Garrett képe minden probléma nélkül szerepelhetne a szótárban a „magányos farkas" kifejezés mellett. A lopás egy fokkal jobban megy neki, mint az emberi kapcsolatok építése, de nem volt ez mindig így.
Árva fiú, jöjj vissza
Árvaként a város utcáit járta, hogy előteremtse az aznapi betevőt, mikor egy napon belefutott Erinbe. A csökönyös lányban meglátta a lehetséges társat, élete új fordulatot vett. Az elkövetkezendő években Erin elsajátított minden tudást, amire egy profi tolvajnak szüksége lehet. Garrett minden általa használt módszert megtanított, beleértve azt a „morális kódexet" amit ő maga is követ: a káoszt és az emberi élet kioltását lehetőség szerint kerülni kell, lopni pedig csak a gazdagoktól szabad. Az idő múlásával azonban tanítványa egyre gondatlanabb, szadistább lett, tettei morálisan elfogadhatatlanná váltak. Mester és tanítvány útjai elváltak, Garrett elzárkózott a világtól. Ekkor született meg az a személy, akit eddig mindannyian ismertünk.
Évekkel később találkoztak újra, amikor egy közös munka - és az azzal járó kincsmennyiség - összehozta őket. A misszió egy különös rituálé helyszínére vezetett, amit egyikük sem úszott meg. Erin életét vesztette, Garrett pedig kómában töltött egy évet, és ez idő alatt minden megváltozott. A mi feladatunk lesz felgöngyölíteni az eseményeket, és persze megmenteni az ez idő alatt a pusztulás szélére sodródó várost.
Nem ismerek rád
Egy ennyire komplex, sokak által imádott karaktert újragondolni merész vállalkozás. A játékot fejlesztő Eidos Montreal is tisztában van vele, hogy hatalmas fába vágta azt a bizonyos képzeletbeli fejszét, mégis hozzálátott a fejlesztéshez, és egyelőre nagyon biztató mindaz, amit letettek az asztalra. Kár lenne hazudni: ez a karakter már messze nem ugyanaz, akit 10 éve megismertünk.
A megváltozott személyiséghez új szinkron is dukál, de Romano Orzari nem csak a hangját kölcsönzi a játékhoz. Az átvezető animációkat fejkamerával, érzékelőkkel teletűzdelt ruhában szintén ő játszotta el az erre a célra épített stúdióban, így ő maga is könnyebben került szerepbe. A mo-cap a mai játékvilág egyik legtündöklőbb csodája, ugye. Hősünk sok mindenben kiemelkedő, ám a szocializálódás, az érzelmek kifejezése nem tartozik ezek közé. Intelligens, de nem okoskodik. Szórakoztató, de nem mond vicceket. Összetett, de magának való karakter, akinek gondolatait, érzéseit belső monológjain keresztül követhetjük végig. Amennyire zárkózott a külvilággal szemben, annyira sokat beszél magában, így több aspektusból is megismerhetjük majd a karaktert, a külső szemlélők számára azonban végig egy misztikus, kiismerhetetlen valaki marad. A játék belső nézetes mivolta nagyban elősegíti, hogy azonosulni tudjunk ezzel a felettébb impozáns személyiséggel.
Bár a Thief történetvezetése teljesen lineáris lesz, mindenkinek lesz a lehetősége azt a saját meglátásai, elképzelései alapján végigkövetni. Teljesíthetjük majd besurranó tolvajként a küldetéseket, de ennek az ellentéte is adott. Hogy kardélre (nyílhegyre) hányjuk-e az egész várost, vagy észre sem vesznek minket, csak tőlünk függ.
Mégis ismerős vagy valahonnan
Fejlesztői oldalról a legnehezebb talán a két Garrett, a régi és az új közti összhang megteremtése volt. Nem lehetett teljesen ugyanaz, de túlságosan el sem távolodhatott korábbi önmagától. A karakter több ponton átalakult, de néhányon - mint például a szocializálódástól való idegenkedés - egyszerűen nem volt szabad változtatni. Meg kellett találni azt a pontot, ahol az újonc játékos is egy teljes élménnyel gazdagodik anélkül, hogy végigtolta volna a korábbi epizódokat, de az eredeti széria fanatikusai is otthon érzik majd magukat a világban. Bár biztosat csak februárban tudunk majd mondani, egyelőre úgy tűnik, jó úton járnak.
Hogy a közönség milyen érzésekkel fogadja majd a kész játékot, egyelőre csak találgatni lehet. Az Eidos Montreal olyan tisztelettel és alázattal nyúlt hozzá az eredetihez, hogy az eddig látottak alapján az eredmény méltó lesz majd Garrett örökségéhez.
Ti várjátok már a Thief megjelenését?
