Jumanji - Vár a dzsungel (22 év után)
Senki nem számított arra, hogy a Szexvideó és a Rossz tanár rendezője, Jake Kasdan kellemes meglepetést okoz majd a nyomokban az eredeti film előtt is tisztelgő Jumanji: Vár a Dzsungellel, mégis így történt. Kasdanék a társasjátékot átalakították videojátékká, amely beszippant négy tinédzsert egy-egy avatar formájában, akiknek természetesen különböző erősségeik és gyengeségeik vannak.
A négy karaktert olyan ismert arcok keltették életre, mint Dwayne Johnson, Jack Black, Kevin Hart és Karen Gillan, akik új oldalukat tudták megmutatni a humorban gazdag filmben, amelyre már nagyon ki voltak éhezve a kalandfilmek kedvelői, hiszen meglehetősen kevés alkotással bővül a műfaj évente. A Jumanji: Vár a dzsungelt pedig nemcsak a kritikusok többsége, hanem a nézők is szerették - ezt ékesen bizonyítja, hogy 90 millió dollárból forgatták, de közel 1 milliárd dollárt kaszált világszerte és azóta kitermelt már egy folytatást és egy videojátékot is.
Mad Max: A harag útja (30 év után)
A Mel Gibson nevével fémjelzett Mad Max-trilógiát követően George Miller rendező tulajdonképpen átnyergelt a családi filmekre, és olyan projektekkel örvendeztette meg a gyerkőcöket és szüleiket, mint a Babe 2 vagy a Táncoló talpak 1-2. Csak akkor döbbentünk rá, hogy ezzel a kieséssel mit vesztettünk, amikor 2015-ben, 30 évvel a Mad Max 3 után bemutatták a Mad Max: A harag útját, amely finoman szólva feltörölte velünk a mozik padlóját.
Itt már Tom Hardyt láthattuk Maxként, akinek - a Charlize Theron által elképesztően alakított - Furiosával az oldalán gyűlik meg a baja Halhatlan Joe-val. Utóbbit egyébként az a Hugh Keays-Byrne formálta meg, akit az első Mad Maxben Toecutterként ismertek és gyűlöltek meg a rajongók. A harag útja többek között brutális tempóval pörgő akciójeleneteket, festői poszt-apokaliptikus látomást és adrenalinpumpáló zenét tud felmutatni, miközben a történet által megidézett témák is elgondolkodtattak két intenzív jelenet között. Nem kétséges, hogy megérte-e.
Szárnyas fejvadász 2049 (35 év után)
Sok idő kellett, mire az emberek rájöttek, hogy a Philip K. Dick 1968-as, Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? című regényén alapuló Szárnyas fejvadász egy korát megelőző remekmű, emiatt pedig bemutatásakor csalódást is okozott a mozis teljesítménye. Idővel aztán a világ felismerte Ridley Scott alkotásának erényeit, és sokat merített belőle a zsáner, így szerencsére nem tűnt el az időben, akár könnyek az esőben, hanem 35 évvel később egy másik tehetséges rendező, Denis Villeneuve (Érkezés, Dűne) gondolta tovább.
Káprázatos látványvilág, erős hangulat, remek dallamok, elgondolkodtató pillanatok és jól csengő nevek (a visszatérő Harrison Ford, valamint Ryan Gosling, Dave Bautista, Jared Leto és Ana de Armas) jellemzik a Szárnyas fejvadász 2049-et, amely egyesek szerint instant klasszikus lett. A minősége és a fogadtatása miatt tehát mindenképpen érdemes volt elkészíteni, de ez a bevételi oldalról nem mondható el, anyagilag lényegében megbukott.
Top Gun: Maverick (36 év után)
Az 1986-ban bemutatott Top Gun hatására sokak fejében fordult meg, hogy mit meg nem adnának azért, ha bepattanhatnának egy vadászrepülő pilótafülkéjébe, ez az érzés pedig 36 évvel később sem múlt el, amiképpen a főszereplő is ugyanaz maradt. Tom Cruise fáradhatatlanul szállítja azokat a filmeket, amelyek megnézése közben a szék karfáját markoljuk az izgalomtól, és ez nem volt másképp a Top Gun: Maverick esetében sem.
Joseph Kosinski (Feledés) rendezése nemcsak olyan látványt és hanghatásokat villantott, ami levitte a hajunkat a moziban, de érzelmekben sem szenvedett hiányt, köszönhetően Val Kilmer Icemanjének vagy éppen Miles Teller Roosterjének, aki az előző rész Goose-ának fia. A film szerelmi szálának ugyan nem mindenki örült, viszont a Top Gun: Maverick így is a mennybe tudott menni minden téren: a RottenTomatoes mérői jól példázzák, hogy a sajtó és a közönség és imádta, amit hűen tükröz az is, hogy közel 1,5 milliárd dollárt hozott világszerte.
Álom doktor (39 év után)
Az 1980-as Ragyogás minden idők egyik legkultikusabb filmje és sokak szemében Jack Nicholson legjobb alakítása is hozzá kötődik, így igencsak nagy volt a meglepetés, amikor 2013-ban Stephen King megírta a sztori folytatását, hat évvel később pedig már meg is érkezett a filmadaptáció. A történet középpontjában Danny Torrance (Ewan McGregort) áll, akit az Overlook Hotelben töltött rémisztő napok után több évtizeddel később látunk viszont. Danny azóta mindent megtett azért, hogy elfelejtse a múltat, ám amikor egy fiatal lány felkeresi őt, újra feltörnek az emlékek, és képességeik miatt élet-halál harcot kell vívniuk egy szektával és annak vezetőjével (Rebecca Ferguson).
A Mike Flanagan (A Hill-ház szelleme) által írt és rendezett Ragyogás-folytatás megosztó lett olyan hibák miatt, mint a szájbarágós dialógusok és a túlnyújtott játékidő, de bőven volt erénye is: szórakoztató, egyszerre nosztalgikus és nyújt új élményt, továbbá úgy foglalja keretbe a történetet, hogy nem hoz szégyent az elődjére, aminek ikonikus helyszínére ördögien jó volt visszatérni általa.
Van olyan film, amit szerintetek több mint tíz évvel később érdemes volt folytatni de lemaradt a listáról?
