A középkategória királyának kikiáltott HD 4800-as kártyák és a csúcs szegmensben bizonyított HD 4870 X2 után a 4-es számmal ellátott vezérlők újabb serege érte el nemrég hazánk boltjainak polcait. Nem másról van szó, mint a HD 4670-es Radeonokról, melyek a mérsékelt sikert elérő HD 2600, illetve annak kisebb csíkszélességre helyezett változata által kitaposott utat követik. Tehát végre azok is örülhetnek, akik elfogadható teljesítményre vágynak, illetve nem hajlandóak 20000 Ft-nál többet kifezetni egy grafikus kártyáért. Úgy tűnik, a HD 4670 lesz az ő választásuk.
Mégpedig azon egyszerű oknál fogva, mert az R600-nál bevezetett architektúrát addig-addig csiszolgatta az ATI, amíg el nem jutottunk az RV770 kódnevű változatig, mely kiváló alapot ad lassabb kártyák elkészítésére is. A nyitányt jelentő 4800-asokkal kapcsolatos pletykák hihetetlensége a 4600-os vezérlőkre is igaz lett, azaz kevesen bíztak abban, hogy az ATI valóban 320 darab stream processzort fog belesűríteni az aprócska magba. Nos, a 800 ugye sikerült a nagy testvérnél, úgyhogy itt is húztak egy merészet a mérnökök, és az RV670-ben található SP számot engedélyezték a HD 4600 számára. Elég durván hangzik, hogy egy húszezres, alsó-középkategóriás kártyában HD 3800-as erő lakozhat. Még keményebben hangzik a dolog, ha a HD 2900 XT-vel hasonlítjuk össze az újoncot. Ugyan nem volt lehetőségünk ezen összehasonlító tesztek elvégzésére, a kapott eredmények alapján viszont szinte biztosra vehető, hogy mind az R600, mind pedig az RV670 igen kellemetlenül érezheti magát az RV730-cal szemben.
Az 55 nanométeren készülő, 514 millió tranzisztort tartalmazó grafikus mag 750 megahertzes órajelen jár, míg a hozzá társított memória üzemfrekvenciája a szabványtól függően alakul. Az ATI ugyanis a kategóriához mérten nem csak GDDR3-as, hanem DDR3 és GDDR2 memóriák használatát is ajánlja partnerei számára. A nálunk vendégeskedő két Sapphire HD 4670-en szerencsére a leggyorsabb GDDR3-as modulok voltak - méghozzá 512 MB-os mennyiségben -, melyek effektív órajele 2000 megahertzen tetőzött. Mindössze a 128 bites memóriabusz miatt szomorkodhatunk, de hát elvégre ez mégis csak egy tömegterméknek szánt kártya, amelynél inkább az ár, mintsem a memória sávszélesség nagysága a mérvadó. A grafikus mag hardveres tudása teljes mértékben megfelel a HD 4800-asoknál megismert tulajdonságokkal, azaz van DirectX 10.1 támogatás, PowerPlay energiagazdálkodási technológia és második generációs UVD egység. Továbbá az erre a GPU-ra épülő kártyák mindegyike megfelel a PCI Express 2.0 szabványban előírtaknak, mely természetesen egyben azt is jelenti, hogy az 1.1-es vezérlőre felszerelt alaplapokkal is kompatibilisek.
Elég is az unalmas csacsogásból, és térjünk át a tesztelésre. Még mielőtt szemrevételeznénk a grafikonokat, meg kell említenünk, hogy a HD 4670-hez jelenleg nincs végleges meghajtó. A dobozokban talált telepítő CD-ken megtalált eszközillesztő a 8.523-as verziószámmal köszöntött minket, mely valahol a 8.8 és a 8.9 verziók közötti köztes változat lehet. Ennek ellenére nem tapasztaltunk stabilitási problémákat és grafikai problémákat, mindössze a CrossFire-üzem beizzítása során rakoncátlankodott a meghajtó. Tesztprocesszornak az Intel Core 2 Quad Q9300-ast választottuk, melyet 3 gigahertzes órajelre lőttünk be. Az alaplap szerepét az oly nagyszerű Asus Rampage Extreme kapta, mely lazán képes volt 1600 megahertzes üzemfrekvencián hajtani a 2×1 GB-nyi CSX Diablo memóriát. A tesztmonitorunk ezúttal csak 1680×1050 pixel felbontásra volt képes, ezért tessék így szemlélni az eredményeket. Az összes mérést Windows Vista Ultimate 32 bit operációs rendszer alatt végeztünk.