A Zeno Clash azon fura madarak közé tartozik, amivel az egyszeri játékos nem nagyon tud mit kezdeni. Vagy megragadja a szürreális látványvilág, és a hasonlóan elborult történet, vagy úgy néz rá, mint a csatornából éppen előmászott patkányra, miközben az undor ősi ingerének parancsát érzi végigfutni idegpályáin. Ha az istenek is úgy akarják, jövő tavasszal kiderül, hogy egyáltalán sikerül-e kiadót találniuk a chilei srácoknak. Én szurkolok, hogy végre valami újat is kipróbálhassunk.
De valóban újra vágyunk. Tényleg belefáradtunk már az unalomig ismételgetett formulákba és a milliószor feldolgozott témakörökbe? A Guardian cikke szerint ez nem olyan biztos. Lehet, hogy a játékosok igénylik az újat, de a sajtó túlnyomó része (tisztelet a kivételnek) képtelen elszakadni a berögzült normáktól, és ha valami újdonság kapcsán a régi hiányával találkozik, akkor azt azonnal hibaként rója fel. A cikk szerint pont az innovatív Mirror's Edge kapcsán figyelhető ez meg. Hiába új, hiába merész, a sokkal kommerszebb alkotások (Gears of War 2, Call of Duty: World at War) kapják a magasabb pontszámokat. Érdekes? Az.
