A 2000-ben egészen elképesztő volt, mennyi lehetőséget rejtett a Deus Ex. A hatalmas bejárható területei, fülbemászó zenei aláfestése és magával ragadó történetmesélése mellett el tudta hitetni a játékossal, hogy ő bizony ennek a világnak a része. Tetteinknek következményeik voltak, és többszöri végigjátszásra döbbentem rá, hány féle mód oldhatok meg egy-egy feladatot, kiknek életét menthetem meg sokszori próbálkozásra.
Warren Spector - kinek a fejéből kipattant ez a rengeteg ötlet - eredetileg ezeknél számottevően több helyszínnel, karakterrel és szerteágazóbb történettel tervezett, de akkoriban egy ilyen grandiózus projekt még nem volt megvalósítható.
Pedig ez a "lebutított verzió" is eléggé komplex lett, az Eidos Interactive zászlója alatt, az Ion Storm műhelyében készülő Deus Ex egy olyan játéktörténelmi mérföldkő, amire öröm visszaemlékezni, amit érdemes valahogy végigjátszani, ha kimaradt esetleg. Erősen érezhető rajta egy kis System Shock és Thief mellékíz, de olyan remek atmoszféra és történet színesíti az összképet, hogy gyakorlatilag saját stílust is teremtett. A 2052-ben játszódó cselekmény szerint egy JC Denton nevű UNATCO terroristaelhárító-ügynökként tevékenykedünk, egy sima terrorista vadászat során keveredünk bele egy világszintű összeesküvés sűrűjébe, és változik meg a világról alkotott képünk. Meglehetősen komplex hátterű világról beszélgetünk, ha valaki bele akarja ásni magát komolyabban a történelmébe, akkor erre tessék.
Összeollózottsága ellenére egy teljesen konzisztens cyberpunk világkép rajzolódik ki pályáról pályára. Akkoriban csak pislogtam az olyan témafelvetések kapcsán, mint az ember és a hatalom és az emberiség és a technológia viszonya.
Pedig igen komoly kérdéseket, morális dilemmákat vet fel a mesterséges intelligenciával, a tudományosan feljavított emberrel, és magával Istennel kapcsolatban (nyilván a széria későbbi részei is ezt a hagyományt vitték tovább). A játékos, mint a tömeg fölé magasló metahumán, mint egyfajta cyberpunk megváltó (véletlen lenne a JC Denton megnevezés?), akinek a jövő társadalmának sorsáról kellett döntést hoznia.
Számomra már akkoriban is imponált, hogy emberéletek kioltása nélkül végigjátszhattam a Deus Ex-et. Amellett, hogy azért harcolhattam, amit helyesnek éreztem, úgy harcolhattam, ahogy helyesnek éreztem. Ez pedig egy olyan élmény volt, ami miatt a szériát a mai napig is csak ajánlani tudom mindenkinek.
Ha ti is emlékeztek erre a csodára, akkor segítsetek emlékezni, mit szerettetek annak idején ebben a játékban?
A Hőskori leletek annak az időnek állít emléket, amikor még egy kicsit egyszerűbb volt játékosnak lenni - vagyis inkább máshogy volt bonyolult. Ha egyikünknek eszébe jut valami egy régi kedvenc játékával kapcsolatban, belefutunk egy régi trailerbe vagy zenébe, ami valamelyik klasszikusra emlékeztet minket vagy csak megosztanánk veletek valamit a játékosmúltunkból, akkor azt mind ebben az új rovatban fogjuk megtenni.
