A svéd hatóságok szerdán meglátogatták a Rix|Port80 internetszolgáltatót, és bezáratták a világ egyik legnagyobb torrentoldalát, ahol elképesztő mennyiségű zene, film, és szoftver kalózmásolata volt megtalálható. Több amerikai médiavállalat is sorozatosan nemtetszését fejezte ki a svéd kormány felé a ThePirateBay.org oldalon található illegális tartalmak miatt. A portál százezernél is több fájlra mutató linket tartalmazott, a napi látógatószám pedig meghaladta az egymilliót. A teljes cikket itt olvashatod el.

A Warner Bros. lehet az első olyan nagy filmstúdió, amely interneten terjesztené filmjeit és televíziós műsorait a BitTorrent által kifejlesztett fájlcserélő P2P technológián keresztül, ami egyébként melegágya az illegális kalózfilmeknek is. Az előzetes információk szerint már idén nyáron beindulhat a szolgáltatás, egyelőre ismeretlen árazás mellett. Várhatóan azonban a tévéműsorok egy dollár, míg a filmek a bolti DVD-khez közeli áron tölthetők majd le. A stúdió további tervei között szerepel az is, hogy olyan anyagokat kínálnak fel letöltésre, amelyeket később kiírhat DVD-re a felhasználó - bár ebben az esetben a másolat kizárólag azon a gépen játszható le, amelyen keresztül az anyagot letöltötték, hagyományos DVD lejátszókban tehát nem. A megállapodás célja, hogy az illegális letöltéseket kereső felhasználókat "átnevelje" a legális tartalmak letöltésére P2P hálózaton keresztül úgy, hogy megfizethető áron kínálják a legalitást, jó minőségben. "Ha a fájlcserélőt használók 10-15 százalékát rá tudjuk venni arra, hogy elkezdjenek legálisan letölteni, az óriási hatással lenne az egész iparág, sőt a gazdaság számára is. A folyamatot csak elkezdeni nehéz." - mondta Kevin Tsujihara, a Warner Bros. Home Entertainment csoportjának elnöke. A BitTorrent egy úgynevezett "file swarming" technológiát alkalmazza annak érdekében, hogy a letölteni kívánt fájlt ne egy központi szerverről, hanem több forrásból szerezze be. A nagy fájlt tehát feldarabolja apró részekre, s azokat több, ugyancsak BitTorrentet (vagy valamelyik hasonló programot) használó letöltőtől tölti egyszerre, levéve ezzel a terhet a központi szerver válláról. A stúdiók már tavaly november óta tárgyalnak hasonló megállapodásokról annak érdekében, hogy csökkentsék a kalózkodás nagyságát. Egyelőre annyit értek el, hogy a BitTorrent saját weboldaláról eltávolította az illegális tartalmakra mutató linkeket. A stúdiók abban reménykednek, hogy méltányos árpolitikával elősegíthetik a legalitást, a felhasználók jelentős része ugyanis inkább fizetne valamennyit, hogy teljesen biztonságos, kifogástalan minőségű és vírusoktól mentes tartalmakat töltsön le. A fájlcserélő hálózaton keresztüli disztribúció tehát sokka hatékonyabb a hagyományos szerverről történő letöltéshez képest. Első esetben ugyanis minél többen kezdik el vagy fejezik be a letöltést, annál gyorsabban tudják mások is letölteni azt úgy, hogy közben a központi szerver terhelése nem változik. Optimális esetben és gyors kapcsolat esetén akár tíz percnél rövidebb idő alatt tölthető le egy teljes mozifilm. Persze ez a stúdió számítása, és nem éppen a hazai internetkapcsolatok sebességét veszi figyelembe.

A Warner Music Group egyre növekvő bevételekről számolt be a digitális zenei letöltések kapcsán, miközben az üzlet nemcsak veszteséges, de számos per is kilátásban van a vállalat ellen. A perek többségében a vád a lemezkiadók közti tisztességtelen ármegállapítás volt, ami a letöltések díjazására vonatkozik. A Warner egy gyors közleményben arról adott tájékoztatást, hogy minden eszközzel fellépnek az őket ért vádakkal szemben. A történet nagyjából három hónapja kezdődött, amikor Eliott Spitzer, New York egyik vezető ügyvéde nyomozni kezdett annak érdekében, hogy kiderítse, vajon tényleg megállapodtak-e a nagyobb zenei kiadók, hogy egységes áron kínálják fel letöltésre az általuk forgalmazott zenei anyagokat. Ez pedig sértené az antitröszt törvényeket. Ennek ellenére a vállalat ebből származó bevételei a 2006. március 31-én lezárult negyedévben 90 millió dollárra rúgtak, ami a Warner Music összes bevételének 11 százalékát teszi ki, s mindez háromszorosa az egy évvel korábban elért eredményeknek. Sajnos a fájlmegosztók segítségével illegálisan beszerzett zenei anyagok mennyisége is folyamatosan növekszik, ami a legnagyobb károkat okozza a kiadók számára ezen a téren. Az ez ellen irányuló harc hasztalannak bizonyul, a digitális zeneletöltés mégis jó üzlet. Főleg azután, hogy az Apple piacra dobta iPod hordozható zenelejátszóját, mellyel párhuzamosan beindította saját zeneletöltő központját, az iTunes-t. A legutóbbi időszak során a Warner Music 7 millió dolláros, illetve részvényenkénti 5 cent nettó veszteséget könyvelt el.

A Microsoft nagyjából másfél éve beindított Windows Eredetiség Vizsgáló (WGA) programja egy újabb lépcsőhöz érkezett. Ezentúl nem csak a biztonsági frissítések letöltését tagadja meg az illegális operációs rendszer, hanem egy felugró buborékban folyamatosan tájékoztatja (vagy idegesíti) a felhasználót az illegalitás tényéről. A vállalat szerint a nagyon fontos biztonsági frissítések a Windows eredetiségétől függetlenül mindenki számára elérhetők. Az Üzleti Szoftver Szövetség (BSA) szerint a szoftverek 35%-a kalózmásolat, vagyis illegálisan használják őket. Az IDC kutatócég szerint ha ez az arány 25% alá esne, akkor legalább 2,4 millió új munkahely teremtődne, s emellett 400 millió dolláros gazdasági növekedés lenne világszerte tapasztalható. A Windows eredetiség tesztjén megbukott operációs rendszerek Norvégiában és Svédországban már tavaly november óta figyelmeztetik a felhasználót egy Asztalon felugró buborékban arról, hogy az általa használt Windows illegális. Idén februárban további öt országban indult be ez a figyelmeztető rendszer. Mostantól pedig már az Egyesült Államok, Malajzia, Ausztrália, Egyesült Királyság és Új-Zéland területén működő Windows XP rendszerek is így tesznek. Cori Hartje, a WGA program vezetője szerint számos megkeresést kaptak már a vásárlóiktól, hogy nem egészen biztosak az általuk használt Windows eredetiségében. A Microsoft ezen szeretne most segíteni a tájékoztatással. Hamarosan egyébként az Office termékcsaládra is kiterjesztik ezt a vizsgálatot, először azokban az országokban, ahol a felmérések szerint a legnagyobb a kalózkodás aránya.

Kedden a Microsoft kiadta az Internet Explorer 7 béta verzióját. A cég külön felhívta a figyelmet az előző kiadások bosszantó biztonsági hibáit kiküszöbölő újításokra. Az Internet Explorer 7 Beta 2 hatalmas lépés a felhasználóbarát működés és a biztonság szempontjából - áll a Microsoft letöltési oldalán. A böngészőben megtalálható a Microsoft Phishing Filter funkció, mely egy vörös alapon fehér ikszet formázó ikon megjelenítésével figyelmezteti a felhasználót, ha gyanús oldalra téved. A phishing angol kifejezés, a személyes adatok online eltulajdonításának egy rohamosan terjedő, veszélyes formáját takarja. Lényege, hogy a felhasználókat más nevében megírt e-mailekkel egy hamis webhelyre irányítják, mely gyakran egy létező oldal illegálisan működtetett, élethű másolata, majd ráveszik őket azonosítójuk és jelszavuk megadására. Ezzel együtt gyakran kémprogramok vagy vírusok is a felhasználó gépére települhetnek. Az új böngészőt elsősorban a késésben lévő Windows Vista operációs rendszerhez tervezték, és fő célja az Explorer korábbi változataival járó biztonsági problémák megoldása, például a hitelkártya hozzáférések és egyéb adatok ellopását segítő rések befoltozása. Egyszerűbbet és biztonságosabbat akartatok, mi pedig hallgattunk rátok - fogalmaz az új verzió honlapja. Az Explorer 7 végleges változata várhatóan majd 2007-ben, a Windows Vistával egyszerre jelenik meg.

Elemzők szerint a globális internetes forgalom egy harmada a BitTorrent fájlcserélő hálózaton keresztül zajlik le. A jelenséget már nem csak a film- és zeneipari vállalatok szakértői, hanem az internetszolgáltatók sem nézik jó szemmel, annak ellenére, hogy talán a közeljövőben pont a torrent technológia válhatna a hivatalos digitális filmletöltés alapjává is. A fájlcserélők virágkora néhány éve kezdődött, gyakorlatilag a megjelenésük után azonnal. Feltalálóinak nem az illegális tartalmak támogatása volt a célja, egyszerűen csak egy alternatív megoldást kerestek a sávszélesség okozta letöltési problémákra. A kifejlesztett technológia lényegesen leveszi ugyanis a terhet azokról a letöltésekre specializált szerverekről, amelyek korábban egyeduralkodóként szolgáltattak tartalmat. A BitTorrent lényege, hogy a forrásfájlt az összes letöltő megosztja egymás között. Függetlenül attól, hogy a teljes tartalom mely részlete töltődött már le, azonnal megkezdődik a "visszatöltés", vagyis minél többet töltünk le egy fájlból, annál többet tudunk abból másoknak is megosztani. A dolog eddig nagyon szép, ám a kalózok is felismerték benne a lehetőségeket, és rögtön megindult az illegális fájlmegosztás, ami azóta is burjánzik. Hollywood már egy ideje aktívan kutatja azokat a megoldásokat, amelyek egyszerűen tennék lehetővé a mozifilmek digitális szolgáltatását. Ez a videofájlok letöltésében nyilvánulna meg, akár egy időben a film DVD-n történő megjelenésével. Az Egyesült Királyságban az első ilyen film a King Kong volt. Azt azonban már most látni, hogy az a technológia, ami a zenék esetében működik (lásd iTunes), az a nagyságrendekkel nagyobb mérettel rendelkező filmeknél nem járható út. Óriási üzletté válik hamarosan a digitális és legális filmletöltés, ám ezt "egyszerű" fájlszerverekkel kiszolgálni képtelenség. Itt jönne be a képbe a BitTorrent. A probléma csak az, hogy minden szórakoztató iparági képviselő foggal-körömmel küzd a fájlcserélők ellen, mondván, az sokkal több kárt okoz, mint amennyit esetleg használna. A gondot csak tetézi, hogy már az internet szolgáltatók is bevetnek pár trükköt a megfékezésére. Sok helyen nem annyira szokatlan dolog a fix havidíjat internet eléréseknél a forgalmi korlát. Ez általában 40 és 60 gigabájt között mozog, ami internetezésre és kisebb fájlok letöltésére teljesen megfelel, de hosszú távon torrentezni nem igazán alkalmas. Ezt néhány szolgáltató már ennél komolyabb megoldásokkal próbálja kordában tartani. Nem a letöltött adatmennyiséget korlátozzák, hanem kifejezetten azokat a tevékenységeket, amik tipikusan a Torrent programokra jellemzők. Többek szerint a szolgáltatók leginkább attól félnek, hogy a túlzott torrentezés telíti a hálózatot, vagyis a súlyos pénzekért fenntartott sávszélesség fokozatosan lecsökken, arányait tekintve. A pártolók erre azt mondják, miért nem költik a többletbevételeket sávszélesség-növelésre? Ez azért annyira nem egyszerű, tekintve, hogy nem csak az egyes szolgáltatókon múlik, hogy milyen a hálózati terhelhetőség, és azt hogyan lehetne bővíteni. Mindenesetre a közeljövőben valamit mindenképp tenni kell a felmerülő problémák mielőbbi kezelésére.

Az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) szerint a legális úton vásárolt audió lemezek saját felhasználású másolata is törvényellenes. Ez alapján még például az amerikai elnök, George Bush is perbe fogható. Nemrég számoltunk be arról, hogy a Beatles együttes lemezkiadójának jogutódja beperelte az Apple Computert az Apple név zenei disztribúcióhoz való felhasználása miatt. Ez nem először fordult elő, ám úgy tűnik, ismét sikerült megállapodniuk, hamarosan ugyanis újradigitalizálják az összes zenei anyagot, hogy aztán azt online zenei kereskedelembe bocsáthassák. Jelenleg azonban a Beatles-számok digitális és legális letöltése nem megengedett. Az újabb botrányt a RIAA robbantotta ki, miután George Bush egy interjú előtti beszélgetésben elmondta riporterének, hogy saját iPod médialejátszóján milyen dalokat tárol. Köztük volt például a Beatles is, ami a fentiek alapján csak úgy lehetséges, ha saját, legális úton beszerzett audió lemezeiről másolta át a készülékre a számokat mp3 formátumban. Sokan úgy gondolják, hogy ez egy járható út - a RIAA szerint azonban ez is illegális. "Annak ellenére, hogy a másolatkészítésre általában megadják a lemezkiadók az engedélyt, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a másolatot valóban használhatjuk is, különösen, ha erre konkrétan nem tér ki az engedély." Ez a kijelentés azonban azért váltott ki felháborodást több jogi szervezet képviselőjéből is, mivel egy tavalyi MGM kontra Grokster bírósági tárgyalás során a bíró azt állapította meg, hogy a legális úton szerzett audió lemezeken lévő adatokat szabadon másolhatjuk, ha azt később kizárólag saját eszközeinket használjuk fel. A RIAA legújabb megállapítása értelmében azonban minden egyes lemezmásolás előtt engedélyt kellene kérnünk a kiadótól. Úgy tűnik, egy újabb jogi botrány küszöbén állunk...

A tervek szerint a Microsoft csak az eredetiség-vizsgálat után hajlandó a felhasználó számára megjeleníteni a Windows Vista új, Aero névre keresztelt 3D-s kezelőfelületét. Ezt maga a Microsoft egyik képviselője árulta el a News.com riporterének. Ez a legújabb megszorítás, amit a vállalat kieszelt annak érdekében, hogy a felhasználókat a legális használatra kényszerítse. Nemrég a Windows XP esetében indították be ezt az ellenőrző rendszert, amely csak akkor engedi letölteni az operációs rendszer fontos frissítéseit az internetről, ha megbizonyosodott a Windows eredetiségéről. Ezt követően a cég információi szerint folyamatosan csökkent az illegális szoftverrel próbálkozók száma – ami egyébként annak is lehet a következménye, hogy a vizsgálatot már a kiadást követő héten sikerült kijátszani egy másik illegális töréssel. Egyébként az Aero kezelőfelület nem csak a kalózmásolattal rendelkezők esetében nem mutatja meg magát. A Windows Vista hat kiadásából a legolcsóbb változat, a Basic sem rendelkezik az új kinézettel. Sőt, hiába rendelkezünk olyan Vistával, ami tartalmazza az Aero-t, ha a grafikus processzor, vagy a számítógépünk bármely alkatrésze nem felel meg a követelményeknek, az új kezelőfelület akkor sem jelenik meg. Még nem ismertek a pontos hardverspecifikációk, de a következő hónaptól „Windows Vista futtatására alkalmas” feliratú címkékkel kerülnek piacra az első olyan komplett számítógépek, amelyekre a gyártók garanciát vállalnak, hogy azok képesek a Vista kielégítő futtatására.

Az Euclid Discoveries vállalat bejelentette, hogy kifejlesztett egy olyan video-tömörítési technológiát, amely az egész filmipart felrázhatja, Hollywooddal együtt. A sokatmondó kijelentésnek az ad alapot, hogy a jelenleg leginkább alkalmazott MPEG-2 és MPEG-4 tömörítési eljárásoknál sokkal hatékonyabb megoldást kínál. Előbbit jelenleg a DVD-k esetében használják, míg utóbbi még csak most van terjedőben, és bár lényegesen jobb minőséget képes produkálni kisebb helyigény mellett, az EuclidVision technológia még ezen is túlmutat. Richard Wingard, a cég vezetője szerint a filmstúdióknak ezáltal lehetősége nyílik az egyszerűbb digitális disztribúcióra, hiszen a legális úton megvásárolt filmek sokkal rövidebb idő alatt tölthetők le, ráadásul a képminőségre sem lehet panasz. Az eljárást már több helyen is szabadalmaztatták, és jelenleg is folynak a nagyobb vállaltokkal a tárgyalások. A digitális zeneletöltő központok óriási sikere miatt a múlt héten beindult az első, direkt filmekre specializálódott letöltő szolgáltatás. A cég reményei szerint ezt segítheti elő az új technológia azzal, hogy az MP3 fájlokhoz hasonló letöltési idővel szerezhető be majd egy egész estés mozifilm. Az EuclidVision úgynevezett objektum alapú tömörítést használ, vagyis a képeken az objektumok mozgását rögzíti, azok változásával együtt. A jelenlegi változat főként videokonferenciákra van optimalizálva. A bemutatón egy 25 megabájtos konferencia videót MPEG-4 kódolással 8000 bájtosra tömörítettek, majd az EuclidVision eljárást használva négyszer kisebbre, mindössze 1800 bájtosra. Wingard szerint a technológia hosszabb és jobb minőségű filmeknél is ugyanígy működik. Sőt, az elért hatásfok még jobb is. Így pedig egy átlagos 700 megabájtos CD-re optimalizált, MPEG-4 tömörítésű film nagyjából 50 megabájt méretűre csökkenthető, vagyis akár 14 film is elférhet egy egyszerű CD-n. Letöltés esetében az adatátvitelre szánt idő így lényegesen lecsökkenthető. Az Amerikai Mozgókép Szövetség szóvivője egyelőre úgy nyilatkozott, hogy az új technológiát is egy lehetőségnek tekintik a tartalomszolgáltatás szempontjából, de Hollywood attól fél, hogy a könnyebb és gyorsabb letölthetőség tovább növeli majd a kalózkodást.

Egy malajziai férfit majdnem megütött a guta, amikor egy 218 billió (!) dolláros telefonszámlát kapott kézhez azzal a felszólítással, hogy azt tíz napon belül fizesse meg. Yahaya Wahab egy helyi újságnak elmondta, hogy kiköttette édesapja telefonvonalát annak halála után, majd be is fizette ennek 23 dolláros díját. Ám ezt követően a Telekom Malaysia egy 218 billió dollárról szóló számlát juttatott el az úrnak, tíz napos befizetési határidővel. Ekkor még nem volt tisztázott, hogy a kiállított számla egy súlyos félreértés eredménye, vagy pedig illegális telefonhasználat következménye. „Ha a vállalat valóban képes élni a levélben írt jogi úton történő pénzbehajtással, én állok elébe. Sőt, alig várom.” – mondta. Az újabb csapást pár napja érkezett behajtólevél felnyitása okozta, abban ugyanis már a késedelmi kamatokkal megnövelt összeg szerepelt. A kormány tulajdonában álló Telekom Malaysia az ország legnagyobb telekommunikációs vállalata. A szóvivő a sajtó kérdéseire nem reagált, mondván, nem ő az illetékes, és azt sem árulhatja el, ki tudna nyilatkozni. Sőt, egyáltalán semmit nem mondott el. Az azonban sejthető, hogy ha bírósági tárgyalásra kerül sor, az ügyet elvetik – ekkora telefonszámlát a világ összes előfizetője nem képes generálni ennyi idő alatt.

Az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) a jelek szerint a Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetségénél (IFPI) is hatékonyabban küzd a fájlmegosztó hálózatokon garázdálkodó felhasználók ellen. A legfrissebb adatok szerint ugyanis ezidáig 18337 internetes felhasználó ellen indítottak bírósági pert szerzői jogsértő magatartás miatt, ami gyakorlatilag annyit tesz, hogy jogvédelem alatt álló zenei állományokat osztottak meg egymásnak. A legtöbb benyújtott kereset azzal zárult, hogy a vádlottak peren kívül megegyeztek a Szövetség képviselőivel, így megúszták az igen valószínű pervesztést. A megállapodások általában három és hatezer dollár közötti összegekről szóltak. Ha ötezer dollárt veszünk átlagnak, a beperelt több mint 18 ezer amerikai állampolgártól nagyjából 91 millió dollárt zsebelhettek be összesen. Annak ellenére tehát, hogy több tanulmány szerint is nagyobb vásárlási kedvvel rendelkeznek a fájlmegosztó szolgáltatásokat használók, a RIAA ebben a hónapban újabb 750 internetezőt perelt be. Ráadásul mindeközben a P2P hálózatokra csatlakozottak száma folyamatosan növekszik, vagyis a "pereljünk be mindenkit" kampány látszólag hatástalan. A tanulmányok arra is rávilágítottak, hogy a fájlcserélősdi nem igazán befolyásolja a legális úton beszerzett zenei anyagok iránti keresletet, pláne nem rontja azokat. Úgy tűnik tehát, hogy a RIAA némi extra bevételre tesz szert a gyámoltalan felhasználók által, akik nem akarnak vagy nem mernek kiállni saját érdekeikért. Persze ilyet senki nem feltételez...

A Nemzetközi Hanglemezkiadók Szövetsége (IFPI) szerzői jogvédelemmel kapcsolatos bírósági perek újabb hullámát indította el a héten Európában. Így már összesen közel kétezerre növekedett az öreg kontinensen benyújtott keresetek száma. Ezúttal is azon internetes felhasználók ellen lépnek fel, akik illegálisan osztották meg saját zenei állományaikat egymással. Ám a pénzbüntetés mellett már komolyabb lépésekre is elszánták magukat. A helyi Internet szolgáltatókat bírósági erőkkel arra kényszerítik, hogy megszüntessék a vádlottak internetes kapcsolatát. Ezt Franciaországban mintegy 130 esetben sikeresen végre is hajtották, de például Dániában is engedélyt adott a bíróság az IFPI képviselői számára, hogy bármikor hasonló beavatkozással éljenek, ha bebizonyosodik a bűncselekmény elkövetése. A Szövetség egyébként egy automatikus keresőrendszert használ, hogy megtalálja a feltöltött fájlok forrás IP címét. "A folyamat mindaddig anonim, amíg az Internet szolgáltató meg nem adja a felhasználó adatait." - mondta Alex Jacob, az IFPI szóvivője, majd hozzátette, hogy nincs demográfiai összefüggés a benyújtott keresetek esetében. "Kizárólag a le-, vagy feltöltött fájlok mennyisége a mérvadó. A perbe fogott felhasználók extrém mennyiségű, akár több százezer zenei állományt osztottak meg az interneten. Információink szerint ráadásul hosszú ideje foglalkoznak ezzel." Az új kereseteket Ausztriában, Dániában, Finnországban, Németországban, Izlandon, Olaszországban, Svédországban, Svjácban, és most először Portugáliában, Európán kívül pedig Hong Kongban nyújtották be. Jacob figyelmeztetett mindenkit, hogy augusztus végén vagy szeptember elején újabb átfogó hadjáratra számíthatnak a fájlmegosztók. Az IFPI hasonló megmozdulásainak kezdete óta eddig összesen 5500 felhasználót pereltek be 18 országban. Ezek egy része még nincs lezárva, ám átlagosan a megnyert ügyekért egyenként 3200 dollárt zsebeltek be.

Az Ensemble Studios a napokban tömeges bannolásokba kezdett, ami az ESO rendszerét illeti. A szigorítások természetesen a csalókat érintették: rengetegen hackeltek, tradeltek illegálisan, és nem mellesleg rengtege rasszista kijelentés és csatora is feltűnt az online csatatéren. A fejlesztők köszönik a lelkes játékosok segítségét, és továbbra is arra kérik őket, jelezzék, ha hasonlót látnak. Akit viszont ok nélkül bannoltak, az itt jelezheti azt: age3.abuse@ensemblestudios.com.

Az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) ennyi erővel beperelheti akár a Google-t is, ahelyett, hogy velünk szórakozik, állítja védekezésében a Torrentspy bírósági beadványában, amelyben az ellene és hat másik keresőoldal ellen folyó kereset megszüntetését kéri. Februárban az MPAA hét pert indított a Torrentspy és hasonló keresőszolgáltatást biztosító cégek ellen. Ez volt első eset, hogy az MPAA a keresőoldalakat a szerzői jog megsértésével vádolta. A Torrentspy hétfői beadványában a kereset megszüntetését kérvényezte, mondván az MPAA akár beperelhetné a Google-t is, hiszen a Google pont ugyanazt teszi, mint ők, csak jobban. A Torrentspy ugyanis egy olyan kereső, amely kizárólag torrent-állományok megtalálását teszi lehetővé. Ám e torrent-állományok "mögött" leggyakrabban egyszerűen letölthető filmek, zenék vagy szoftverek bújnak meg. A Torrentspy azzal érvvel, hogy weboldalukon nem találhatók sem jogvédett termékek, sem azokra mutató hivatkozás, és egyáltalán nem támogatják a szerzői jog megsértését. Azért pedig végképp nem vonhatók felelősségre, hogy látogatóik mit tesznek azután, hogy elhagyták az oldalt. "Nincs semmi különbség a beperelt weboldalak és a Google keresőoldala között", áll a beadványban. "Minden, amit a megvádolt weboldalakról állítanak hatványozottan igaz a Google-ra is, lévén az minden tekintetben messze túlszárnyalja a szóban forgó oldalakat." Az MPAA vádjait a Legfelsőbb Bíróság a Grokster cég elleni korábbi döntésére alapozza. Akkor a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy felelősségre vonható az az illető, aki a szerzői jog megsértésére alkalmas eszközt tesz elérhetővé és/vagy azt népszerűsíti. A Grokster a döntést követően beszüntette tevékenységét és vele együtt jó pár másik fájlcserélő is bezárt vagy átalakította üzleti modelljét, hogy megmeneküljön a Legfelső Bíróság szigorától. Az MPAA februárban azzal a céllal adta be a keresetet a hét cég ellen, hogy csapást mérjen a legjelentősebb kalózhálózatok működésére, megakadályozva az illegális tartalmak terjesztésének lehetőségét.

A Beatles és az Apple Computer, a zeneipar két óriási alakja hamarosan az angliai bíróságon találkozik. A legendás együttes képviselői már többször perelték a vállalatot - ezúttal az iTunes zeneletöltő szolgáltatás az indok. Az Apple Corps, amely a Beatles üzleti érdekeit képviseli, azzal a váddal fordult a bírósághoz, hogy az Apple Computer az iTunes megvalósításával megsértette a köztük 1991-ben létrejött megállapodást. Annak értelmében ugyanis utóbbi vállalat nem használhatja logóját és az Apple elnevezést zenei disztribúcióra. Ennek ellenére az Apple Computer rendszere már több mint egymilliárd digitális zenei letöltést szolgált ki, amiket a legsikeresebb hordozható multimédia lejátszóra, az iPodra telepítettek fel. Ez a harmadik alkalom, hogy az Apple Corps bíróságra viszi követeléseit a kaliforniai székhelyű, elsősorban Mac komputereiről elhíresült vállalatot az Apple védjegy használata miatt, amit a Beatles zenei kiadója az 1960-as évektől tudott magáénak. Az Apple Computert jóval később, 1976. április 1-jén alapította Steve Jobs és Steve Wozniak. "Igen kockázatos fellépés ez, mindkét fél részéről." - mondta Rosalind Messer, a londoni székhelyű Norton Rose jogi cég szellemi tulajdonjogi szakértője. "Azt kérik a bíróságtól, hogy olyan ügyet dolgozzanak fel, amit a vállalatoknak tizenöt évvel ezelőtt el kellett volna rendezniük." A tárgyalás ma kezdődik a Londoni Legfelső Bíróságon. Szakértők szerint, ha az Apple Corps megnyeri a pert, az Apple Computer számára akár több tízmillió dollár büntetést is kiszabhatnak. Az elmúlt pénzügyi negyedévben a vállalat 14 millió iPodot adott el, több mint tízszer annyit, mint ahány Macintosh számítógépet. Az Apple jelenleg az Egyesült Államok digitális zenelejátszó piacának 69%-át tartja a kezében, 2005-ben pedig az iTunes a legális zeneletöltések 72%-át bonyolította le. 1991-ben az Apple Computer 26,5 millió dollárt fizetett az Apple Corpsnak egy hasonló jogi probléma miatt. Akkor olyan, frissen bemutatott hardver és szoftver eszközöket kifogásoltak, amelyek jelentősen megkönnyítették hangok előállítását a számítógépen. A mostani tárgyalás ugyanarra a megállapodásra vonatkozik, mint a 91-es, és lényegében arról vitáznak majd, hogy az csak a fizikai médiára (előre felvett tartalmak, CD, kazetta, stb.), vagy a digitális disztribúcióra is - mint az iTunes - vonatkozik.

A francia törvényhozók a minap elfogadtak egy tövényjavaslatot, ami szokatlan módon közelíti meg a digitális tartalmak szerzői jogi védelmét. A javaslat szerint az online zenei szolgáltatóknak bármilyen lejátszó eszköz esetében szabadon felhasználhatóvá kell tenniük a tartalmakat. A múlt héten 296:193 arányban megszavazott törvény kitér továbbá a kalózkodásra kiszabható büntetésekre is. A napokban terjeszti be az alsó ház a szenátus elé a következő szavazás lebonyolítása miatt. Azonban az Apple franciaországi képviselete máris megtámadta a javaslatot, mondván, az államilag támogatja a kalózkodást. Elemzők szerint a kaliforniai székhelyű vállalat inkább elhagyja francia online piacot, mintsem megossza a saját fejlesztésű technológiáját, amely egyébként az igen népszerű üzleti modelljének alappillére is egyben. Az Apple legnépszerűbb digitális lejátszója, az iPod szenvedné el a legnagyobb veszteséget, ha a törvény életbe lépne. A többi gyártó, mint például a Sony féle Walkman család nem sokat érezne a változásokból, mivel ők nem üzemeltetnek ekkora online zeneboltot, mint az iTunes. Egy olyan országban, ahol a különféle DVD alapú másolásvédelmi eljárásokat folyamatosan támadások érik a bíróságok felől, a törvényhozók mégis olyan megoldást keresnek, amely tud úgy működni, hogy a zenék bármilyen eszközre letölthetők maradnak. Ezt tetézi, hogy egészen minimális pénzbüntetéseket határoztak meg a digitális kalózoknak: a maximálisan kiszabható bírság 181 dollárnak megfelelő euró. A Lemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) nagyjából másfél ezer iparági szereplőt képvisel – ők egyelőre óvatosan reagálnak a fejleményekre. Az érdekcsoport szerint a törvényjavaslat valóban arra törekedik, hogy támogassa a különböző eszközök közötti kompatibilitást, de nem elég pontos ennek megvalósítása. Kifogásolták továbbá az alacsony büntetési összegeket is. „Egy fájl illegális letöltése nem egyenlő több albumnyi zene nem megfelelő úton való beszerzésével. A büntetések mértéke elrettentő hatást kellene, hogy gyakoroljon. Egyébként a francia digitális piac igen számottevő: az IFPI adatai szerint már mintegy 16 ilyen letöltő központ üzemel az országban. A 2004-ben mért másfél millió letöltött dal egy éven belül húszmillióra növekedett. Az Apple-nek tehát egyáltalán nem érdeke csak úgy otthagyni a piacot, ám egyelőre nem tudni, milyen lépésre szánja el magát.

Németországban egy frissen elfogadott törvényjavaslat értelmében akár két év börtönbüntetést is kockáztatnak azok a számítógép-felhasználók, akik kereskedelmi forgalomban lévő filmeket töltenek le. Az Európában egyedülálló szigorral rendelkező törvényjavaslat 2007. január 1-jei hatállyal lép életbe, és kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztést határoz meg. A filmipar adatai szerint a németek évente mintegy 20 millió filmet töltenek le illegálisan. Sokak szerint a következő James Bond film, a Casino Royale a hivatalos novemberi premiert megelőző hetekben már elérhető lesz a kalózhálózatokon. A nagyobb fogyasztóvédelmi szervek máris felemelték a szavukat, ugyanis véleményük szerint a törvény a fogyasztókat egyszerűen bűnözőnek titulálja, akik tönkreteszik a kormányzat erőfeszítéseit egy tudás alapú gazdaság létrehozására. Patrick von Braunmühl, a Német Fogyasztói Szervezetek Szövetségének nevében úgy nyilatkozott, hogy ez a lépés a lehető legrosszabb megmozdulás a társadalom felé. Felesleges mértékben zavarja meg az internetes közösséget, és bűnözőket "csinál" a fogyasztókból. Brigitte Zypries igazságügyi miniszter azonban megvédte a törvényt, mondván nem az a céljuk, hogy mindenki kezére bilincset rakjanak, aki letölt valamit az internetről, de ettől függetlenül olyan filmek letöltése, amelyeket még nem is játszanak a mozik, nyilvánvalóan illegális cselekedetnek számít, amit valahogyan meg kell fékezni. Hangsúlyozta, hogy a legális úton szerzett DVD-kről továbbra is szabad személyes felhasználásra másolatot készíteni. Günther Krings, a Keresztény Demokrata Párt szóvivője hozzátette, hogy "Nem kellene különbséget tenni egy rágógumi boltból való ellopása, és egy film illegális letöltése között." Nem csak a filmipar szenved óriási károkat a kalózkodás miatt. A német adatok szerint 2005-ben hetedik alkalommal zárt veszteséggel a zenei iparág. Abban az évben 1,7 milliárdos mínusszal zárták a mérleget. Az eladások 1998 óta 45%-kal csökkentek, s a Nemzetközi Hanglemezkiadók Egyesületének német divíziója szerint múlt évben mintegy 439 millió zenei lemezt másoltak le illegálisan, csak Németországban.

A Szilícium Völgy nagyjai közül az idők folyamán többen is eltűntek, az egyik azonban még mindig virágzik, pontosabban gyümölcsözik: az Apple. A vállalat a héten ünnepli harmincadik születésnapját. Legnépszerűbb termékei - a Mactől az iPodig - egyre szélesebb körben terjednek, ám a szolgáltatások terén is új kihívásokat keresnek. Az iTunes néven elhíresült digitális zeneletöltő központ bebizonyította, hogy bizony van kereslet a legális letölthető tartalmak iránt is. Ám pont ez az, amit a legtöbben támadnak. A francia törvényhozók például azért nem nézik jó szemmel az Apple tevékenységét, mert az nem a megfelelő eszközökkel kapcsolja össze az iPodot az iTunes szolgáltatásaival. Emellett a nagyobb zenekiadók is tiltakoznak az ellen, hogy miért csak 99 centet kérnek az egyes letöltött dalokért. A folyamatosan a bevételi élbolyban elhelyezkedő vállalatnál mostanában fordult elő először, hogy biztonsági réseket találtak a Macintosh operációs rendszerek új változataiban. A szkeptikusabbaknak az is szemet szúrt, hogy nem sokkal ezután partnerkapcsolatot létesítettek az Intellel, és egyre többen gondolják úgy, hogy Macükön inkább Microsoft operációs rendszert szeretnének futtatni. A dolgok valószínűleg nem függnek össze - inkább csak egyre több hacker fordul az Apple gépei felé, vagy ellen. Az "Alma" története 1976-ban kezdődött, amikor két fiatal egyetemista, Steve Jobs marketingzseni és barátja, Steve Wozniak műszaki szaki aláírt egy együttműködési nyilatkozatot április elsején, bolondok napján. A papírokon lefektetett célok között a számítógép árusítás, és építés szerepelt. Egy harmadik barát, Ron Wayne nem látott fantáziát a dologban, ezért inkább két hét múlva távozott. Első termékük egy "csináld magad számítógép" csomag volt. Egy évvel később, 1977-ben megszületett az Apple II mikroszámítógép. Nem ez volt az első személyi számítógép, de akkor ez nyújtotta a legteljesebb szolgáltatásokat, főként otthoni használat esetén. Ez hozta meg az első igazi sikereket a fiatalok számára. Innentől indult be a gépezet igazán. Az Apple Lisa 1983-as bemutatása volt a következő mérföldkő. Ez egy olyan számítógép volt, amely már grafikus kezelőfelülettel rendelkezett, amihez elengedhetetlen volt az egér. Itt debütált az ikonos parancsrendszer is. A gép egyetlen hátránya a 9995 dolláros induló ára volt, ami az üzleti felhasználókat inkább a rivális IBM féle megoldások felé irányította. Az egy évvel később piacra dobott Macintosh azonban meghozta a kellő kompromisszumokat - ezt már örömmel választotta sok ezer otthoni felhasználó. A Microsoft időközben lemásolta a grafikus kezelőfelületet, majd beépítette azt a Windowsba, amit aztán továbbadott a gyártóknak. Az Apple azonban úgy döntött, hogy nem ad engedélyt szoftvereinek licenszelésére a hardvergyártók számára. A következő évtized volt a vállalat holtpontja - számos rossz vezetői döntés és gyenge termékpolitika következtében nagyon úgy állt a helyzet, hogy Jobs kénytelen lesz távozni az élről. Az egyik legnagyobb bukást elszenvedett termék a Newton nevű hordozható személyi asszisztens volt. 1996-ban az általános piaci stagnálás kellős közepén úgy döntöttek, hogy megvásárolják a NeXT számítógépes céget, amely a második volt az Apple eddigi történelmében. Ezután már sorban következtek a jobbnál jobb ötletek és elképzelések, kezdve az iMactől az új OS X operációs rendszerig, keresztül az iPodokon egészen az iTunes digitális központig. Jelenleg a Microsoft egyik legnagyobb riválisának számít az Apple, amely a végsőkig kitart függetlensége mellett. Ennek következménye, hogy a világ számítógép állományának mindössze 4%-át birtokolják, és elemzők szerint a Microsoft következő operációs rendszere újabb csapást mérhet a beleépített innovatív újdonságoknak köszönhetően. Ám aggodalomra semmi ok. A számítások szerint a piacvezető iPod - amely egyaránt használható Apple és Microsoft környezetben is -, és az új, Intel alapú processzorokkal szerelt Macintoshok elősegítik majd az Apple növekedését. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a vállalat pénzügyi helyzete jobb, mint valaha. 2005-ös pénzügyi évét 14 milliárd dollár rekordbevétellel zárta, amiből 8 milliárd készpénz volt.

Ezúttal Flint városa és annak nyugdíjalapja beperelte a Take-Two játékkiadót, azt állítva, hogy az félrevezette a befektetőket, és bennfentes tőzsdeműveleteket hajtott végre. Az eljárás szerint a kiadó, melynek olyan nagyságrendű videojátékai jelentek meg, mint a Grand Theft Auto, becsapta a befektetőket, beleértve Flint nyugdíjalapját is azzal, hogy nagyobbnak tüntette fel a vállalat erejét, elkendőzve a tényt, hogy legnépszerűbb játékukat a nagyobb áruházak is levették a polcokról a kirobbant szexuális tartalom körüli botrány miatt, amit azóta sokan csak Hot Coffee-ügynek neveznek. A játékot már számtalanszor támadták, több tucat pert indítottak ellene, s ezeket a kiadó ügyesen felhasználta a játék népszerűsítésére. E legújabb ügy szóvá teszi, hogy a Take-Two szándékosan elrejtette ezt az úgynevezett Hot Coffee modifikációt, amit elővarázsolva szexuálisan provokáló képsorok jelenhetnek meg a képernyőn. E funkció elrejtésével a játék valóban megkaphatta a "Éretteknek 17+" kategóriába sorolást, pedig az ügy benyújtói szerint kizárólag a "Felnőtt 18+" besorolást érdemelte volna a termék, s ilyesmiket a nagyobb boltok már nem forgalmazhatnak. Flint városának nyugdíjalapja azért érdekelt a fentiekben, mert vásárolt a Take-Two részvényeiből abban a reményben, hogy az jó befektetés, látva a vállalat sikereit. Ezt követően belső vállalati munkatársak illegális úton 18 millió dollárnyi részvényt kimentettek, tudván azt, hogy az árfolyam hamarosan zuhanásba kezd a botrányok miatt. És ez így is történt: a részvényvásárlást követően nem sokkal kirobban a hír, hogy a Grand Theft Auto játéksorozat legújabb részét több helyen is betiltották, melynek hatására zuhanásba kezdett a vállalat részvényárfolyama. Don Williamson polgármester közleményében az áll, hogy "Flint adófizetői és nyugalmazott rendőri vagy tűzoltósági alkalmazottaink nem nézik jó szemmel, ha becsapják őket. Nem csak a város nyugdíjalapja csappant meg a részvényvásárlás miatt, de az is véka alá került, amit és ahogyan ez a játékkiadó vállalat el próbált hitetni vagy adni."

Bírósági döntés alapján az Amerikai Lemezkiadók Szövetsége (RIAA) nem kutathatja át akárkinek a merevlemezét illegális zenei tartalom után. Tanya Andersont, egy kilenc éves kislányát egyedül nevelő anyát azzal vádoltak, hogy illegálisan osztja meg zenei állományait, és a RIAA ezért pert indított szerzői jogok megsértése címén. Hogy ártatlanságát bizonyítsa, az asszony kész lett volna arra, hogy bizonyos körülmények között átnézhessék a merevlemezt. A szövetség bírósági végzést akart erről, de nem túl nagy meglepetésre Anderson ezt visszautasította, ahogy Donald Ashmanskas bíró is, aki a RIAA-t arra utasította, hogy béreljen fel egy szakértőt, aki majd átvizsgálja a merevlemezt, felügyelet mellett. "Örülök, hogy a bíró végülis nekünk adott igazat, és bebizonyíthatom, hogy ártatlan vagyok abban, amivel vádolnak. Nincs szükségem arra, hogy lássák a személyes dolgaimat, adó információkat, személyes képeket stb, ez az én privát szférám, és senkinek semmi köze nincs hozzá", mondja Anderson. Az asszony jelenleg perli a RIAA-t egy úgy nevezett RICO (zsaroló és korrupt szervezet) jogcímen.