Egyesek nagyon jól ismerik a Battlestar Galactica című tévésorozatot. Én magam annyira nem, mivel az eredeti széria 1978-ban indult hódító útjára... A megalkotója, Ronald D. Moore azonban még mindig lát fantáziát a dologban. Legújabb terveiről maga nyilatkozott. A sci-fi sorozatból 2003. novemberében készült egy mini játéksorozat Galactica címmel, ám most megérett a helyzet egy valódi nagy alkotás elkészítésére. Manapság úgyis nagy divatja van a filmadaptációknak, lásd The Godfather, Scarface, Jaws, Dirty Harry, stb. Egyelőre csak az ötlet született meg, a konkrét megvalósítás még várat magára. Moore szerint a legfontosabb, hogy megtalálják az anyag lelkét, amit átültethetnek a játékba. Ez a siker titka, amit a fejlesztők mostanában elfelejtenek, vagy nem jól közelítik meg a probémát. Elképzelhető mobilos játékváltozat is. Az Apple állítólag nagyon érdeklődik az iTunes rendszerbe implementálás iránt.

A Beatles és az Apple Computer, a zeneipar két óriási alakja hamarosan az angliai bíróságon találkozik. A legendás együttes képviselői már többször perelték a vállalatot - ezúttal az iTunes zeneletöltő szolgáltatás az indok. Az Apple Corps, amely a Beatles üzleti érdekeit képviseli, azzal a váddal fordult a bírósághoz, hogy az Apple Computer az iTunes megvalósításával megsértette a köztük 1991-ben létrejött megállapodást. Annak értelmében ugyanis utóbbi vállalat nem használhatja logóját és az Apple elnevezést zenei disztribúcióra. Ennek ellenére az Apple Computer rendszere már több mint egymilliárd digitális zenei letöltést szolgált ki, amiket a legsikeresebb hordozható multimédia lejátszóra, az iPodra telepítettek fel. Ez a harmadik alkalom, hogy az Apple Corps bíróságra viszi követeléseit a kaliforniai székhelyű, elsősorban Mac komputereiről elhíresült vállalatot az Apple védjegy használata miatt, amit a Beatles zenei kiadója az 1960-as évektől tudott magáénak. Az Apple Computert jóval később, 1976. április 1-jén alapította Steve Jobs és Steve Wozniak. "Igen kockázatos fellépés ez, mindkét fél részéről." - mondta Rosalind Messer, a londoni székhelyű Norton Rose jogi cég szellemi tulajdonjogi szakértője. "Azt kérik a bíróságtól, hogy olyan ügyet dolgozzanak fel, amit a vállalatoknak tizenöt évvel ezelőtt el kellett volna rendezniük." A tárgyalás ma kezdődik a Londoni Legfelső Bíróságon. Szakértők szerint, ha az Apple Corps megnyeri a pert, az Apple Computer számára akár több tízmillió dollár büntetést is kiszabhatnak. Az elmúlt pénzügyi negyedévben a vállalat 14 millió iPodot adott el, több mint tízszer annyit, mint ahány Macintosh számítógépet. Az Apple jelenleg az Egyesült Államok digitális zenelejátszó piacának 69%-át tartja a kezében, 2005-ben pedig az iTunes a legális zeneletöltések 72%-át bonyolította le. 1991-ben az Apple Computer 26,5 millió dollárt fizetett az Apple Corpsnak egy hasonló jogi probléma miatt. Akkor olyan, frissen bemutatott hardver és szoftver eszközöket kifogásoltak, amelyek jelentősen megkönnyítették hangok előállítását a számítógépen. A mostani tárgyalás ugyanarra a megállapodásra vonatkozik, mint a 91-es, és lényegében arról vitáznak majd, hogy az csak a fizikai médiára (előre felvett tartalmak, CD, kazetta, stb.), vagy a digitális disztribúcióra is - mint az iTunes - vonatkozik.

A francia törvényhozók a minap elfogadtak egy tövényjavaslatot, ami szokatlan módon közelíti meg a digitális tartalmak szerzői jogi védelmét. A javaslat szerint az online zenei szolgáltatóknak bármilyen lejátszó eszköz esetében szabadon felhasználhatóvá kell tenniük a tartalmakat. A múlt héten 296:193 arányban megszavazott törvény kitér továbbá a kalózkodásra kiszabható büntetésekre is. A napokban terjeszti be az alsó ház a szenátus elé a következő szavazás lebonyolítása miatt. Azonban az Apple franciaországi képviselete máris megtámadta a javaslatot, mondván, az államilag támogatja a kalózkodást. Elemzők szerint a kaliforniai székhelyű vállalat inkább elhagyja francia online piacot, mintsem megossza a saját fejlesztésű technológiáját, amely egyébként az igen népszerű üzleti modelljének alappillére is egyben. Az Apple legnépszerűbb digitális lejátszója, az iPod szenvedné el a legnagyobb veszteséget, ha a törvény életbe lépne. A többi gyártó, mint például a Sony féle Walkman család nem sokat érezne a változásokból, mivel ők nem üzemeltetnek ekkora online zeneboltot, mint az iTunes. Egy olyan országban, ahol a különféle DVD alapú másolásvédelmi eljárásokat folyamatosan támadások érik a bíróságok felől, a törvényhozók mégis olyan megoldást keresnek, amely tud úgy működni, hogy a zenék bármilyen eszközre letölthetők maradnak. Ezt tetézi, hogy egészen minimális pénzbüntetéseket határoztak meg a digitális kalózoknak: a maximálisan kiszabható bírság 181 dollárnak megfelelő euró. A Lemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) nagyjából másfél ezer iparági szereplőt képvisel – ők egyelőre óvatosan reagálnak a fejleményekre. Az érdekcsoport szerint a törvényjavaslat valóban arra törekedik, hogy támogassa a különböző eszközök közötti kompatibilitást, de nem elég pontos ennek megvalósítása. Kifogásolták továbbá az alacsony büntetési összegeket is. „Egy fájl illegális letöltése nem egyenlő több albumnyi zene nem megfelelő úton való beszerzésével. A büntetések mértéke elrettentő hatást kellene, hogy gyakoroljon. Egyébként a francia digitális piac igen számottevő: az IFPI adatai szerint már mintegy 16 ilyen letöltő központ üzemel az országban. A 2004-ben mért másfél millió letöltött dal egy éven belül húszmillióra növekedett. Az Apple-nek tehát egyáltalán nem érdeke csak úgy otthagyni a piacot, ám egyelőre nem tudni, milyen lépésre szánja el magát.

A Szilícium Völgy nagyjai közül az idők folyamán többen is eltűntek, az egyik azonban még mindig virágzik, pontosabban gyümölcsözik: az Apple. A vállalat a héten ünnepli harmincadik születésnapját. Legnépszerűbb termékei - a Mactől az iPodig - egyre szélesebb körben terjednek, ám a szolgáltatások terén is új kihívásokat keresnek. Az iTunes néven elhíresült digitális zeneletöltő központ bebizonyította, hogy bizony van kereslet a legális letölthető tartalmak iránt is. Ám pont ez az, amit a legtöbben támadnak. A francia törvényhozók például azért nem nézik jó szemmel az Apple tevékenységét, mert az nem a megfelelő eszközökkel kapcsolja össze az iPodot az iTunes szolgáltatásaival. Emellett a nagyobb zenekiadók is tiltakoznak az ellen, hogy miért csak 99 centet kérnek az egyes letöltött dalokért. A folyamatosan a bevételi élbolyban elhelyezkedő vállalatnál mostanában fordult elő először, hogy biztonsági réseket találtak a Macintosh operációs rendszerek új változataiban. A szkeptikusabbaknak az is szemet szúrt, hogy nem sokkal ezután partnerkapcsolatot létesítettek az Intellel, és egyre többen gondolják úgy, hogy Macükön inkább Microsoft operációs rendszert szeretnének futtatni. A dolgok valószínűleg nem függnek össze - inkább csak egyre több hacker fordul az Apple gépei felé, vagy ellen. Az "Alma" története 1976-ban kezdődött, amikor két fiatal egyetemista, Steve Jobs marketingzseni és barátja, Steve Wozniak műszaki szaki aláírt egy együttműködési nyilatkozatot április elsején, bolondok napján. A papírokon lefektetett célok között a számítógép árusítás, és építés szerepelt. Egy harmadik barát, Ron Wayne nem látott fantáziát a dologban, ezért inkább két hét múlva távozott. Első termékük egy "csináld magad számítógép" csomag volt. Egy évvel később, 1977-ben megszületett az Apple II mikroszámítógép. Nem ez volt az első személyi számítógép, de akkor ez nyújtotta a legteljesebb szolgáltatásokat, főként otthoni használat esetén. Ez hozta meg az első igazi sikereket a fiatalok számára. Innentől indult be a gépezet igazán. Az Apple Lisa 1983-as bemutatása volt a következő mérföldkő. Ez egy olyan számítógép volt, amely már grafikus kezelőfelülettel rendelkezett, amihez elengedhetetlen volt az egér. Itt debütált az ikonos parancsrendszer is. A gép egyetlen hátránya a 9995 dolláros induló ára volt, ami az üzleti felhasználókat inkább a rivális IBM féle megoldások felé irányította. Az egy évvel később piacra dobott Macintosh azonban meghozta a kellő kompromisszumokat - ezt már örömmel választotta sok ezer otthoni felhasználó. A Microsoft időközben lemásolta a grafikus kezelőfelületet, majd beépítette azt a Windowsba, amit aztán továbbadott a gyártóknak. Az Apple azonban úgy döntött, hogy nem ad engedélyt szoftvereinek licenszelésére a hardvergyártók számára. A következő évtized volt a vállalat holtpontja - számos rossz vezetői döntés és gyenge termékpolitika következtében nagyon úgy állt a helyzet, hogy Jobs kénytelen lesz távozni az élről. Az egyik legnagyobb bukást elszenvedett termék a Newton nevű hordozható személyi asszisztens volt. 1996-ban az általános piaci stagnálás kellős közepén úgy döntöttek, hogy megvásárolják a NeXT számítógépes céget, amely a második volt az Apple eddigi történelmében. Ezután már sorban következtek a jobbnál jobb ötletek és elképzelések, kezdve az iMactől az új OS X operációs rendszerig, keresztül az iPodokon egészen az iTunes digitális központig. Jelenleg a Microsoft egyik legnagyobb riválisának számít az Apple, amely a végsőkig kitart függetlensége mellett. Ennek következménye, hogy a világ számítógép állományának mindössze 4%-át birtokolják, és elemzők szerint a Microsoft következő operációs rendszere újabb csapást mérhet a beleépített innovatív újdonságoknak köszönhetően. Ám aggodalomra semmi ok. A számítások szerint a piacvezető iPod - amely egyaránt használható Apple és Microsoft környezetben is -, és az új, Intel alapú processzorokkal szerelt Macintoshok elősegítik majd az Apple növekedését. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalat pénzügyi helyzete jobb, mint valaha. 2005-ös pénzügyi évét 14 milliárd dollár rekordbevétellel zárta, amiből 8 milliárd készpénz volt.

Miközben folyamatosan dúlnak a harcok a filmstúdiók, érdekképviseletek és a különböző illegális tartalmakat kínáló fájlcserélők között, a világ egyik, ha nem a legnagyobb online kereskedelmi köpontja, az Amazon.com komoly tárgyalásokba kezdett a nagyobb filmstúdiókkal egy közös filmletöltő szolgáltatás beindításáról. Pár hónapja hallani olyan pletykákat, melyek szerint az Apple által még 2004-ben elindított iTunes zeneletöltő központnak is riválist szeretne állítani az Amazon, de ha a mostani tervek megvalósulhatnak, úgy a legtöbb TV csatorna által sugárzott különféle sorozatok, és műsorok, valamint a nagyobb filmstúdiók által készített mozifilmek mind letölthetővé válnának az oldalról. A vállalat szóvivője a múlt héten cáfolta ezeket az értesüléseket. Ennek ellenére több forrás is azt állítja, hogy bizony már igen közel állnak a megállapodáshoz olyan stúdiókkal, mint a Paramount Pictures, a Universal Studios, és a Warner Bros., bár ezek szóvivői is igyekeztek cáfolni a felvetést. Az viszont tény, hogy az utóbbi időben az Amazon lényegesen többet fordít piaci kutatásra és fejlesztésre. Pénzügyi elemzők szerint a leghelyesebb lépés, ha minél előbb belépnek a digitális letöltések piacára, amely jelenleg jóval nagyobb árréssel kecsegtet, mint a hagyományos bolti, vagy akár online, de mégis fizikai árusítás. A vállalat a legutóbbi negyedévben 57%-kal növelte technológiai és tartalmi beruházásait. Az Amazon.com tulajdonában lévő IMDB internetes filmes adatbázis február folyamán 15 millió egyéni látogatót szolgált ki - egyes források szerint ezt az oldalt használnák fel a filmes letöltések népszerűsítésére. A nagyobb filmstúdiók már partnerkapcsolatban állnak a Movielink szolgáltatással, ám az a letöltött filmeket csak "kölcsönzés" gyanánt árusítja, vagyis azokat tárolni, lemezre kiírni nem szabad, illetve nem lehet. Az Amazon, állítása szerint 55 millió aktív felhasználóval rendelkezik, vagyis igencsak logikus lépés lenne tárolható változatban is kínálni TV műsorokat, illetve mozifilmeket.

Az Electronic Arts európai sales részlegének alelnöke szerint tíz éven belül búcsút mondhatunk a hagyományos bolti, dobozos játékoknak - azokat ugyanis felváltják a jeleneg valóban terjedőben lévő letölthető digitális tartalmak. Dr. Jens Uwe Intat volt tehát az, aki a legnyilvánvalóbb módon fejezte ki az általa képviselt vállalat jövőbeli disztribúciós elképzeléseit: 'az elkövetkezendő tíz év során minden szórakoztató média letölthetővé válik." - mondta, majd hozzátette, "A CD-k és DVD-k hamarosan olyan múzeológiai emléktárgyakká válnak, mint most az audiókazetták, vagy a bakelit lemezek." Példának az Apple sikereit hozta fel, akik az iTunes zenei letöltőközpontot alig két éve nyitották meg, s azóta a szolgáltatás népszerűsége az egekbe szökött. Nemrég töltötték le tőlük az ötmilliárdomodik zenei fájlt, s a forgalom már lassan a hagyományos, boltban vásárolható zenei albumok iránti keresletet is túlszárnyalja. Emellett megemlítette a mobil csengőhangok és a e-könyvek népszerűségét is, továbbá jóslatában az is szerepelt, hogy véleménye szerint új üzleti modellekkel lehetőség nyílik majd a jelenlegi fizetős rendszert a digitális disztribúcióval egyesíteni, amely megkönnyítené a vásárlók dolgát is. A doktor úr azonban leszögezte, hogy nem áll szándékukban az Apple-féle hozzáállást tanúsítani a videojáték-iparban. A zenei üzletág digitális szegmensét egyértelműen ők uralják, s ezt az árképzésben is kamatoztatják. Ez az, amit a videojátékok esetében nem kívánnak utánozni. Annál is inkább, mivel a játékok sokkal differenciáltabb piaccal rendelkeznek. Ott van legalább háromféle konzol, plusz a számítógép. A monopólium szinte teljesen kizárt. Arra a kérdésre, hogy a forgalmazók, a boltok hogyan reagálnak majd erre, Intat így válaszolt: "Először is, a hagyományos boltok is belépnek majd az online üzletbe. Jelenleg a Wal-Mart konkurál az Amazonnal, s ez így lesz a jövőben is, csak éppen online szempontból. Másodsorban pedig nem fog teljesen megszűnni a fizikai média. Arra mindaddig szükség lesz, amíg van rá kereslet. Gondoljunk csak az ajándékozásra, vagy a nagyszülőkre. A kézzelfogható dolgok ideje nem járt le."

Az EA ma bejelentette, hogy a Nettwerk Music Grouppal karöltve újabb vállalkozásba kezd mégpedig, hogy megalapítják az EA Recordings-t, mely egy új digitális zenei márkát kiván beépíteni a köztudatba, melynek keretein belül az EA a saját zenei kompozícióit és remixeit kívánja a DSP segítségével terjeszteni világszerte. Ez a kezdeményezés az EA játékainak zenei anyagait kívánja terjeszteni csengőhangok formájában, valamint .mp3 formában is elérhetők lesznek a világhálón való terjesztés céljából az Apple iTunes, MSN, Yahoo Music, AOL Music, Rhapsody és még sok egyéb rendszeren keresztül.

Megjelent a QuickTime médialejátszó legújabb, 7-es változata. Eddig az iTunes-zal összeházasított változat volt elérhető, de végre itt van a valódi QuickTime 7 megújult külsővel, új lehetőségekkel. A 33 megás fájlt erről az oldalról tölthetitek le. Nem szükséges megadni semmilyen adatot a beszerzéséhez.

Szépen halkan befutott a legújabb Quicktime is. A 6.4-es verziót tovább finomították, csinosították. Hogy miért érdemes feltenni? Csak azért, mert egyrészt a játékanimációk majd' 30%-át csak ez tudja lejátszani, másrészről pedig a filmelőzetesek döntő többségét is csak ez a kicsike képes megnyitni. Ha érdekel, cibáld le innen. Update: Adamo szólt, hogy a QuickTime-mal egyideőben megjelent az iTunes Windows-os verziója is megjelent. Ha kiváncsi vagy rá, klikk.