Nem véletlen, hogy első, 1933-as felbukkanásakor Hollywood King Kongnak nevezte el az az óriásmajmot, ami valódi forradalmat hozott el a filmezés, és elsősorban a stop-motion technológia történetében. Fontos megjegyezni, hogy ekkor még nagyjából két évtizeddel a Godzilla-franchise megszületése előtt jártunk, szóval jogosan kapta meg a királyi jelzőt az óriásgorilla.
Az eredeti filmben Carl Denhamet filmrendezőt (Robert Armstrong) és csapatát láthatjuk, ahogy a Koponya-szigetre utaznak, ahol természetesen ott tanyázik majd maga Kong is. A sztori innentől már jól ismert, King Kong beleszeret egy színésznőbe, Ann Darrow-ba (Fay Wray). Miután Kong legyőzi a stábra támadó dinókat, az emberek fogják őt, és nemes egyszerűséggel New Yorkba szállítják, ahol egy Broadway-produkcióban akarják bemutatni őt - itt a King Kong elnevezés tehát masszívan része az ehhez kapcsolódó marketinges kampánynak is.
Bár Kong egy hatalmas, legyőzhetetlennek tűnő óriás, az 1933-as filmben mégis ő az áldozat, hiszen az emberek kiragadták őt eredeti környezetéből, és egy olyan új helyre vitték, amihez képtelen volt alkalmazkodni. A King Kong hatalmas siker lett, jöttek szép sorban a folytatások, majd Peter Jackson 2005-ös remake-je is, ami hű maradt az eredeti mozihoz.
A MonsterVerse-féle Kong: Koponya-sziget aztán egy teljesen más irányba indult le. Itt az emberek a '70-es években fedezik fel Kongot az ominózus szigeten, az óriásmajom viszont kezdetben nem hagyja el azt, nem kerül át New Yorkba, nem lesz belőle vásári mulatság, és így nyilván nem is kapja meg a marketinges szempontból szépen csengő king, azaz király jelzőt. Sőt, igazából ebben a filmes univerzumban nem is Kong, hanem a nagy rivális, vagyis Godzilla lesz az, akit a "Szörnyek Királyaként" emlegetnek.
YouTube-csatornánkon vagy itt alább egyébként már megnézhetitek a MonsterVerse legújabb felvonásának, a Godzilla x Kong: Az új birodalomnak a kritikáját, vagy akár írott formában is elolvashatjátok azt.
