Ha van film, amit nem kell bemutatni senkinek, az A cápa: az 1975-ös klasszikus egyfelől minden idők egyik legjobb mozija, másfelől meglehetősen szabadon értelmezi a címszereplő halak kinézetét és viselkedését. A film és az alapjául szolgáló regény is csupán kitaláció: bár volt már arra példa, hogy nagy fehér cápák úszókra támadtak, az, hogy egy rekordméretű példány módszeresen vérfürdőt rendezzen egy part közelében, nonszensz.
Tudja ezt a rendező, Steven Spielberg is, akinek nem az a fő "bűne", hogy a valóságtól elrugaszkodott módon ábrázolta a cápát, hanem az, hogy milyen meggyőzően tette ezt. Mint most kiderült, komoly lelkifurdalása is van emiatt.
A mai napig iszonyúan bánom, hogy megtizedelték a cápapopulációt a könyv és a film miatt. Nagyon-nagyon bánom.
Ezt nyilatkozta most a BBC-nek egy rádióinterjúban, majd kifejtette, hogy tart is ettől: lehet, hogy nem eszik majd meg a cápák, de elképzelhetőnek tartja, hogy valahogy feldühítette őket a filmjével és bosszút állnak majd.
Hivatalos adatok ugyan nincsenek arról, milyen hatása volt a filmnek cápalélekszám ügyében, de egy szakértő megnyugtatta a rendezőt. Paul Cox, a Shark Trust vezetője szerint tényleg visszaesett a populáció a hetvenes évek közepén, de ez inkább a túlhalászatnak és a cápavadász "sport" elterjedésének köszönhető, ez pedig egyébként is trend lett, nem csak a film tehet róla. Ezzel együtt is nagyon örül Spielberg szavainak: végre egy híresség, aki felelősséget vállal, mondta.