Okkal tartjuk számon Alfred Hitchcockot a filmművészet halhatatlan ikonjai között, alkotásai még most, akár 70-80 év távlatából sem veszítettek erejükből, hatásosságukból, az Idegenek a vonaton, a Hátsó ablak, a Madarak, a Psycho, az Észak-Északnyugat mind-mind korszakos mű, és a lista még hosszan folytatható.
Közéjük tartozik az 1958-ban bemutatott Szédülés (Vertigo) is, amelyben a James Stewart alakította magánkopó elvállalja fiatalkori ismerőse megbízását, hogy szemmel tartsa annak feleségét. Az egykori rendőr, akit akrofóbia, vagyis beteges tériszony miatt küldtek el a testülettől, tudtán kívül belesétál egy rendkívül rafinált csapdába. De nem mesélek tovább, inkább nézzétek meg, ha még nem tettétek, mert érdemes.
Szóval ez a filmklasszikus képezi a Microids gondozásában még idén megjelenő, de a Pendulo Studios (Runaway, Yesterday Origins, Blacksad: Under the Skin) által fejlesztett Alfred Hitchcock - Vertigo alapját, de fontos megjegyezni, hogy nem adaptációról van szó. Josué Monchan, a játék narratív dizájnere egy rövid fejlesztői naplóban kifejtette, hogy szabadon interpretálták az inspiráció forrását, ám ugyanazokat a témákat feszegetik, mint Hitchcock filmje, vagyis a megszállottságot, a manipulációt, az őrületet, az azonosságot, valamint a képzeletet és az álmot az emlékektől és a valóságtól elválasztó vékony határvonalat.
Három szereplő szemszögéből élhetjük majd át a pszichothrillerként aposztrofált kalandot, melynek szinopszisa a következő: Ed Millernek ép bőrrel sikerül megúsznia egy autóbalesetet a kaliforniai Brody kanyonnál. Noha senkit sem találnak a roncsban, a kenyerét íróként kereső Ed váltig állítja, hogy a feleségével és a kislányával együtt utazott. E trauma utóhatásaként extrém tériszony alakul ki nála, amit terápiával igyekeznek kezelni, ő pedig ezalatt megkísérli kideríteni, mi történt valójában azon a tragikus napon.
Az Afred Hitchcock - Vertigo várhatóan még az év vége előtt befut PC-re (a Steamen), Nintendo Switchre, valamint az előző és jelenlegi generációs PlayStation és Xbox konzolokra.
Szerintetek Hitchcock filmjei közül melyiket lenne még érdemes hasonló szellemben feldolgozni, vagy akár a forrásműhöz a végletekig ragaszkodva adaptálni?