A Disney+ nagy tavaszi Marvel-újdonsága volt az Oscaar Isaacs és Ethan Hawke főszereplésével készült Holdlovag, amely hat részben szállította az MCU eddigi egyik legjobb szériáját. A részben hazánkban forgatott sorozat, pontosabban szólva az alapjául szolgáló képregény cselekménye az óegyiptomi mondavilágra épül (magyarázónkat itt nézheted meg), a készítői pedig igyekeztek adni a történelmi hitelességre, így végül egy magyar szakértő is kivehette a részét a munkálatokból.
A Válasz Online nemrég izgalmas interjút közölt Horváth Zoltánnal, a Szépművészeti Múzeum egyiptológusával, aki bepillantást engedett a 160 millió dolláros költségvetésű szuperprodukció szakmai műhelytitkaiba.
A beszélgetés során Horváth elmondta, hogy a Marvel szigorú tudományos elvárásokat támasztott a munkakör mellé, melynek megszerzéséhez tengerentúli szakértők ajánlására is szüksége volt. A produkcióhoz szerződve az óegyiptomi papirológiát és episztográfiát kutató egyiptológus feladata a történet későbbi fázisaiban felbukkanó, egyiptizáló atmoszféra létrehozása volt. Horvátot az ún. mise-en-scéne terén alkalmazták, vagyis azokon az elemeken kellett dolgoznia, amelyektől a közönség szemében hitelesnek tűnik egy adott kor és kultúra ábrázolása, legyen szó a díszletekről, a nyelvről vagy a jelenetben felbukkanó kellékekről.
Ennek jegyében olykor angol szövegeket fordított angolról óegyiptomira, vagy tárgyakat és nagyobb díszletelemeket látott el a témához passzoló hieroglif feliratokkal. Mindezt úgy, hogy a Marvel már a kezdetektől leszögezte, hogy törekednie kell az autentikus ábrázolásra. Ezt érzékeltetve az egyiptológus felidézte, hogy a harmadik epizódban feltűnő Szenfu-koporsón például hetekig dolgozott, hogy az teljesen megfeleljen a Nagy Sándor koráról meglévő ismereteinknek, a feliratokhoz pedig még az illető titulusait, történelmi hátterét és családfáját is kitalálta. Ez a koporsó aztán végül 20-25 másodpercnyi felvételen tűnt fel, majd szét is zúzták a szereplők.
Mint utólag kiderült, az autentikusságra már csak az árgus szemekkel figyelő nézők miatt is szükség volt: Horváth szerint az első rész premierje után egy walesi és egy skót egyiptológus lefordította a Szkarabeusz hátára kitalált feliratot (ami egyébként a Halottak Könyve 17. fejezetéből származott), és rögtön beindultak a rajongói találgatások. Egy másik érdekes anekdota, hogy egy alkalommal azért kellett újraszerkesztenie a túlvilági ítélet mérlegének feliratát, mert az autentikus hieroglif írás egy merev falloszt ábrázoló írásjegyet is tartalmazott, amelyet a Marvel a korhatáros volta miatt nem szívesen látott a sorozatban. A magyar szakértő ezért úgy volt kénytelen újraszerkeszteni az írást, mintha az "r" és "l" betűk nélkül kellene leírnia a "mérleg" szót, de fonetikus ekvivalensek segítségével végül leleményesen megoldotta a kihívást.
A sorozat erősségeit illető kérdésre Horváth elmondta, hogy a történetben látható mitologikus elemek sok tekintetben egy hullámhosszon voltak az óegyiptomi kultúra elképzeléseivel: Khonsu és Ammit összecsapása épp úgy kozmikus szinten zajlik és kozmikus jelentőséggel is bír, az Istenek Csarnokának jelenetei pedig hűen visszaadják, hogy miként képzelték az egyiptomiak az isteneik reakcióját egy krízishelyzetben. Ami pedig a gyengeségeket illeti, az egyiptológus Nagy Sándor temetkezési helyét emelte ki, amelyet ugyan sosem találtak meg a régészek, de egészen biztosan nem lehet egy olyan egyiptizáló szarkofágterem, mint amit a sorozatban láthatunk, a Holdlovag látványvilágából viszont nagyon kilógott volna egy realisztikusabb, hellenisztikus stílusú elképzelés.
A munkáról összességében Horváth úgy nyilatkozott, hogy magas elvárásoknak kellett megfelelnie sokszor irreális határidőkkel, a gyártás során ugyanakkor megbecsülést és végtelen türelmet tapasztalt. A további részletekért mindenképp érdemes elolvasni a teljes interjút, amit ide kattintva tudtok megtenni.
