Nem a Baba Yaga: The Temple of the Witch a Rise of the Tomb Raider első DLC-je, de ez az első olyan letölthető tartalom, amely a játék sztoriját viszi tovább. És azért valljuk be, akármennyire is remek dolog túlélőset játszani az Endurance Mode keretei között, mégiscsak ez jelent egy olyan tartalmi bővítményt, amiért a legtöbb játékos jó szívvel előkotorja a pénztárcáját. És jelen esetben jól is teszi, ha így dönt, ugyanis egy izgalmas új küldetéssel bővül a játék. Éppen ezért nagy kár, hogy a kaland pontosan akkor ér véget, amikor már kezdenénk belelendülni.
Botcsinálta boszorkányvadász
A Baba Yaga: The Temple of the Witch kezdetén Larának a régi szovjet bánya környékén gyűlik meg a baja pár támadóval, majd a közeli szekrényből egy rémült leányzó bukkan elő, aki egyből új misszióval jutalmazza hősnőnket. Küldetésünk az ifjú hölgy nagyapjának felkutatása lesz, mivel az öreg elindult megkeresni az ősi legendákból ismert boszorkányt, Baba Yagát. Elméletileg a boszi tette el láb alól a nagyit, úgyhogy végül is érthető az öregúr indítéka. Persze a papus eltűnt, tehát Larára hárul a feladat, hogy megmentse a napot, kimenekítse a nagypapát, és ha már amúgy is ott jár, alaposan elkenje a vén banya száját.
A kaland a Wicked Vale nevű új területen folyik, ahol saját bőrünkön tapasztaljuk meg a boszorkány hallucinogén arzenáljának kellemetlen hatásait. Míg az anyag hatása alatt vagyunk, a semmiből tűnnek elő félelmetes szörnyetegek, élőhalottak és még ki tudja milyen nevesincs borzalom, a boszorkány tyúklábú kunyhójáról nem is beszélve. Ezután már csak az ellenszérum kikeverése és a végső leszámolás marad. Az egész DLC bő egy óra alatt végigjátszható, de ha minden tekercset és elásott vackot is össze akarunk szedni, akkor maximálisan két órára kihúzható a dolog, de ez már tényleg csigalassúságú haladást feltételez. A területet Baba Yaga bukása után újra bejárhatjuk, de egyrészt a hallucinációk nélkül végtelenül sivár képet mutat, másfelől pedig ekkor jövünk rá, hogy milyen apró is valójában az új térkép. Minimum egy (de inkább két-három) friss Challenge Tomb azért elfért volna itt valahol, azzal legalább tornáztathattuk volna picit az agyunkat. Ugyanis bármennyire is érdekes a történet, a végső fordulatot már az első percben fújni fogja mindenki, ettől garantáltan nem esik majd hasra senki sem.
A sikeres boszorkányvadászatot két elég ütős tárgyjutalom koronázza meg, melyeket kártya formájában is megkapunk, így lényegében bármelyik játékmódban szabadon ki lehet őket próbálni. A mérgezett nyilakat hallucinációt okozó változatokra cserélő új íj például kifejezetten mókás darab, pillanatok alatt hatalmas káoszt lehet vele okozni.
Kérek még!
Túlzottan hamar véget ért ez az alapvetően hangulatos és szórakoztató boszorkányüldözés. A végső bossharc remek, nincs túlbonyolítva, de mégis végig masszív koncentrációt igényel. Azonban pont ekkor jutunk el odáig, hogy ráérzünk a dolog ízére, és még többet szeretnénk belőle kapni. Erre pedig még jó darabig várnunk kell, hiszen a következő DLC már nem egy új küldetést tartalmaz majd. Biztosan remek lesz a Season Pass zárásaként érkező Cold Darkness Awakened is, amelyben a hullámokban támadó vadállatoktól kell megmentenünk Croft kisasszonyt, de sokkal jobb lenne, ha egy újabb, történetorientált DLC-t kaphatnánk, amelyben Lara felderíti a soron következő mítoszt. Elvégre valami ilyesmi lenne a feladata egy ereklyevadásznak.
