Természetesen nem feledkeztünk el az előző konzolgeneráció utolsó God of War játékáról sem, most ezzel kapcsolatos emlékeinket elevenítjük fel. A cikksorozat első, második és harmadik részét mindenképp olvassátok el, mielőtt belefogtok a lezárásba!
Játszótársam, mondd, akarsz-e játszani?
Végül elérkeztünk listánk hetedik (!), egyben utolsó epizódjához, a 2013-as Ascensionhöz, amelynél talán nem volt akkora nagy az öröm és ujjongás, mint az elődjeinél. Félreértés ne essék, ezt a részt is vártuk, mint a Messiást, de valahogy nem akaródzott egy nagy egésszé összeállni. Adott a fő trilógia, és adottak a kisebb mellékvágányok: ebben a hat alkotásban Kratos gyakorlatilag minden létező egyedet, teremtményt, istent, félszerzetet felnyársalt. A története véget ért, a hézagokat betömték, minden jó volt, lezárt, egységes. De a Sonynak még tömnie kellett a zsebét, főleg akkor, hiszen még benne volt a játékosokban az előző részek emléke, így a kiadó kérte a Santa Monica Studiost, hogy most ne kézikonzolra, hanem PS3-ra fejlesszék az új részt, ami egyúttal legyen egy előzménytörténet.
Se David Jaffe, se Cory Barlog, se Stig Asmussen nem vállalta el ezt a részt rendezőként, tehát valaki új kellett a feladatra. Így jött a képbe Todd Papy, az előző részek dizájnere. Az írói gárda is leszűkölt kettő főre (ahhoz képest, hogy a legtöbb epizódot 3-4 ember együttesen vetette papírra), akik már csak a maradékot tudták összeollózni. Kratos a görög mitológia minden nagy karakterével összeöklözött már, nem volt senki más a láthatáron. Következésképpen bejöttek a képbe a Fúriák. Ők a legembertelenebb módszerekre (értsd: kínzásra, ölésre) szakosodott hölgyek voltak, akikhez olyan embereket küldtek, akik valamilyen úton-módon szúrták az istenek szemét. De hogyan kerül ezekhez maga Kratos?
Lánc, lánc, eszterlánc
A sztori, mint említettük egy előzmény. A legelső GOW előtt játszódik, azaz Kratos még nem győzte le Árészt, még nem ő a háború istene, még nem tud semmit Zeuszról. Egészen pontosan azután járunk, hogy Árész rákényszerítette Kratost, ölje meg a családját. Ezt követően kedvenc kopasz manusunk szó szerint visszaszólt az istennek, és ellenszegült neki - ezzel felbontva az esküjüket. Viszont ez nem így megyen az Olimposz környékén, ez a tett felért egy első osztályú jeggyel a Fúriák Szolgálathoz istenkáromlás jeligével. Így került Kratos a három vérszomjas hölgyhöz, akiknek külön a lelkükre kötötték, hogy nem megölni kell őt, hanem rábírni az eskü betartására.
Csakhogy nem Kratosról beszélnénk, ha nem használta volna fel az összes lehetőséget az ellenszegülésre. Már a játék legelején kiszabadult a fogságából (egy mellesleg elképesztően kinéző börtönből, ami hajdan az első, Zeusznak ellenszegülő ember volt), de hamar a Fúriák célkeresztjében találta magát. Az egész történet egy nagy kérdést boncolgat, és teszi ezt egyébként nagyon profi módon: miért segített Árész Kratosnak a barbárok támadásakor? A fentiekben láttuk már, hogy ők ketten nemegyszer egymásnak estek már ezelőtt is, tehát Árész miért tette mégis mindezt? A végén persze kiderül, hogy a régi háborúistennek nagyobb terve volt: Kratost akarta a legerősebb gyilkosá edzeni, aki vakon követte volna az ő utasításait (ennek egyik példája a családja lemészárlása volt), és akinek oldalán együtt leigázhatta volna a többi istent. Bizony, Árész türanniszt szeretett volna bevezeti egyedüli istenségként, de a spártai erősebbnek bizonyult…
Mondja valaki, hogy ez nem egy pofás kis előzménytörténet - lenne! Megvolt benne minden, ami egy ilyen sztorihoz passzolt, és egyetlen okunk sem lett volna a panaszkodásra. De mégis félrecsúszott az egész. Valahogy az írók nem találták meg a közös nevezőt. A játék eleje és vége nagyon érdekesre sikerült, de ott középen nem volt igazán semmi. Kratos ment, elkapták, kiszabadult. Majd Kratos megint ment, elkapták, más segített neki kiszabadulni. És ez ment durván 9 órán keresztül. De még ezen is túltettük volna magunkat (elvégre a harmadik résznek sem volt egy legjobb történet-díjas kitüntetése, mégis fantasztikus lett), viszont a többi elem sem muzsikált annyira fényesen.
…nincs meg a kincs, mire vágytam
Az Ascension egyik legnagyobb szarvashibája maga a játékmenet. A GOW már a kezdetekkor az egyjátékos módra volt fejlesztve, és nem a többjátékosra. Sokan a fentiek közül megpróbálták már, hogy beleteszik mind a kettőt, de végül túl sok macera lett volna vele (pl. a Chains of Olympus esetében), és egyáltalán nem illett volna bele. És nem is illik a mai napig! Az Ascension rendelkezett multiplayer opcióval, ahol összesen nyolcan ugorhattunk egymásnak kooperatív vagy kompetitív módban. A cél mindig a legnagyobb pontszám elérése (vagyis a legtöbb ellenfél legyakása) volt, ezzel nyertél.
Újfent hangsúlyozom, mindezzel még mindig nem lett volna semmi baj. Megértettük, van egy többjátékos mód, nem túl gagyi, ellenben nagyon béna, olyan, mint amilyen a BioShock 2-ben volt. De az a tény, hogy a fejlesztők erre fordították inkább a munkájukat, és nem az egyjátékosra módra, nem a sztorira, vagy a dramaturgiára, igazán nagy kitolás a játékosokkal szemben. A 2012-es E3-on beharangozták, hogy minden egyes cselekvésnek, motívumnak majd értelmet ad ez az epizód, emellett még a barátainkkal is játszhatunk közösen, és ez lesz a méltó elbúcsúzása a sorozatnak (hasonlóan mint amilyen a Metal Gear Solid V.: The Phantom Pain volt). Ehelyett kaptunk egy félkész, erőtlen, teljesen felesleges részt, ami gond nélkül bekerülhetne a szótárakba a "rókabőr" kifejezés mellé. Ha többet akartok olvasni a játékról, akkor csekkoljátok le Mocsy tesztjét is.
Ennyi lettek volna a God of War-játékok nagy összefoglaló története. Természetesen sztori és karakterek szempontjából mindez csak a jéghegy csúcsa, egyáltalán nem a teljes, mindent lefedő összegzés. Az elmúlt 13 év alatt nem egy képregény, könyv, guide, fórum látott napvilágot abból kiindulva, hogy még inkább el lehessen mélyülni ebben a nagyszerű játéksorozatban. A legújabb epizód, a szimplán csak God of Warra keresztelt rész itthon is hatalmas siker lett, tesztünkből pedig arra a kérdésre is választ kaphattok, hogy megérte-e ennyire várni az új epizódot (spoiler: meg).
Most viszont ti jöttök! Írjátok meg, hogy melyik a kedvenc God of War-játékotok és miért pont az.