Szürreálisnak hatott volna 20 évvel ezelőtt, ha azt jósolja valaki, hogy idővel videojátékok, illetve a gamervilág híres vagy hírhedt pillanataiból készült mémekkel fogunk majd kommunikálni egymással. És persze mennyire érdekes belegondolni abba, hogy idővel hosszabb szöveges anyag is készül az elvileg lebutított kommunikációformáról, vagyis gyakorlatilag "visszabonyolítjuk" a jelrendszert.
De mielőtt felrobbanna az agyunk saját toplistánk túlmagyarázása közben, inkább feltesszük a kérdést: milyen nyomot hagytak a kétezres évek legjelentősebb játékai azon, ahogy kommunikálunk? Ha elhagyjuk a rövidítéseket meg a jövevényszavakat, számos mém marad, amikből mi most kiválasztottunk nyolcat - ezek garantáltan beindítják a nosztalgiavonatot. Kommentekben várjuk legjelentősebb emlékeiteket és a mémeket az évezred elejéről!
2004: CJ és a vonat
Mindenki emlékszik legalább egyre a világ egyik legfrusztrálóbb küldetései közül, ez pedig sokunknál sokáig a "Wrong Side of the Tracks" volt a GTA: San Andreasból. (Ez az a küldetés, amelyben a Vagos banda négy, vonaton menekülő tagját kell kiiktatnunk, mielőtt a vonat a Frederick Bridge-hídhoz ér, de ha játszottál vele, emlékszel rá, mert gyűlölöd). Ha ez nem sikerül a feladat, a minket követő Big Smoke elkezd velünk kiabálni, hogy "Csak azt az átkozott vonatot kellett volna követnünk, CJ!", ezt pedig sokan túl sokszor hallottuk, tikkel a szemünk. 2004 óta újra meg újra felmerül a fórumokon, igazi örökbecsű.
2004: az igazi és egyetlen méltó búcsú
Számos mémet szült a Metal Gear Solid-sorozat is: teljesen természetes, hogy egy lefordított kartondoboz alá guggolva bármilyen ellenséges bázison el tudunk bújni a katonák elől, szinte kanonizált hang a játéksorozatban hallható effekt, ahogy az ellenfél felfedez minket, de mindezek mellett elkerülhetetlen a végső tiszteletadást kifejező tisztelgés emléke is.
A MGS3: Snake Eater végén Big Boss (Naked Snake) tiszteleg így az arlingtoni temetőben halott mentora, The Boss előtt (akit amúgy mi iktattunk ki a játékban, de ebbe ne menjünk most bele) - ez a tisztelgés 2004 óta használatos kommunikációs elem, ha valakitől vagy valamitől ünnepélyesen és tiszteletteljesen kell búcsúznunk. Itt még nem kellett hozzá "F" billentyűt nyomni ugyebár...
2005: a Leeroy Jenkins roham
Mindenki ismeri a szerepjátékosok utolsó mondatait ("Ezt megiszom, mi baj lehet?", "Jé, boszorkányok! Nem gond, én is gót vagyok, mi baj lehet?"), ha pedig védőszentet kellene választani hozzájuk, biztosan Leeroy Jenkins paladin lenne az. Jenkins neve egy nagyon rosszul sikerült WoW-raid során vágott karcokat az internetbe, olyannyira, hogy még a Blizzard is felfigyelt rá. A paladin ugyanis végig AFK volt, amíg a körülötte álló guildtagok éppen azt fejtegették, hogy hogyan éljenek túl egy összecsapást az Upper Blackrock Spire sárkányaival, majd reaktiválta magát, és a nevét bömbölve berohant a sárkányok közé. A guildtagok értetlenül utánarohantak, hogy megmentsék, a többi pedig történelem:
2006: mi lehetne jobb, mint az óriásrák?
A Sony E3-as történetének egyik legemlékezetesebb incidense 2006-ban, a Genji: Day of Blade bejelentésekor történt. A játék fejlesztője, Bill Ritch elkezdte részletezni a közönségnek, hogy játékuk realisztikus, történelmi alapokon nyugszik, tényleg megtörtént csatákban vehetünk részt… aztán betöltötte a képernyőt egy óriásrák. A giant enemy crab innentől kezdve kitörölhetetlen elemmé vált a gamervilág mémgyűjteményében, bár tegyük hozzá, a rákokkal mindenhol csak baj van, a Borderlands Crawmeraxától kezdve a Half-Life headcrabjeiig, de jöhetnek még tipegve ezek az ellenfelek a Wizardry 8-tól kezdve a Skyrimen keresztül a Sonicig.
2007: a süti az kamu
Az egyik legismertebb és legfájóbb mém köszönt ránk a Valve Portaljából. A szóban forgó sütemény, ahogy az kiderült, csak kitaláció volt, amivel a GlaDOS nevű MI csalogatott minket előre a játékban. Magát a "the cake is a lie" mondatot falra firkálva is láthattuk a játékban, itt már a szemfülesebbek sejthették, hogy GlaDOS-t nem fogjuk kedvelni a kaland végére.
A the cake is a lie a Portal, majd folytatása, a 2011-es Portal 2 megjelenésekor futott erősebb online köröket, majd idén, a karanténidőszak közepén jelent meg újra, amikor egész sokan kérdőjelezték meg, hogy ez a valóság-e körülöttünk éppen, vagy csak egy nagyon rosszul sikerült szimuláció.
Ezen ponton nem hagyhatjuk ki a Valve főemberét, Gabe Newell aka Gabent sem, akinek vagy a Steam-akciókhoz kötődő pénzszublimációhoz társul fanyar arca, vagy a soha meg nem jelenő Half-Life 3-mal kapcsolatos, trollszámba menő nyilatkozatai kísértenek minket.
2007: a testem… a testem készen áll!
Az E3-bemutatók örök forrásai a gyorsan elhíresülő poénoknak. Itt történt az az emlékezetes eset is, mikor a Nintendo of Americát vezető Reggie Fils-Aimé a Wii-Fitet készült bemutatni a színpadon, és azt találta mondani, hogy "a testem… a testem készen áll", így adva egy bármikor jól felhasználható kezdőmondatot bármihez. Érkezzen elénk akár új játék, pizza vagy egy új társas. Vagy bármi.
2008: Masterrace!
Örök háború rajlik zenei ízlés, az operációs rendszerek, és és annak kapcsán is, hogy ki min játszik. A PC-platform felsőbbrendűségét kikövező PC master race kifejezés 2008-ból származik, Ben "Yahtzee" Croshaw ugyanis ekkor fejtette ki véleményét egy video-review-ban a The Witcherről. A The Escapist oldalán megnézhető anyagban hallható az ironikus megjegyzés, ami szerint a The Witcher érezhetően PC-exkluzív játék - irányítását tekintve komplex és csöppet sem intuitív -, ami jó is, mert így az egyszerűen konzolosok nem rontják el a csodás PC-gamer masterrace életét.
Az írottakat nyilván iróniával kell értelmeznünk annak történelmi és politikai áthallásai miatt, azonban az biztos, hogy a kifejezés 2010-től szerepel igazán a köztudatban. Ekkor született meg a r/pcmasterrace subreddit, és ekkor is álltak bele a PC-gamerek abba, hogy az ő platformjuk fejleszthetőbb, költséghatékonyabb, sőt modok is vannak rajta, emulátorokat is futtathatnak, hosszasan lehetne sorolni az érveket.
Kimaradt még valami fontos? A kérdés költői: rengeteg fontos mém maradt ki, de mi a ti kedvencetek? Osszátok meg velünk!
