ugyanakkor itt nem csak az új dolgokhoz férhetünk hozzá. A Galaktikus Kalandokban is nyugodtan kezdhetünk a sejtfázissal, türelmesen felmászva egészen a csillagokig, de annak sincsen semmi akadálya, hogy egy gyors lény- és hajóbeszerzést követően egyből űrre szálljunk. A mentés tehát közös, ahogyan az elért eredmények is.
Egy lézerkard rendel!
Szerintem nem mondok nagyon arcpirítót, hogy anno az egész Spore alatt halkan ott settenkedett az unalom: nem túlságosan bonyolult (de legalább tök egyforma, hehe) feladatokat egymás után monoton mód nyüstölve próbáltunk szintet lépni. Ez vonatkozott az űrfázisra is, mikor már huszadjára likvidáltuk a világító fertőzött egyedeket, szedtük össze a galaxis másik szegletéből ami szajré épp kellett, vagy rohantunk haza segíteni, mert megint ott volt a Grox. Szóval jócskán elkél itt a vérfrissítés, és ezt a Galaktikus Kalandok sikerrel meg is teszi. Az űrfázisra koncentráló kiegben végre nem csupán egy űrhajó leszünk. A hangsúly itt a kapitányon, tehát személyesen rajtunk van, akit most módunkban áll hiper-szuper kütyükkel teleaggatni. Joggal merül fel a kedves olvasóban a kérdés, hogy minek, hiszen az alapjátékban maximum az űrhajónkat tudtuk felfegyverezni, és amiből egyébként soha nem tettük ki csápunkat. Hála Istennek, a Galaktikus Kalandokkal célba ért újfajta küldetésekben kiszállhatunk intergalaktikus konzervdobozunkból, akár a legénységgel együtt. Ennek menete a szokásos. Elrepülünk egy velünk azonos szintűekkel lakott bolygóra, ott felvesszük a küldetést, aminek szövegéből már kiderül, hogy most egy szokásos „hozd el nekem eztmegazt" típusú, vagy az újfajta missionnel van dolgunk. Ha az utóbbit nyertük, akkor a célbolygóhoz érve egy eddig ismeretlen ablak ugrik elénk, rajta egy szép zöld „Lesugárzás" gombbal. Engedve a csábításnak, a következő pillanatban már lent is vagyunk a bolygó felszínén azzal a kameranézettel és irányítással, harcrendszerrel, ahogyan azt a lényfázisban megtanultuk. Ekkor jönnek hát jól a Szépítőben, a Kapitány fül alatt megjelenő sokrétű eszközök (jetpack, rakétavető, fagyasztás, gyógyítás stb.), amelyekkel magunkat felvértezve külső nézetben csaphatunk szét az ellenség között. Fontos azonban leszögezni, hogy az új felszerelés csak az újfajta küldetések lelkes hajszolásával szerezhetőek meg. Ezek „tapasztalatpontjai" és statisztikája ugyan is elválik a játék fő áramának nagy alsó zöld csíkjától (hagyományos küldetéseknél viszont beleszámít).
Új utakon
Minden egyes efféle quest kézzel gyártott egyedi darab, a „kaszabolj mindenkit le a vaskarmaiddal" stílustól egészen a sivatagi futóversennyel bezárólag. Ezekkel összességében nem is lenne semmi gond, ha volna belőlük mondjuk egy utánfutóval. Mert annyi biztosan nincs, hogy minden értük járó extra fegyvert és egyéb felszerelést (szám szerint harminckettőt) meg tudjuk szerezni. Sejtésem szerint ez szándékos húzás volt a fejlesztők részéről, hiszen a csomag tartalma még egy kompakt és könnyen kezelhető küldetésszerkesztő (külön erről a dobozban), s így a játékosok rá lesznek majd utalva, hogy használják. De mint mindent, ezt is csak ésszel! Saját példámat felhozva velem az is megesett, hogy a puszta kíváncsiságból próbálgatott küldetésszerkesztés végén el találtam menteni enyhén trehány és hiányos művemet, majd pár perccel később feladatba kaptam azokat az egyik szövetségesemtől. Szerencsére a küldetéseket bármikor, szankciók nélkül meg lehet szakítani.
Kontra
Sajnos azonban anyu somlóiját leszámítva nincs tökéletes dolog a világon, éppen ezért a Galaktikus Kalandok sem menekülhet a számonkérés elől. A játék talán legnagyobb gyengéje még mindig az irányítás. Mint ahogyan azt korábban említettem, itt újra a lényfázisban tanultakat kell alkalmazni, ami nagyjából lefedi a WASD+egér, valamint az első négy szám (támadás és elbűvölés) összehangolt alkalmazását. Ez egészen addig működik, amíg az ellenség a nyakunkra nem ér. Ha túl közel van valaki, egyszerűen képtelenek vagyunk megütni. Feltéve, ha előtte a nagy tolongásban egyáltalán sikerül megjelölni, hogy: „na tessék, őt kell ütni, te maki". Javaslom, lelki és idegi egészségünk megőrzése érdekében játék előtt mindenki előre könyveljen el magának néhány efféle idegesítő elhalálozást. Vagy kerülje a kicsi a rakást.
Jó ez amúgy
Az egyéb apróbb grafikus bugokat leszámítva összességében jól el lehet lenni a Spore: Galaktikus Kalandokkal. Bár az alapból rendelkezésre álló küldetések száma még kevéske, a játék megjelenésével ennek a robbanásszerű emelkedése várható, aminek kihasználására internetkapcsolat és Sporopédia szükségeltetik. Egy nagy piros pontot is érdemel még az EA, hiszen az alapjátékhoz hasonlóan a Galaktikus Kalandok is magyar nyelven kerül a boltok polcaira. Minden spórásnak ajánlható, mert több új és izgalmas fícsört építettek bele, igaz, ennek teljes kiaknázása még a játékosokra vár.
GameStar 2009/06 archív
