1991-ben minden adott volt ahhoz, hogy Michael Lehmann rablós vígjátéka, a Hudson Hawk - Egy mestertolvaj aranyat ér kasszasiker legyen. A forgatókönyvet Steven E. de Souza írta, aki már olyan sikerekkel bizonyított, mint a 48 óra, a Kommandó, a Menekülő ember és az 1988-as Die Hard. A film nemcsak de Souzát hozta újra össze a Die Hard sztárjával, Bruce Willisszel, hanem olyan színészekkel is büszkélkedhetett, mint Danny Aiello, James Coburn, Richard E. Grant, Sandra Bernhard és Andie MacDowell. Lehmann korábbi kultfilmje, a Gyilkos játékok is jó előjelnek tűnt, bár a Bogaras a családom 1990-es bukása némi kételyt is ébreszthetett.
A Hudson Hawk egy igazi különc alkotás. Willis alakítja a frissen szabadult tolvajt, Hudson Hawkot, aki ismét belekeveredik egy nagy értékű műtárgylopásba. A cselekmény egyre abszurdabb fordulatokat vesz, ahogy a történetben megjelenik egy krimiszerű zsarolási szál, két excentrikus milliomos machinációi, valamint Leonardo da Vinci alkimista ereklyéje. A film tele van rajzfilmszerű üldözési jelenetekkel, édességekről elnevezett gyilkosokkal, és a rejtett pengés inasról se feledkezzünk el. A film azonban hatalmasat bukott. A 65 millió dolláros költségvetésből mindössze 17 milliót hozott az amerikai mozikban, és a kritikusok is szinte egyöntetűen lehúzták. Ráadásul több Arany Málna-díjra is jelölték. Az évek során a Hudson Hawk Hollywood egyik legnagyobb kudarca szimbólumává vált, inflációval korrigálva több mint 100 millió dolláros veszteséget termelve.
A mai néző számára ez viszont bizonyos esetekben érthetetlen lehet, hiszen a film egyáltalán nem rossz. Akik mai szemmel megnézték, gyakran élvezték a kaotikus, energikus és szándékosan túlzó humort, amit a szereplők elkötelezett alakítása is erősített. Hudson Hawk karaktere például úgy időzíti a rablásait, hogy régi slágereket énekel közben bűntársával, Tommyval (Aiello). Az egyik jelenetben például a Swingin' on a Star című dalt éneklik egy meló alatt.
Bruce Willis mindig is kiállt a film mellett. Egy 2012-es interjúban így fogalmazott:
"Nagyon szeretem azt a filmet. Még mindig büszke vagyok rá. Szatíra volt, és arra törekedtünk, hogy megnevettessük egymást. Nagyszerű szereplőgárda volt, de sokan egyszerűen nem értették a filmet, mert a kritikusok 'kiválasztották', hogy ezt a filmet dobják a kukába."
Willis szerint néha a kritikusok indokolatlanul össztűz alá vesznek bizonyos filmeket. A Hudson Hawk esetében az is közrejátszott, hogy Willis gyakorlatilag átvette az irányítást a produkció felett. Az eredeti forgatókönyvet Willis kérésére Dan Waters írta át, hogy még szokatlanabb és őrültebb legyen. Joel Silver producer és még maga de Souza is nehezen tudta megfékezni Willis ötleteit, így a film végül a színész elképzeléseit tükrözte. Bár a Hudson Hawk amerikai bukása fájdalmas volt, nemzetközi szinten visszahozta a költségek nagy részét, és a VHS kiadás során új közönséget is talált. A film négy évvel a bemutatója után már profitot termelt, és a "midnight movie" körökben kultikus státuszra emelkedett.
Ironikus módon, Willis másik nagy projektje, a Hiúságok máglyája szintén megbukott, de az még nem kapta meg a pozitív újraértékelést, ami a Hudson Hawkot idővel kultikussá tette.
Semmi spam, csak napi 2-3 értesítés Viberen, hogy képben maradj a játék- és filmvilág, a geek kultúra legérdekesebb híreivel.
