Nemrég a Cyberpunk 2077: Trauma Team kritikájában is szóba került, hogy bár a CD Projekt Red rengeteg támadási felületet hagyott azzal, amiért kifogásolható állapotban dobta piacra a Cyberpunk 2077-et, akadt azért erénye is a játéknak, nem kevés. A számtalan javítás dacára néhol még mindig recsegő-ropogó felépítmény tartópilléreinek talán legfontosabbika egyértelműen az előbb említett képregénynek is otthont adó univerzum a maga disztópikus jövőképével.
Aki a Cyberpunk 2077-tel nem, de a Deus Ex, Shadowrun és Syndicate sorozatok valamelyikével játszott, esetleg olvasta a Neurománcot vagy látta a Szárnyas fejvadászt, az többé-kevésbé tudja, hogy mire számíthat: a kormányok hatalmára pályázó megavállalatokra, polarizált, ám teljesen technológiafüggő társadalomra, neonfényben úszó városképre, és persze a transzhumanizmus különböző megjelenési formáira az egyszerű testmódosítástól kezdve a mesterséges intelligencián át a tudat és a porhüvely különválasztásáig.
Amikor Mike Pondsmith mindezt megálmodta asztali szerepjátéka számára, első alkalommal csupán 25 évet ugrott előre az időben 2013-ig, aztán ahogy követték egymást az újabb és újabb kiadások, úgy fedezhették fel a játékosok előbb a húszas, majd a harmincas éveket, végül pedig a negyedik átdolgozással, a Cyberpunk Reddel megérkeztek 2045-be. Ezt az időszakot az Egyesült Államok összeomlásától a Militech és az Arasaka között zajlott negyedik cégháborún át az újraegyesülésig ugyanúgy gondosan ismerteti A Cyberpunk 2077 világa című keménytáblás album, mint a nagy horderejű események után következő éveket.
A Dark Horse 192 oldalon terpeszkedő, gazdagon illusztrált kiadványa, amely magyar nyelven a Fumax gondozásában érhető el, a történelmi áttekintést (itt beleolvashatsz) mindössze bemelegítésnek szánja, mielőtt rátérne a technológiai háttér és további, ugyancsak érdekfeszítő témák boncolgatására. Az anyagokat a Night City Inquirer szerkesztője, valamint a portál által megszólaltatott szakértők kommentárja foglalja keretbe, és hogy a végeredmény még inkább meta jelleget öltsön (nem összekeverendő Mark Zuckerberg agymenésével), az adott témához passzoló hirdetéseknek is szorítottak helyet. A kiberverektől a fegyvereken át a járművekig minden szóba kerül, még az internet játékbeli megfelelője, a Háló, valamint a korszak legnépszerűbb szórakoztatási formája, a braindance is.
Természetesen nem maradhatott ki a központi helyszín, Night City alapos bemutatója sem: A Cyberpunk 2077 világa írói (Marcin Batylda, Patrick Mills és Alex Bioret) hosszú oldalakat szentelnek a város alapításának, valamint az egyes kerületekkel kapcsolatos tudnivalóknak, amelyek ismeretében még nagyobb élmény lesz átmotorozni egy Yaiba Kusanagi CT-3X nyergében Watsonból Pacificába, és közelebbről szemrevételezni mindazt, amiről olvastunk.
Megkapják a maguk hasábját, oldalát vagy akár teljes oldalpárját a Night City mindennapjaiban aktív szerepet játszó vállalatok, szervezetek és bandák is, akárcsak a zsúfoltságtól ódzkodó, ezért a szabad ég alatt éjszakázó nomádok. De A Cyberpunk 2077 világa által nyújtott pluszinformációk és extra élmények közül is kiemelkedik egy interjú Rogue-gal, az egykori legendás zsoldosból lett fixerrel, aki Johnny Silverhanddel együtt komoly szerepet játszott abban, hogy az Arasaka vereséget szenvedett a negyedik cégháborúban.
Mivel az albumnak hála átfogó képet alkothatunk arról, hogy mi minden vár ránk a Cyberpunk 2077-ben, elvben nagyszerű gyorstalpalóként szolgálhatna a játék iránt érdeklődőknek, ugyanakkor az ára (a cikk írásának pillanatában épp 7995 forint) miatt nem csodálkoznék azon, ha elsősorban azok ruháznának be rá, akik már teljesítettek pár megbízást Night City-ben, és többet akarnak tudni a világról, amely beszippantotta őket.
