Egy héttel ezelőtt már tettünk egy túrát, amit most folytatunk (továbbra is saját fotóimmal), és ne is raboljuk az időt, csapjunk gyorsan a lecsóba. Azaz mégsem, hanem gyorsan egy kis interaktivitás: aki úgy gondolja, és érez kedvet hozzá, az küldjön képet és a következő részekben biztosan találunk neki helyet. Az érdeklődők az adatlapomon jelentkezzenek, és megbeszéljük a részleteket.
A kis kápolnában, mely Villány mellett található, a régi idők legendái szerint a nyári napforduló alkalmával termékenységi rituálékat tartottak, télen pedig a jó termésért imádkoztak.
A Taródi-vár története nem vezethető vissza évszázadokra, csupán alig néhány évtizedre, így ezzel az építménnyel kapcsolatban ne várjatok fiktív sztorit, helyette elég annyit tudni, hogy Taródi István kezdte építeni az ötvenes évek elején, törekedve a várakra jellemző felépítésre és kialakításra.
A Siroki-vár már viszont valóban régi, sokat látott kövekből épül fel. Egykoron falai között hős vitézek harcoltak a falut rettegésben tartó bestiák ellen, és a homályos legendák szerint még sárkánytámadás is érte, és abban égett le a fából épült központi torony.
A Gyöngyöstarján mellett található épület több, mint egy egyszerű ház, de azért nem kastély. Falai között éjszakáról-éjszakára azon emberek lelkei kísértenek, akiket az 1700-as évek közepén a tulajdonos ölt meg kedvtelésből.
A Mátra titokzatos erdeivel már az előző részben is találkoztattatok, most pedig itt egy újabb kép. A Mátraházához közeli erdőkben telihold idején furcsa éneket hallani, ami a mendemondák alapján egy asszony szomorú dala arról, hogyan ölte meg megbomlott elméjű férje, szerelemféltésből.
Az első részben többen hiányolták az ipari környezetben készült fényképeket, hát most ez sem marad el. A fénykép Pécsen készült, de a történet megírását rátok bízom. Akinek van kedve, írja be kommentben, aztán berakjuk ide.
A jövő héten átlépjük az országhatárt is, de nem megyünk túl messzire.
