A PopCap Games által megálmodott növényes-zombis tower defense életérzés második részéhez érkeztünk, amelyre elég sokat kellett várni. Az első Plants vs. Zombies időközben minden lehetséges platformon megjelent, szívébe zárta a nagyközönség, tényleg itt volt már az ideje a folytatásnak, csak ugyebár ilyenkor jön a kérdés, hogy sikerül-e megismételni az első nagy durranást.
Kalózok, tehenészfiúk és piramisépítők
Lehet, hogy kicsit szigorúbbnak tűnik majd az értékelés a cikk alján, de akkor már itt az elején leszögezném: szerintem a Plants vs. Zombies 2: It's About Time esetében nem sikerült. Elmúlt az újdonság varázsa, ahhoz valami egészen új irányt kellett volna venni, legalábbis az összes játékelemet felrázni kicsit. Ehhez mérten annyi a változás, hogy most már három világban haladunk (időutazós balhé Crazy Dave-vel és egy beszélő autóval Egyiptomban, a kalózok korában és a vadnyugaton) előre, vannak új növények és zombik (de nem olyan sok), és nagyon sokat kell újrajátszanunk ahhoz, hogy valóban minden elemét megismerhessük a játéknak.
Itt jön be a F2P modell nagy ára. A PopCap nem olyan zsebtolvaj fajta, aki végül mindenképpen elveszi a tárcánkat, de azért lehet érezni azt a nyomást, hogy ha nem fizet az ember, akkor nagyon sokat kell majd tökölnie a dolgokkal. A játékban csillagok megszerzésével lehet új világot megnyitni (vaaaaagy fizess 4 és fél eurót), power-upokat is csak érmékkel használhatunk (vaaaaagy vegyél még érméket, és akkor van speciális támadásod), csak korlátozott mennyiségű növényt érhetünk el (vaaaaagy vedd meg őket, darabonként 1200 forintért). Egy türelmetlen casual pillanatok alatt eltapsolhat 20 ezer forintot, és akkor minden olajozottan halad, bravó.
A hullákkal csak a gond van
Annak ellenére, hogy a mikrotranzakciós modell szerintem iszonyat, nem mondom azt, hogy fizetésre ítéltettünk. Viszont akkor kitartás kell, és többféle taktika. A játék folyamatosan arra kényszerít, hogy visszatérj a korábbi pályákra és csillagokat szerezz, másképp nem tudsz új világba eljutni. Kulcsokra is vadászni kell, mert bizonyos mini-játékokat és növényeket csak így nyithatunk meg ingyen. Ezek mind jót tesznek a szavatosságnak, de idővel unalmas és frusztráló lesz, hogy ugyanazt tolják le a torkomon újra és újra, csak olyan nehezítésekkel, amin rövid úton felrántom magam. Az első rész valahogy úgy volt felépítve, hogy folyamatosan megújult, újabb kihívások elé állított, élvezetesen osztotta be a mini-játékokat, de ezt a folytatás esetében nem érzem. Nagyobb és ütősebb akar lenni, de valahogy mégis idővel azon kapom magam, hogy az első Plants vs. Zombies játékkal akarok játszani.
A játékmenet persze alapvetően ugyanaz, de azért itt akad némi frissítés: egyrészt néha bejönnek zölden pulzáló zombik, amelyeket elpusztítva magokat kapunk. Ha ezeket ráküldjük egy saját növényre, akkor az brutálisan tápos lesz pár másodpercre, és saját funkcióját sokkal keményebben látja el. Tehát a napraforgó telehányja napocskával a pályát, a borsólövő meg golyószóróként sorozza a zombikat, ésatöbbi. Másrészt adott a már fentebb említett power-up lehetőség is, ilyenkor az érintőképernyővel babrálva dobálhatjuk ki a zombikat a pályáról vagy küldhetünk rájuk halálos áramütést. Ez pénzbe kerül (amit lehet gyűjtögetni, de egy menet alatt szerzel kb. 200 érmét, és a legolcsóbb speciáis támadás 800 érme), amit persze igazi pénzért is vehetsz, így nem lesz olyan zombihorda, amely eljutna hozzád, hogy lakmározzon az agyadból.
Aki szerette, szeretni fogja
A Plants vs. Zombies 2 persze jó játék, hiszen mindent megtartott, ami korábban bejött, és még hozzá is akart tenni. Ráadásul ingyenes, tehát mindenképpen kötelező kipróbálni (egyelőre csak iOS-en, nem lesz ez mindig így), de miután az első részt vagy 8-szor játszottam végig, sajnos azt kell mondanom, hogy annak zseniális hangulata itt nem köszön vissza. Minden kicsit monotonabb, nagyon érződik, hogy az összes kihívás arra megy, hogy végül feladd, és fizesd ki az új pályákat, növényeket. Viszont az tetszik, hogy folyamatosan újítani kell a taktikán (az első részben volt "mindig nyerő" rendszer), mert a csillagok megszerzéséhez szükséges feladatok rendre más kihívások elé állítják az embert. Szóval vegyesek az érzések. Az is lehet, hogy egyszerűen csak elmúlt az újdonság varázsa, kihozták ebből az ötletből, amit lehetett. Ha ezt a készítők is felismerik, akkor elképzelhető, hogy majd a harmadik résznél mernek valóban nagy újításokkal valami igazán ütőset alkotni. Addig kényelmesen elvagyok ezzel is, meg persze türelmetlenül várom a Plants vs. Zombies: Garden Warfare-t.
