Street Fighter II
Akár az évente Las Vegasban összegyűlő profikat, akár egy random házibuli kontrollercsépelő közönségét kérdezed a verekedős játékokról, valószínűleg azt a választ fogod kapni, hogy a melletted ülő földbedöngölését nem lehet megunni. Ha pedig arról érdeklődsz, hogy melyik játék alapozta meg a műfaj évtizedek óta töretlen sikerét, akkor a leggyakoribb válasz a Street Fighter II lesz. Ugyan a műfaj legalapvetőbb konvencióit, mint a 2D-s játékteret, a harcművészetek szimulálását, vagy a kombókat már mind lefektették a '91-es megjelenés előtt, a Capcom több szempontból magasabbra tudta tenni a lécet.
A Street Fighter II egyedi harci stílust képviselő karakterei, mint Chun-Li, Ryu, vagy épp Zangief olyannyira emlékezetesre sikerültek, hogy évtizedekkel később sem csak üres tekintettel pislognak ránk a gamerek, ha egy "Hadouken!" kiáltást hallanak. De ami még fontosabb, az SF2 árkád kiadása robbantotta be igazán a verekedős játékok közösségét, aminek köszönhetően sorban álltak a kihívók, hogy az adott játékterem legjobbjának mondhassák magukat. A versengés ezen új formája akkor újra fellendítette az árkádjátékok némileg lassuló forgalmát, de az otthoni konzolokon is a mai napig velünk maradt.
Half-Life
A Valve legelső játéka sok szempontból egyáltalán nem úgy készült, ahogy azt az ekkor még csak harmincfős csapat eltervezte. Eredetileg például azért licencelték az id Software-től a Quake motorját, mert ez nem tartott olyan sokáig, mint egy saját engine fejlesztése - ehhez képest a Half-Life kódjának nagyjából a háromnegyedét a Valve munkatársai írták. Bizonyos szempontból viszont hálát adhatunk annak, hogy elpazarolták a heteket és hónapokat, ugyanis pont ezért, időszűkében döntött úgy a gárda, hogy Gordon Freeman történetét hagyományos értelemben vett átvezetők nélkül meséli el.
Az első Half-Life pedig ezzel indított új trendet: ahelyett, hogy úton-útfélen kivette volna az irányítást a játékos kezéből, meghagyta a kezünkben a kontrollt a sztori szempontjából kulcsfontosságú jelenetekben is, ezzel nagyban hozzájárulva a különleges atmoszférához és a még zsigeribb élményhez. Emellett meg kell emlékeznünk az eredeti Half-Life modjairól is, amik közül több végül önálló játék lett, mint a Sven Coop, vagy épp a Day of Defeat, de egy sem járt be akkora utat, mint a Counter-Strike, ami az e-sportok egyik állócsillaga, és önmagában is legendás státuszt élvez az FPS-rajongók körében.
The Legend of Zelda sorozat
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a Nintendo a hatalmának csúcsán több műfajt is alapvetően meg tudott határozni rövid időn belül, elég a Super Mario Bros. megjelenését szűk fél évvel követő The Legend of Zeldára gondolni. És míg az előbbi a platformerek zsánerében lett megkerülhetetlen név, addig Shigeru Miyamoto és csapata a kalandjátékokat illetően fektette le az alapokat. A '86-os játék volt az első, amiben egy jelszó vagy kód beírása nélkül tudtuk betölteni a korábban elkezdett játékunkat, ahogy korábban nem látott szabadságot adott Hyrule világának felfedezése közben is. A csodás tájakon komoly kihívást nyújtó dungenök, változatos fegyvereket és taktikákat igénylő ellenfelek, agyafúrt fejtörők és számos titok várta a játékosokat, és ez azóta gyakorlatilag a sorozat minden részéről elmondható.
De ami legalább ennyire lenyűgöző, az, hogy a The Legend of Zelda évtizedes története során képes volt megújulni, így olyan emlékezetes ötletekkel örvendeztette meg a rajongókat, mint a párhuzamos világokban játszódó kalandok (A Link to the Past), a 3D-s harc és felfedezés forradalmasítása és az időutazás bevezetése (Ocarina of Time), vagy épp egy időhurokban lévő világ felfedezésének öröme (Majora's Mask). Ez a trend egészen a mai napig is tart, és a 2017-es Breath of the Wildra is teljes mértékben igaz, hogy a játékipar meghatározó figurái számára nyújtott ihletet, számos open-world játék dizájnját befolyásolva. Az pedig már tényleg csak a hab a tortán, hogy kevés játék rendelkezik olyan legendás zenékkel, mint a The Legend of Zelda.
PlayerUnknown's Battlegrounds
A többjátékos FPS-ek rengeteg formát felvettek évtizedes történetük során, a hagyományos deathmatchtől kezdve a különböző fegyverekért és powerupokért zajló versenyfutáson át a hatalmas pályákon zajló világháborús csatákig. Így joggal gondolhattuk, hogy nem vár ránk különösebb innováció a műfajban, de aztán jött Brendan Greene, és olyan trendet indított útjára, aminek a játékipar nagyágyúi sem tudtak ellenállni.
Ha belegondolunk, a 2000-es japán film óta elég sok ideje lett volna a játékfejlesztőknek, hogy adaptálják a Battle Royale koncepcióját (azaz hogy adott számú versenyző addig küzd életre-halálra, amíg csak egy marad élve), mégis Greene 2013-as, az Arma 2-höz készített modja volt az első, amelyik nagy sikerrel tette meg mindezt. Egy újabb mod és egy tanácsadói munka után pedig végre önálló játékként is megvalósíthatta ezt a koncepciót, a PlayerUnknown's Battlegrounds pedig akkora siker lett, hogy hét Guinness-rekordot is magáénak mondhat, több országban pedig be is tiltották, annyira rápörgött a gamer közönség.
Az utolsó túlélőig való küzdelem, a mozgó járműből történő kiugrás, vagy épp a felszerelésünk a meccs közben, a pályáról való összegyűjtése évekre meghatározták a legnépszerűbb online shooterek dizájnját. Nem csak az Activision készített egy battle royale mellékvágányt a Call of Dutynak, de az Electronic Arts is beszállt az Apex Legendsszel, az Epic Games pedig a modern játékipar egyik gigászát hozta létre a Fortnite-tal, és ezek mind a PUBG által keltett hype hullámait lovagolták meg.
Minecraft
Markus "Notch" Persson akár megelégedhetett volna azzal, hogy főállásban játékokkal dolgozik a Candy Crush Sagát jegyző Kingnél. De nem így tett, hanem szabadidejében egy érdekes bányászós játékon dolgozott, ami aztán több szempontból is átformálta a játékipart. A RubyDung néven indult projekt, amiből később a Minecraft lett, új mérföldkövet jelentett abban, milyen sikeres lehet egy független játékfejlesztő. De mivel már alkotásának félkész alfa verziója is rendkívül izgalmasnak bizonyult, és ez a változat is több százezer dollár bevételt hozott, a korai hozzáférésű játékok közül is az egyik első volt, ami bizonyította, nem kell megvárni a teljes megjelenést, hogy egy játék kasszasiker lehessen.
Az elképesztő siker alapját az elbűvölő, kockákból álló modellekre és világra épülő vizuális stílus, a nyílt világú túlélés egyedi kihívása, és a Minecraftban rejlő kreatív lehetőségek egyvelege alapozta meg, így nem túl meglepő módon mindegyik aspektusát számos másik fejlesztő próbálta meg lemásolni. Végül arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a Minecraft volt az egyik első modern játék, ami elérte a szélesebb popkultúra ingerküszöbét, amihez az egyik kulcs az volt, hogy a kisebb gyerekek fantáziáját is alaposan megmozgatta a játék, és ezt visszafogottabb tartalma miatt a szülők sem igazán ellenezték.
Természetesen sok más játék van, amiknek az öröksége ma is érezhető a játékiparon, ahogy minden bizonnyal több olyan ötleten dolgoznak most is stúdiók, amik egészen új, meghatározó trendeket indítanak majd útjukra. Hamarosan újabb gyűjtéssel jövünk - addig írjátok meg, szerintetek mik voltak a legfontosabb játékok a játékipar elmúlt közel ötven évéből!
