Moorhuhn Winter-Edition
A fenti címek fényében kifejezetten komolytalan szereplő az 1999-ben életre hívott Moorhuhn, avagy Crazy Chicken sorozat önálló kiegészítője, de ha a téli hangulat megteremtéséről van szó, igenis ott a helye a nagyok között. Aki már a kétezres évek elején is játszott, szinte biztosan találkozott ezekkel az akkortájt felkapott német játékokkal, amelyekben gülüszemű repülő csirkéket kellett adott idő alatt lepuffantanunk.
A szimpla pontvadászatra kihegyezett móka 2001-es különkiadása a Moorhuhn 2-ben megismert pályára épülő Winter Edition, ami érdekes módon nem télen, hanem márciusban jelent meg, de ne akadjunk fel ezen az apróságon. A játékban egy gyönyörű, hófedte vidéki tájon irthatjuk a kilátásba belerondító csirkéket, a pálya pedig számos titkot rejt, így sokkal tovább szórakoztató, mint azt első blikkre gondolnád. A jogtulajdonosok sajnos évek óta nem gondozzák, de az elhagyott címeket megmentő MyAbandonware-re itt is számíthatunk. A móka így ingyenes, csak ne tessék megijedni a német nyelvű telepítőtől.
Return to Castle Wolfenstein
A MachineGames által leszállított Wolfenstein: The New Order és annak folytatása, a The New Colossus sikeresen visszahelyezték az id Software legendás lövöldéjét a térképre, de valószínűleg sokan lehetnek, akiknek továbbra is a 2001 őszén kiadott Return to Castle Wolfenstein jelenti a széria csúcspontját, méghozzá nem is véletlenül, hiszen a Gray Matter Studios ebben alaposan kitett magáért a kampánnyal.
A játék első néhány pályája téli környezetben játszódik, ahol a címadó Wolfenstein kastélyból kiszabadulva előbb egy felvonó segítségével küzdjük le magunkat az erődítménynek otthont adó hegyről, majd egy havas falucskában keressük a kapcsolatot a helyi ellenállókkal. Ezt követően ugyan jönnek a zombik és feladjuk a téli témát, de a bevezető szakasz még így is az RtCW legmarkánsabb része marad, így önmagában is megéri újból és újból nekifutni.
Medal of Honor: Allied Assault
2002 januárját írtuk, amikor a 2015, Inc. csapata előrukkolt a Steven Spielberg közreműködésével megszületett Medal of Honor Allied Assaulttal, amely minden idők egyik legjobban sikerült világháborús játéka lett, hosszú évekig tartó trendnek alapozva meg a belső nézetes lövöldék műfajában. A MohAA legismertebb és legjobb küldetése nyilván az ikonikus partraszállás-jelenet, de a 6 misszióból álló kampányban két másik bevetés is havas díszletek közé invitál, méghozzá nem is akármilyenek.
A második küldetésben egy norvégiai tengeralattjáró-bázisra szivárgunk be az U-529 után kutatva, a hatodik, s egyben utolsó misszió során pedig Schmerzen erődjét ostromoljuk meg egy csapat Ranger társaságában. Ezzel viszont nincs vége, az utóbbi alapján ugyanis egy remek mutiplayer-pályát is kaptunk a Snowy Park képében, illetve az Allied Assault kiegészítőjeként debütált Spearheadben is pirosra festhetünk néhány havas csatateret az Ardennekben.
Yetisports
A faék egyszerűségük ellenére is jó érzéssel gondolunk vissza az iskolai számítógépeken tolt Flash játékokra, amelyek mindig készen álltak némi szórakozást csempészni a nem túl izgalmas törzsanyagba (Comenius Logo, szeretünk!). Ezek között kifejezetten sikeresnek mondható a 2004-ben elindult, idővel más platformokat is meghódító Yetisports széria.
Az évek során ugyan számtalan formát öltött a franchise, legtöbb játékosnak viszont jó eséllyel az egész sorozatot elindító Yeti Sports: Pingu Throw ugrik be először a név hallatán. Ebben egy szerencsétlen pingvint kellett a lehető legmesszebbre katapultálnunk egy baseball ütő segítségével, s ha a megfelelő szögben találtuk el, a végén még csúszott is egy kicsit a havon, hozzáadva néhány pontot az eredményünkhöz.
Call of Duty 2
A széria legrosszabb értékeléseit besöprő Modern Warfare III fényében szinte szürreálisnak hat, hogy volt idő, amikor az új Call of Duty megjelenése még várva-várt esemény volt az FPS-rajongók számára. Ezen kor ékes példája a 2005. október 25-én debütált Call of Duty 2, melynek szovjet kampányában még a legvastagabb CRT-képernyőn át is a bőrünk alá kúsztak a mínuszok.
A négy fejezetre bontott sztálingrádi hadjárat minden pillanata gyöngyszem, a krumpli-kézigránátokkal rögtönzött felületes kiképzéstől a német erődítménnyé átalakított áruház megrohamozásán át a pályaudvar feletti csőrendszerben való bujkálásig. Ha torkig vagy a modern CoD-okkal, bármikor jó visszatérni hozzá, de akár elsőbálozóknak is melegen ajánlott, mivel a grafika még ma is egész jól tartja magát.
Crysis
Érthető, ha az alcímet olvasva felhorkantatok néhányan, a Cryisnek viszont minden joga megvan rá, hogy egy retro válogatásban szerepeljen, hiszen a Crytek nanoruhás trópusi kalandja novemberben már a 16. születésnapját ünnepelte, vagyis akár tetszik, akár nem, a megjelenése óta szinte felnőtt egy egész generáció.
A játék nagyobb részét ugyan a festői tengerpartok és a sűrű, fülledt dzsungel dominálják, egy ponton azonban szó szerint befagy a paradicsom, ami kimondottan látványos jeleneteknek ágyaz meg, és abszolút tél-kompatibilissé teszi a Crysist. Aki pedig szeretne némi ráadást, annak a magyar fejlesztésű, magyar szinkronnal szállított Warhead kiegészítőt is ajánljuk, amelyben egy másik szereplő szemszögéből is átélhetjük a havas etapot.
Ez volt tehát a téli retro válogatásunk, de a kommentekben tőletek is várjuk a javaslatokat: ti milyen klasszikusokat dobnátok még fel a listára?
