Sokan közületek már talán nem is emlékeznek arra a korszakra, amikor a Sega még az egyik legnagyobb videojátékos hardvergyártó volt az iparban. Manapság már úgy ismerjük őket, mint egy szebb napokat látott szoftveróriás, akik kétségbeesetten próbálják életben tartani a Sonic márkanevet, viszont 15-20 évvel ezelőtt az otthoni konzolok versenyében is előkelő helyet foglaltak el.
Egy rossz korszak vége
Pontosan 15 évvel ezelőtt fejezték be minden idők egyik leginkább hányatott sorsú konzoljának a gyártását, a Sega Dreamcast halála sokban változtatta meg a Sega világát. A legszomorúbb a konzol történetében, hogy mindene megvolt, ami a sikerhez kellett: kompetens hardver, jó feature-ök és kifejezetten erős választék a játékokat illetően, ennek ellenére mégsem sikerült fennmaradni. A balszerencse mögött több rosszul meghozott üzleti döntés áll, de mind közül talán az időzítés volt az, ami a leginkább meghatározta a konzol sorsát.
A PlayStation 2 győzelme?
Ugyanis ha megnézzük a dátumot, akkor hamar kiderül, hogy a Dreamcast nagyjából egy évvel a PlayStation 2 előtt jelent meg, amit talán ma már senkinek nem kell bemutatni. A PlayStation már akkor is egy bejáratott, sikeres név volt, a Sega pedig egyértelműen úgy tervezte, hogy a Dreamcast méltó vetélytársa lesz majd a Sony új konzoljának, ennek érdekében próbálták őket már egy évvel megelőzni. Azonban a zseniális játékok ellenére ez az idő sem volt elég ahhoz, hogy kellő lendületet szerezzen a gép és szembeszállhasson a Sony óriásával.
Ezt a nyomást nem csak a Sega érezte, már 2001 januárjában megindultak a pletykák, hogy felhagynának a hardvergyártással, azonban ezt akkor ők még erőteljesen tagadták, habár nem valami jól: akkor még nem jelent meg az első Xbox, viszont valaki a cégnél azt nyilatkozta, hogy szerinte "nagyon jól néznének ki a Sega játékok az Xboxon". Persze mindeközben a PlayStation 2 gyakorlatilag felmosta a padlót a konkurenciával, így már valószínűleg ők is érezték, hogy nem nagyon tudják tartani a frontot és a háttérben el is kezdték átszervezni az egész üzletet annak ellenére, hogy nyilatkozataikban kitartottak a Dreamcast jövője mellett.
A Nintendo, mint vevő?
A helyzet kezdett annyira kétségbeesetté válni, hogy még egy olyan pletyka is felröppent, hogy a Nintendo felvásárolná a Segát úgy, ahogy van. A The New York Times akkoriban arról számolt be, hogy hónapokig tartottak a tárgyalások, de végül nem lett belőle semmi: "A tárgyalásokban résztvevő vezérigazgatók szerint az ár akár kétmilliárd dollár is lehet, de a pontos részleteket még nem sikerült kidolgozni. Munehiro Umemura, a cég szóvivője azt nyilatkozta, hogy ezek csak alaptalan és nevetséges pletykák."
Mégis minden tiltakozást követően a cég nem sokkal később elárulta, hogy már tárgyalnak arról, hogy fejlesztenének a PlayStation 2-re és a GameBoy Advance-re, január 31-én pedig megérkezett az utolsó kegyelemdöfés: a Sega bejelentette, hogy le fogják állítani a Dreamcast gyártását. A gép árát le is vitték 150 dollárról mindössze 99-re, nem sokkal később pedig meg is jelentek az első játékok a vetélytársak platformjaira, név szerint a Virtua Fighter 4 PlayStation 2-es kiadása, valamint a GameBoy Advance-en megjelent Sonic the Hedgehog Advance kezdték a sort.
Azóta sem próbálkozott újra a hardverekkel a Sega, de azért néhány évente azért előkerül a téma, hogy akkor most készül-e a Dreamcast 2 vagy sem. Nagyon kár érte, mert tényleg egy ígéretes, jó minőségű konzol volt, ami sokkal többet érdemelt volna ennél. A Dreamcast volt pl. az első olyan játékkonzol, amely csatlakoztatható volt az internetre, arról már nem is beszélve, hogy olyan klasszikusok jelentek meg rá, mint a Crazy Taxi, a Jet Set Radio, vagy a legendás Shenmue. Nyilván szerencsés, hogy ezeket a nagy neveket azóta már más platformokon is játszhatjuk, de az eredeti hardvernek azért mindig van egy leírhatatlan varázsa, amit nem tud helyettesíteni egy emulátor.
Nektek van valami kedves emléketek a Dreamcasttel kapcsolatban?
