A Microsoft 2005 júliusában kezdte el használni WGA nevű programját, a Windows Genuine Advantage rendszert, amely arra hivatott, hogy kiszűrje és némileg segítsen kontrollállni a nem jogtiszta Windows XP-k forgalomban létét. Az XP-frissítésekbe beépített WGA meg tudja mondani, hogy milyen licensszel rendelkezik a felhasználó, majd azt is képes megállapítani, hogy pontosan hol van az a másolt operációs rendszer (helyileg). A Microsoft a legújabb programjaihoz, így a Windows Media Player 11-hez és az Internet Explorer 7 bétájához is csak azoknak ad módot a letöltésre, akik átmennek a WGA vizsgáján. A nem eredeti rendszerrel rendelkezők számára csupán a kritikus biztonsági frissítéseket teszi elérhetővé. Mindez igen nagy port kavart, egy francia fejlesztőcég ugyanis külön arra specializálta magát, hogy készítsen egy programot, amely eltávolítja a WGA-t a rendszerből. Ezen felül több pert is indítottak az ügyben. Többen panaszkodtak továbbá, hogy az eredeti XP-jüket is hamisnak ismeri fel a WGA, és sokszor boot közben is bezavar, miközben háttérprogramként kellene működnie. Egyre többen aggatják a "gagyi" jelzőt a WGA-ra. A Microsoft szóvivőjének elmondása szerint a WGA-án az emberek 80%-a fennakad, mert nem eredeti kulccsal próbálkoznak. Ellenben az ígéreteknek megfelelően hamarosan elérhető az új WGA, ami napi rendszeresség helyett csupán havi egyszer ellenőrzi a licenszet, így jóval inkább felhasználóbarát. A kalózkodásellenes cégek mondhatni hamar "rákattantak" a témára, hiszen több statisztika is készült már. E szerint csak 2005-ben 34 milliárd dollárt veszítettek a kiadók a kalózkodás miatt. Bizonyos felmérések szerint ezek a csalások 2,4 millió új munkahely megteremtését gátolták, elvettek 67 milliárd dollárnyi állami bevételt és 400 milliárd dollár környezetvédelmi fejlesztéstől fosztották meg a világot. Egy névtelenséget kérő felhasználó szerint a Microsoft maga joga eldönteni, hogy deaktiválja-e a másolt XP-ket, azonban a WGA-val jobban kellene figyelnie vásárlóira, mivel a napi rendszerességgel történő ellenőrzés valóban nem épp felhasználóbarát. A Microsoft nem nyilatkozott arról, hogy mi lesz a WGA-val, azonban azt már tudni, hogy a Vistának is szerves részét képezi majd.

A Microsoft elnöke és felesége által létrehozott alapítvány még soha nem kapott ekkora adományt: a világ második leggazdagabb embere 30,7 milliárd dollárt juttatott Warren Buffett híres a tőzsdéhez kapcsolódó megérzéseiről. A dúsgazdag úriember levélben fejezte ki azon szándékát vállalatának weboldalán, hogy 37 milliárd dollárjától öt karitatív szervezet javára szeretne megszabadulni. Az ebből az összegből a Bill & Melinda Gates Alapítvány számlájára érkező 30,7 milliárd dollár megduplázza a szervezet vagyonát megközelítőleg 65 milliárd dollárra, s így az a világ legnagyobbikává lép elő. Az eddigi csúcstartó a Stichting INGKA Alapítvány 36 milliárd dolláros vagyonnal, melyet a svédországi Ingvar Kamprad, az IKEA lakberendezési vállalatóriás alapítója tart fenn. Tovább >>

Az nyilvánvaló, hogy a nagyobb cégek felsővezetői jól keresnek. Ám egy kicsit mindig megrázkódtatásként hatnak a konkrét összegek. A Közgazdasági Irányelvek Intézete (EPI) által kiadott jelentés szerint 2005-ben a legalább egy milliárd dollár éves bevételt elért amerikai nagyvállalatok elnök-vezérigazgatói átlagosan 10 982 000 dollárt keresnek évente, vagyis 262-szer többet, mint a dolgozók átlagbére. Tovább >>

A Georgia Technológiai Intézet kifejlesztett egy eszközt, amely megoldást jelenthet a mozis kalózok ellen. A prototípus képes felismerni egy digitális kamera helyzetét, majd elvakítani azt fehér fénnyel, így a felvétel teljesen használhatatlan lesz. A technológia a nem megengedett helyeken történő fotózást is meggátolhatja, viszont hagyományos filmre rögzítésnél, és úgynevezett SLR kamerák esetében nem használható. A fejlesztők együttműködnek a filmipar képviselőivel is. Jelenleg Ázsiában okoz legnagyobb gondot a filmes kalózkodás. Az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) tanulmánya szerint csak 2005-ben 2,5 milliárd dollárost kárt okozott Kínában a kalózkodás az amerikai filmgyártóknak. Tovább >>

Az IBM és a Georgia Tech sikeresen felemelte egy chip órajelét 500 GHz-re. A kísérletre mínusz 232,7 °C-os környezetben került sor. A kísérlet része volt a szilícium-germánium (SiGe) chipek által elérhető maximális órajel megállapítását célzó projektnek. A SiGe chipek nagyon hasonlóak a hagyományos szilícium alapúakhoz, a germánium viszont növeli azok teljesítményét, ráadásul alacsonyabb fogyasztás érhető el általa. Egyetlen hátulütője, hogy drágítja az előállítást. Az IBM mégis több millió így készült chipet adott már el a technológia 1998-as használatba vétele óta. Ez azonban elenyészőnek számít a mobiltelefonokban évente milliárdszám felhasznált "rendes" chipekhez képest. Tovább >>

A Nokia és a Siemens összeolvasztaná telekommunikációs hálózati eszközök üzletágát egy 30 milliárd dolláros megállapodás értelmében. A lépésre minden bizonnyal az egyre éleződő árháború miatt szánta el magát a két óriásvállalat. Az elmúlt évtizedben tapasztalt robbanásszerű növekedés is lassulóban van. Ha az üzletet sikerül megkötni, a világ harmadik legnagyobb hálózati eszközökkel foglalkozó konszernje jöhet létre az Ericsson, valamint a Lucent és Alcatel által közösen formált közös vállalat után. Ez utóbbi kettő nagyjából három hónappal ezelőtt jelentette be összeolvadási szándékát. Hasonló nyomás nehezedik a Motorolára is, amely így a negyedik helyre kerülne. Tovább >>

Korábban már felreppentek olyan pletykák, melyek szerint a Microsoft a kézi konzolok piacán is meg szeretne jelenni egy saját géppel, ám ezt eddig mindenhol tagadták a vezetők. Most úgy tűnik, a dologból már jövőre lehet valami. Először az idei CeBIT kiállítás alkalmával bemutatott Origamiról hitték azt sokan, hogy egy új hordozható játékgépről van szó, ám mikor kiderült, hogy azt a cég gyakorlatilag egy továbbfejlesztett PDA-nak szánja, a kedélyek lecsillapodtak. Egy friss, a The Diffusion Group kutatócég által közzétett tanulmány azonban ismét felfűtötte a helyzetet (thanks GameSpot). "A hordozható kézi konzolokból származó globális bevételek 2008-ra elérhetik az évi 3 milliárd dollárt. Ezen a piacon jelenleg a Sony és a Nintendo aktív, a Microsoft előtt pedig óriási lehetőség áll." - áll a tanulmányban. "Nagyon fontos a márkanév, valamint a kínált játékok palettájának sokszínűsége. Kritikusan összeállított marketing kampány szükséges egy új szereplő piacra történő lépéséhez." A Diffusion irománya kitér arra is, hogy mennyire megfelelőnek tartja a helyzetet a Microsoft részéről egy ilyen lépés megtételéhez, ha azt 2007 végére vagy 2008 elejére pozícionálná. Egyes információk szerint a vállalat hordozható eszközökre vonatkozó és ilyen távlatokba nyúló tervei még nem készültek el, így most a Microsoft válaszút előtt áll: felkínálja az Xbox operációs rendszerét licenszelésre, hogy annak mintájára más gyártók készíthessenek egy hardvert, amelyet aztán megvásrolna a Microsoft; vagy pedig a vállalat maga áll elő egy kész tervvel.

Az Infinium Labs annak idején a Phantom nevű PC-s alapokra építkező konzollal lopta be megát a köztudatba. A készülék a folyamatos késések és mellébeszélések miatt végül süllyesztőbe került, ám a cég fennmaradt, és azóta is küzd a túlélésért. Íme egy újabb próbálkozás. Tavaly decemberben bemutattak egy új eszközt Phantom Lapboard névvel, ami tulajdonképpen egy vezetéknélküli billentyűzet-egér kombináció. Különlegessége, hogy a klaviatúra 360 fokban forgatható egy rögzített talpon, így bal- és jobbkezesek egyaránt használhatják. Az egér használata is a talpon történik. Áprilisban aláírtak egy megállapodást az Itron Technology gyártóval, így az eszköz talán nagyobb eséllyel kerülhet piacra - elvileg hónapokon belül. Van azonban egy másik gond... Az Infinium Labs elnök-vezérigazgatóját, Timothy Roberts beperelték, amiért a vállalat értékpapírjait mesterségesen duzzasztotta. A botrány vége várhatóan az lesz, hogy az Infinium Lab nevet lecserélik Phantom Entertainmentre. A vezetőség úgy gondolja, hogy az új elnevezés jobban felkeltené az érdeklődő befektetők figyelmét, nem beszélve a majdani vásárlókról. További terveik között szerepel a vállalat részvényeinek megduplázása hatszáz millióról 1,2 milliárdra. Ennek érdekében hívnak össze egy gyűlést Floridában július 13-án. Erre azért van szükség, mert a vállalat az utóbbi negyedéveit sorra veszteséggel zárta. Az összes veszteség már elérte a 69 millió dollárt, így jelenleg ezt az egy kiutat látják a vezetők.

Az NPD Group összetett felmérése alapján az MMO-knak nagy szerepe lehet abban, hogy a PC-s játékvilág újra nagymértékben fellendül, továbbá hatalmas bevételeket hoz. Az Amerikában végzett kutatások szerint 2005-ben 1,4 milliárd dollárnyi PC-s játékeladásról beszélhetünk, melynek jórészét MMO-k alkotják. Az elmúlt évben az észak-amerikai játékeladások elérték az 1,4 milliárd dolláros határt. Ebből 344 millió dollárt tettek ki azok az MMO-k, amelyekért havidíjat kell fizetnünk, így például itt döntő szerephez jutott a World of Warcarft. További 292 millió dolláros bevételt hoztak azok az online játékok, amelyekért nem kell külön havidíjat fizetni. Ennek okául az internetet tették meg, hiszen napjainkban egyre népszerűbb és széleskörűbben terjed el a szélessávú világháló, amelynek köszönhetően online vásárolhatunk, játszhatunk és letölthetünk. Érdekesség még, hogy elemzések szerint az MMO-játékosok 55%-a 34 év fölötti.

A filmipar képviselői rá szeretnék ébreszteni a világot, mekkora kárt okoz nekik a kalózkodás. Most azonban egy friss tanulmány a vártnál sokkal súlyosabb eredményeket hozott a felszínre, aminek hatására a nagyobb stúdiók vezetői egyelőre inkább úgy döntöttek, mégsem szeretnék nyilvánosságra hozni a károkról szóló valódi információkat. Az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) két évvel ezelőtt fogott hozzá egy átfogó tanulmány elkészítésébe annak reményében, hogy rávilágíthatnak a kalózkodás mögött rejtőző óriási kártékony hatásokra. A tanulmány tavaly készült el, s kiderült, hogy az Egyesült Államok területén az MPAA szövetségébe tartozó filmstúdiók 6,1 milliárd dollár veszteésge szenvedtek el, ami nagyjából 75%-kal több, mint amennyit korábban az elemzők jósoltak. A fenti horribilis összegbe nem csak az elveszett jegyeladásokat, hanem az el nem adott DVD-k árát is beleszámolták. Az idei jelentésnek a napokban kellene megjelennie, ám a jelek szerint erre egyelőre nem kerül sor. Az MPAA szóvivője szerint az előzetes adatok nem egyeznek a stúdiók által prognosztizáltakkal, s egyelőre még nem született megállapodás arról, hogy az adatokat milyen formában kellene nyilvánosságra hozni. Az egyik tábor szerint a valós helyzet megismerése elrettentő hatással lenne az emberekre, ami esetleg arra késztetne bizonyos társadalmi rétegeket, hogy változtassanak a moziba járási, vagy DVD vásárlási szokásaikon. Mások szerint azonban a helyzet csak tovább romlana, hiszen a tőkebefektetők elpártolnának a filmstúdióktól. A jelek szerint tehát a kalózkodás tovább gyűrűzik és erősebb, mint valaha, pedig az elllene folytatott harc is folyamatos, újabbnál újabb eszközöket vetnek be a megfékezésére.

Az Activision játékkiadó nyilvánosságra hozta negyedik negyedévi, valamint az egész tavalyi üzleti évre vonatkozó pénzügyi adatait, melyek szerint az évről évre realizálódó nyereség-, és bevételcsökkenés most is megmaradt. A negyedik negyedévet 9,2 millió dolláros bevételcsökkenéssel zárták az egy évvel korábbi ugyanezen időszakhoz képest, ami így összesen 188,1 millió dollár bevételt jelent. A vállalat szerint ez a még mindig zajló generációváltás következménye a konzolos piacon. A 2006-os teljes üzleti évre vonatkozó nettó nyereség 41,9 millió dollárra csökkent, ami lényegesen alacsonyabb az egy évvel korábban elért 138,3 millióhoz képest. Ennek ellenére a nettó bevétel terén nominális növekedést sikerült realizálni: a teljes üzleti évben a tavalyi 1,41 milliárd helyett most 1,47 milliárd dollár összbevételt könyvelhettek el. A vállalat európai üzletága az elmúlt egy évben 18%-os növekedést ért el, s így elérte a 400 millió dolláros bevételt, s emellett új piacokat is sikerült elérniük. A 2007-es első pénzügyi negyedévre vonatkozó előrejelzés szerint 145 millió dollár bevételre számít az Activision, ami nagyjából 11 centes részvényenkénti veszteséget jelent. A teljes 2007-es üzleti évben 1,03 milliárd bevételt, és részvényenkénti 10 cent nyereséget szeretnének elérni. Ebben segítséget nyújthat az a nemrég bejelentett jogvásárlási megállapodás is, amely a James Bond játékok kiadására vonatkozik, ám ez már valószínűleg csak a 2008-as üzleti évet befolyásolhatja.

A Microsoft egyik alapítóját, Bill Gatest a napokban vagyonával kapcsolatban faggatták. Gates a CNBC riporterének elmondta, nem szeretne a világ leggazdagabb embere lenni, továbbá politikai pályára sem lép majd. "Azt kívánnám, hogy ne legyek a leggazdagabb. - mondta Gates. - Abból semmi jó nem sülne ki. Emiatt sokkal nagyobb figyelem szentelődne az emberre. Nem szoktak nyaggatni, amikor az utcára megyek. Néha előfordul, hogy autógrammot kérnek, azonban ez egy apróság." A Microsoft atyja saját bevallása szerint nem kíván politizálni: "Biztos, hogy soha nem leszek politikus. Nem szeretném, nem lennék elhivatott. Jobb vagyok abban, amit csinálok." Bill Gates egyébiránt a Forbes magazin által a leggazdagabb személyként számontartott egyén. Az információk szerint közel 50 milliárd dollárnyi vagyonnal rendelkezik (~ 10 billió forint).

A francia Vivendi Universal nyilvánosságra hozta 2006-os üzleti évének első negyedére vonatkozó pénzügyi adatait, mely szerint a játékeladásokból származó bevételek és a nyereség is növekedett, ami ismét a World of Warcraft című online szerepjátéknak köszönhető. A médiacsoport összes bevétele (beleértve a zenei, televíziós, telekommunikációs, és videojátékokkal foglalkozó üzletágait is) elérte a 4,77 milliárd eurót, ami 5,7%-os növekedés az egy évvel korábbi ugyanezen időszakhoz képest. A videojáték üzletág minden egyes negyedévben tudja tartani a folyamatos növekedést, mióta megjelent a Blizzard legutóbbi sikerjátéka, a World of Warcraft. Az eladott játékokból származó bevétel 134 millió eurónál tetőzött, vagyis 18,6%-kal többel, mint egy évvel korábban. Ezen kívül az Ice Age 2 számítógépes animációs film alapján készült játék is jól teljesített. A vállalat vezetői szerint a brandváltás jó hatással volt az általános megítélés szempontjából. Az új arculat jobban sugározza az innovációra és a kreativitásra törekvést.

A személyi számítógépek piacának pangására hivatkozik az Intel a 2006 első negyedévéről szóló beszámolójában, melyben 8,9 milliárd dolláros bevételről tesz jelentést - ez öt százalékkal marad el a múlt év megfelelő időszakától. A cég nettó nyeresége 1,3 milliárd dollárt tesz ki, ez harmincnyolc százalékkal kevesebb 2005 első negyedévének nyereségénél. Az elmúlt időszakban a PC-eladások általános visszaesése miatt az Intel viszonteladói képtelenek voltak megszabadulni a raktáron levő chipektől - nyilatkozta az Intel elnök-vezérigazgatója, Paul Otellini. Piaci megfigyelők más okot is feltételeznek a kiábrándító eredmény hátterében. Noha az Intel a világ félvezető-piacának nyolcvanhat százalékát tudhatja magáénak, az utóbbi időben több területet is elhódított tőle fő üzleti riválisa, az Advanced Micro Devices (AMD). Tény, hogy az AMD a múlt héten igen bíztató, 185 millió dolláros negyedéves bevételről számolt be, köszönhetően az új, szerverek és munkaállomások számára gyártott ikermagos Opteron processzorok kedvező eladási statisztikáinak, valamint az árszínvonal általános emelkedésének. Az Intel persze előre láthatta a várható problémákat. A cég már márciusban kibocsátott egy figyelmeztetést, melyben az előre kitűzött bevételektől való elmaradást jósolta, 8,7-9,1 milliárd dollárra módosítva az előzetesen kalkulált 9,1-9,7 milliárdos célszámot. A nyilatkozat hatására az elemzők is módosították saját becsléseiket. A részvényenkénti 0,23 dollár egybeesik a Thomson Financial által megkérdezett szakértők általános előrejelzésével, noha ez harmincnégy százalékos elmaradást jelent 2005 első negyedévétől. Az eladások az ipar minden területén visszaestek, ide értve a központi feldolgozó egységeket, chipeket, alaplapokat, flash memória egységeket, a PDA-k és mobiltelefonok feldolgozó egységeit, valamint az általános eladási árakat. Ez a tendencia világszerte érvényesült, az Intel bevételei Japán kivételével minden földrajzi régióban elmaradtak a várakozástól. Az Intel előrejelzése szerint a mélyrepülés tovább folytatódik. A társaság a második negyedévre 8-8,6 milliárd dollárral számol, és az elemzők véleménye is megegyezik abban, hogy a bevételek nem haladják majd meg a 8,85 milliárdot. Otellini szerint azonban 2006 második félévére nézve már jobbak a cég kilátásai. Felhívta a figyelmet a 65 nanométeres ikerprocesszorok tervezett megjelentetésére, a Centrino Duo mobilplatformra és a digitális otthonok számára készülő Viiv platformra. Mindezeken kívül az Intel felveszi a kesztyűt az AMD Opteronjával szemben, és végre tervbe vette a régóta várt családi processzorok 2006-os piacra dobását. A Conroe, a Woodcrest és a Merom chipeket az asztali gépek, a szerverek és a mobil piac számára gyártják majd.

Hihetetlen, de a Google rendszerén átfutó minden egyes keresés 12 centet hoz a vállalat számára. Ez a szám akkor válik igazán megdöbbentővé, ha hozzátesszük, hogy csak Amerikában, 2006. januárjában 2,7 milliárd keresést kezdeményeztek. A Nielsen/NetRatings piackutató cég szerint a fent említett időszakban az összes Amerikából indított webes keresés (5,7 milliárd) 48%-át a Google rendszere szolgálta ki. Egy évvel korábban 39%-kal kevesebb volt az összes keresések száma. "A webes felhasználók nem azért keresnek sokkal többet, mert nem találják meg, amit keresnek, hanem azért, mert az információgyűjtés sokkal inkább a hétköznapi élet részévé vált azóta." - mondta Ken Cassar elemző. Egyesek szerint a Google azért képes folyamatosan megőrizni, illetve növelni piaci részesedését, mert mindig új szolgáltatásokkal áll elő, amelyek sok esetben meggyőznek egy-egy újabb felhasználói csoportot. A termékkapcsolás következtében aztán végül is növekszik az összes keresés száma is. Adrian Cox, az Ask Jeeves vezetője szerint már nem a keresési találatok számával mérik az egyes keresőmotorok népszerűségét és hatékonyságát. A legtöbb felhasználó az első öt találattal megelégszik, hiszen meg is találja, amit akart. A többletszolgáltatásokkal igyekeznek az egyes vállalatok magukhoz csalogatni az internetezőket, amiket egy csokorba kötve tálalnak, hírekkel, webmaillel, stb. Mindenesetre ezen a téren is óriási fölénnyel rendelkezik a Google, amit igyekszik ki is használni. Legújabban például a Calendar naptárfunkcióval bővítették portfoliójukat.

A Beatles és az Apple Computer, a zeneipar két óriási alakja hamarosan az angliai bíróságon találkozik. A legendás együttes képviselői már többször perelték a vállalatot - ezúttal az iTunes zeneletöltő szolgáltatás az indok. Az Apple Corps, amely a Beatles üzleti érdekeit képviseli, azzal a váddal fordult a bírósághoz, hogy az Apple Computer az iTunes megvalósításával megsértette a köztük 1991-ben létrejött megállapodást. Annak értelmében ugyanis utóbbi vállalat nem használhatja logóját és az Apple elnevezést zenei disztribúcióra. Ennek ellenére az Apple Computer rendszere már több mint egymilliárd digitális zenei letöltést szolgált ki, amiket a legsikeresebb hordozható multimédia lejátszóra, az iPodra telepítettek fel. Ez a harmadik alkalom, hogy az Apple Corps bíróságra viszi követeléseit a kaliforniai székhelyű, elsősorban Mac komputereiről elhíresült vállalatot az Apple védjegy használata miatt, amit a Beatles zenei kiadója az 1960-as évektől tudott magáénak. Az Apple Computert jóval később, 1976. április 1-jén alapította Steve Jobs és Steve Wozniak. "Igen kockázatos fellépés ez, mindkét fél részéről." - mondta Rosalind Messer, a londoni székhelyű Norton Rose jogi cég szellemi tulajdonjogi szakértője. "Azt kérik a bíróságtól, hogy olyan ügyet dolgozzanak fel, amit a vállalatoknak tizenöt évvel ezelőtt el kellett volna rendezniük." A tárgyalás ma kezdődik a Londoni Legfelső Bíróságon. Szakértők szerint, ha az Apple Corps megnyeri a pert, az Apple Computer számára akár több tízmillió dollár büntetést is kiszabhatnak. Az elmúlt pénzügyi negyedévben a vállalat 14 millió iPodot adott el, több mint tízszer annyit, mint ahány Macintosh számítógépet. Az Apple jelenleg az Egyesült Államok digitális zenelejátszó piacának 69%-át tartja a kezében, 2005-ben pedig az iTunes a legális zeneletöltések 72%-át bonyolította le. 1991-ben az Apple Computer 26,5 millió dollárt fizetett az Apple Corpsnak egy hasonló jogi probléma miatt. Akkor olyan, frissen bemutatott hardver és szoftver eszközöket kifogásoltak, amelyek jelentősen megkönnyítették hangok előállítását a számítógépen. A mostani tárgyalás ugyanarra a megállapodásra vonatkozik, mint a 91-es, és lényegében arról vitáznak majd, hogy az csak a fizikai médiára (előre felvett tartalmak, CD, kazetta, stb.), vagy a digitális disztribúcióra is - mint az iTunes - vonatkozik.

Németországban egy frissen elfogadott törvényjavaslat értelmében akár két év börtönbüntetést is kockáztatnak azok a számítógép-felhasználók, akik kereskedelmi forgalomban lévő filmeket töltenek le. Az Európában egyedülálló szigorral rendelkező törvényjavaslat 2007. január 1-jei hatállyal lép életbe, és kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztést határoz meg. A filmipar adatai szerint a németek évente mintegy 20 millió filmet töltenek le illegálisan. Sokak szerint a következő James Bond film, a Casino Royale a hivatalos novemberi premiert megelőző hetekben már elérhető lesz a kalózhálózatokon. A nagyobb fogyasztóvédelmi szervek máris felemelték a szavukat, ugyanis véleményük szerint a törvény a fogyasztókat egyszerűen bűnözőnek titulálja, akik tönkreteszik a kormányzat erőfeszítéseit egy tudás alapú gazdaság létrehozására. Patrick von Braunmühl, a Német Fogyasztói Szervezetek Szövetségének nevében úgy nyilatkozott, hogy ez a lépés a lehető legrosszabb megmozdulás a társadalom felé. Felesleges mértékben zavarja meg az internetes közösséget, és bűnözőket "csinál" a fogyasztókból. Brigitte Zypries igazságügyi miniszter azonban megvédte a törvényt, mondván nem az a céljuk, hogy mindenki kezére bilincset rakjanak, aki letölt valamit az internetről, de ettől függetlenül olyan filmek letöltése, amelyeket még nem is játszanak a mozik, nyilvánvalóan illegális cselekedetnek számít, amit valahogyan meg kell fékezni. Hangsúlyozta, hogy a legális úton szerzett DVD-kről továbbra is szabad személyes felhasználásra másolatot készíteni. Günther Krings, a Keresztény Demokrata Párt szóvivője hozzátette, hogy "Nem kellene különbséget tenni egy rágógumi boltból való ellopása, és egy film illegális letöltése között." Nem csak a filmipar szenved óriási károkat a kalózkodás miatt. A német adatok szerint 2005-ben hetedik alkalommal zárt veszteséggel a zenei iparág. Abban az évben 1,7 milliárdos mínusszal zárták a mérleget. Az eladások 1998 óta 45%-kal csökkentek, s a Nemzetközi Hanglemezkiadók Egyesületének német divíziója szerint múlt évben mintegy 439 millió zenei lemezt másoltak le illegálisan, csak Németországban.

A Szilícium Völgy nagyjai közül az idők folyamán többen is eltűntek, az egyik azonban még mindig virágzik, pontosabban gyümölcsözik: az Apple. A vállalat a héten ünnepli harmincadik születésnapját. Legnépszerűbb termékei - a Mactől az iPodig - egyre szélesebb körben terjednek, ám a szolgáltatások terén is új kihívásokat keresnek. Az iTunes néven elhíresült digitális zeneletöltő központ bebizonyította, hogy bizony van kereslet a legális letölthető tartalmak iránt is. Ám pont ez az, amit a legtöbben támadnak. A francia törvényhozók például azért nem nézik jó szemmel az Apple tevékenységét, mert az nem a megfelelő eszközökkel kapcsolja össze az iPodot az iTunes szolgáltatásaival. Emellett a nagyobb zenekiadók is tiltakoznak az ellen, hogy miért csak 99 centet kérnek az egyes letöltött dalokért. A folyamatosan a bevételi élbolyban elhelyezkedő vállalatnál mostanában fordult elő először, hogy biztonsági réseket találtak a Macintosh operációs rendszerek új változataiban. A szkeptikusabbaknak az is szemet szúrt, hogy nem sokkal ezután partnerkapcsolatot létesítettek az Intellel, és egyre többen gondolják úgy, hogy Macükön inkább Microsoft operációs rendszert szeretnének futtatni. A dolgok valószínűleg nem függnek össze - inkább csak egyre több hacker fordul az Apple gépei felé, vagy ellen. Az "Alma" története 1976-ban kezdődött, amikor két fiatal egyetemista, Steve Jobs marketingzseni és barátja, Steve Wozniak műszaki szaki aláírt egy együttműködési nyilatkozatot április elsején, bolondok napján. A papírokon lefektetett célok között a számítógép árusítás, és építés szerepelt. Egy harmadik barát, Ron Wayne nem látott fantáziát a dologban, ezért inkább két hét múlva távozott. Első termékük egy "csináld magad számítógép" csomag volt. Egy évvel később, 1977-ben megszületett az Apple II mikroszámítógép. Nem ez volt az első személyi számítógép, de akkor ez nyújtotta a legteljesebb szolgáltatásokat, főként otthoni használat esetén. Ez hozta meg az első igazi sikereket a fiatalok számára. Innentől indult be a gépezet igazán. Az Apple Lisa 1983-as bemutatása volt a következő mérföldkő. Ez egy olyan számítógép volt, amely már grafikus kezelőfelülettel rendelkezett, amihez elengedhetetlen volt az egér. Itt debütált az ikonos parancsrendszer is. A gép egyetlen hátránya a 9995 dolláros induló ára volt, ami az üzleti felhasználókat inkább a rivális IBM féle megoldások felé irányította. Az egy évvel később piacra dobott Macintosh azonban meghozta a kellő kompromisszumokat - ezt már örömmel választotta sok ezer otthoni felhasználó. A Microsoft időközben lemásolta a grafikus kezelőfelületet, majd beépítette azt a Windowsba, amit aztán továbbadott a gyártóknak. Az Apple azonban úgy döntött, hogy nem ad engedélyt szoftvereinek licenszelésére a hardvergyártók számára. A következő évtized volt a vállalat holtpontja - számos rossz vezetői döntés és gyenge termékpolitika következtében nagyon úgy állt a helyzet, hogy Jobs kénytelen lesz távozni az élről. Az egyik legnagyobb bukást elszenvedett termék a Newton nevű hordozható személyi asszisztens volt. 1996-ban az általános piaci stagnálás kellős közepén úgy döntöttek, hogy megvásárolják a NeXT számítógépes céget, amely a második volt az Apple eddigi történelmében. Ezután már sorban következtek a jobbnál jobb ötletek és elképzelések, kezdve az iMactől az új OS X operációs rendszerig, keresztül az iPodokon egészen az iTunes digitális központig. Jelenleg a Microsoft egyik legnagyobb riválisának számít az Apple, amely a végsőkig kitart függetlensége mellett. Ennek következménye, hogy a világ számítógép állományának mindössze 4%-át birtokolják, és elemzők szerint a Microsoft következő operációs rendszere újabb csapást mérhet a beleépített innovatív újdonságoknak köszönhetően. Ám aggodalomra semmi ok. A számítások szerint a piacvezető iPod - amely egyaránt használható Apple és Microsoft környezetben is -, és az új, Intel alapú processzorokkal szerelt Macintoshok elősegítik majd az Apple növekedését. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalat pénzügyi helyzete jobb, mint valaha. 2005-ös pénzügyi évét 14 milliárd dollár rekordbevétellel zárta, amiből 8 milliárd készpénz volt.

Hamarosan nagy változások várhatóak a háttértárolók területén, ha a Samsung által kínált flash alapú memóriák megkezdik hódító hadjáratukat ebben a szegmensben is. Az első 32 gigabájtos egységek máris fellelhetők egyes hordozható számítógépekben. A dél-koreai vállalat a CeBIT kiállításon mutatta be legújabb 32 gigabájtos kapacitású ún. solid state disk (SSD) névre keresztelt flash memóriáit, amelyekkel be szeretne törni a mobil merevlemezek piacára. A Samsung most elárulta, hogy máris kiskereskedelmi forgalomba hozott néhány modellt. Az előzetes tervek szerint 2010-ig 4,5 milliárdos üzletté válik az SSD-piac, köszönhetően a folyamatosan bővülő mobil számítógépes piacnak. Az új technológia jelenlegi legnagyobb hátránya az ára, amely azonban már megkezdte a mélyrepülést. Elemzők szerint nagy az esély, hogy néhány év alatt átveheti a vezető szerepet a háttértárolók piacán, de legalábbis számottevő részesedésre tehet szert. Az árcsökkenést elsősorban az teszi lehetővé, hogy az SSD előállításához szükséges NAND flash memóriák gyártási költsége a folyamatosan növekvő igények és a technológiai fejlesztések következtében egyre kisebb. A mobil iparágnak pedig pontosan olyan tárolókra van szüksége, amelyek mozgó alkatrész hiányában sokkal nehezebben hibásodnak meg, ráadásul kevesebb energiát is használnak fel. Ezt tetézi a teljesen zajtalan működés.

Az ATI bemutatta az iparág első egy gigabájtos munkaállomásokba szánt grafikus gyorsító kártyáját, az ATI FireGL V7350 személyében, valamint a FireGL V7300-as modellt is, 512 megabájt memóriával. A párhuzamos műveletek végrehajtására optimalizált grafikus feldolgozó egység (GPU), párosítva az Avivo videó és megjelenítő technológia legújabb verziójával igazi felsőkategóriás szereplővé varázsolják a FireGL sorozatot. A hagyományos nyolc helyett tíz bites RGB komponens grafikus futószalaggal dolgozik az Avivo, ami egymilliárd színre növeli a megjelenítést. Ez különösen képek a sötét vagy árnyékos részeinél mutatkozik meg. A duál-link csatlakozónak köszönhetően egyidejűleg két képernyőre is küldhetők a jelek, s így a megjelenített kép szélessége elérheti akár az ötezer képpontot is. A 90 nanométeres technológiával készült chip 512 bites buszon keresztül kommunikál a memóriával, amelynek mérete most először éri el az 1 gigabájtot. A kártyák már megvásárolhatók olyan nagyobb munkaállomás rendszer integrátoroknál (worksation system integrators :D), mint az Alienware, az Amax, a Boxx, vagy az Omnitech. Ajánlott viszonteladói áruk 1599, illetve 1999 dollár.