...az amerikai piacra Sacred című játékával, amely ritka jelenség a német fejlesztések szemszögéből nézve. A készülő folytatással immár teljes hódítást kívánnak véghezvinni.
A sikerhez azonban nem elegendő ott folytatni, ahol a Sacred idején abbahagyták az ascaroni srácok. Ugyan végül sikerre vitték a játékot, de fejükben van még a döcögős indulás emléke, hisz a játék első verziója tele volt bugokkal, amelyeknek a kijavítása hosszú időbe telt nekik. Azóta már jó néhány év is elszállt felettünk, 1,5 millió példányt emeltek le a polcokról a játékosok, idén pedig a GameStar olvasói is csatlakozhattak a rajongók ezreihez. Ezúttal azonban illene nem beleesni egy Gothic III-féle hibába, és elsietve kihozni egy nyers hússal megtömött hamburgert. A folytatás tervezett megjelenési ideje 2008 nyara, szóval van még bőven idő, hogy összefoltozzák a játékot. De addig is lássuk, mégis merre tartanak a fejlesztéssel, mennyire is sült már meg az a fincsi hamburger husi, vagy inkább „aachener" husi.
Folytatás már snassz, Prequel!
A játék világa természetesen maradt a korábban szépen felépített és kidolgozott Ancariánál, melynek története az első epizódból rendkívül egyszerűen összefoglalható: gonosz démon keresztülgázol élőhalott seregével a csodás fantáziavilágon, majd a hősök által szebb létre szenderül, pont. Nem volna megerőltető egy hasonló kaliberű sztorit alkotni, ugye? A Sacred 2 már hál' istennek sokkal kidolgozottabb történetet kap, amely ráadásul követve a mostani divatirányzatot, nem az első epizód után, annál inkább 2000 évvel annak eseményei előtt játszódik majd. Az írókat maga Bob Bates (Eric the Unready, Shannara) felügyelte, ezzel is biztosítva az összetett cselekménysorozatot: Ancaria a pusztulás felé halad, és egy mindent elsöprő polgárháború kitörése fenyeget. A Highelfek kezükben tartják a Teremtő energiát, amely minden mágia forrása. Természetesen mindenki másképp kívánja hasznosítani ezt az energiát. A Dryadinok törzse a természet részeként tekint erre a „nyersanyagra", míg a politikusok és a vezetők leginkább a tudomány és az ipar javára szeretnék használni. De természetesen van itt olyan hívő banda is, amely amolyan tisztítótűzként használná, kipusztítva a mindenkit. Valahol mi is megleljük majd a helyünket.
Jóban-rosszban
Ugyan a legtöbb RPG-ben a nagy döntések a történet előrehaladtával születnek, ám jelen esetünkben nem halasztgathatjuk sokáig identitászavarunk orvoslását. Rögtön a játék elején döntenünk kell, hogy kedves jó polgárként éljük életünket, vagy undok gonoszkodó rosszfiúként nehezítjük meg a lakosság dolgát. Természetesen rengeteg küldetés alapvetően ugyanaz lesz a kalandok elején, függetlenül attól, hogy a fényt vagy a sötétséget követjük. Azonban néha egy-egy misszió úgy alakul, hogy míg az elején ugyanazt a feladatot kapjuk, a végső fázis már különbözhet, oldaltól függően. Csupán egy példa a játékból: egy kutatócsoport eltűnt, miközben a rejtélyes Teremtő energiát vették közelebbről szemügyre, és nekünk kell előkerítenünk őket. Miután sikeresen felkutattuk az eltűnteket, jön a csavar. A „jó" oldalon állva meg kell védenünk a kutatókat, „rosszként" pedig éppen szabotálnunk kell tevékenységüket. Ehhez hasonló kétoldalú missziókból lesz bőven a játék során.
Fő questek: csak hab a tortán
Az aacheni srácok több mint 800 questet ígérnek, amelyek nagy része egyelőre csak papíron létezik. Elmondásuk szerint azonban a hatalmas kontinensnek csupán kis részét fogja érinteni a cselekmény fő szála, és igazán csak az járhatja majd be Ancaria földjét, aki a mellékszálakon futó questeket is teljesíti. És hogy mégis mekkora az a terület, amelyet be lehet járni? Körülbelül 15 négyzetkilométernyi szárazföldről lenne szó, amely 5 fővárosnak ad otthont. Mindegyiknek sajátos stílusa van, mint például dzsungeles, sivatagos, erdős, jeges, magmás stb. A terep tehát kellően változatos lesz, és az eddig látottak alapján nyugodt szívvel mondhatom, hogy kidolgozott és szép. A részletesség talán akkor látszik igazán, amikor betesszük a lábunkat a városok egyikébe. Az épületek méretarányosak, és amikor belépünk az egyikbe, a falak szépen eltűnnek, megkönnyítve a körbetekintést. Ekkor láthatjuk, hogy az alkotók a legapróbb dolgokra is ügyeltek. Könyvek, gyertyák, az asztalon tányérban felszolgált étel, már csak a padlón rohangáló egérke hiányzik. A részletesen kidolgozott pályákkal tehát nem lesz gond.
Hentelés éjjel-nappal
Ha már részletességről szóltam, fontos megemlíteni a nappalok és éjszakák váltakozását, amely igazán kellemes látványt nyújt, főleg ha egy kicsit módosítjuk a játék alatt futó kódot, és felgyorsítjuk a normális többszörösére az időt. Az árnyékok szépen megnyúlnak a földön, ahogy a nap lenyugszik, majd este kigyúlnak a fények a kis házacskákban. Fontos eleme lesz néhány küldetésnek a napszakok váltakozása. Egyszer például farkasember-vadászatra mehetünk, amelyet az éjszaka folyamán kell kiviteleznünk. No és persze ha már van változásunk éjjelről nappalra, akkor legyen változó az időjárás is. Néha elered az eső, vakuként villan fel a villám, és a többi szokásos és ismert időjárási viszontagság is tiszteletét teszi majd a játékban.
A hősök
No és kiket is kellene végigvezetnünk a hosszú és rögös úton? 6 faj közül választhatunk majd a karakterkészítésnél: a Dryadinok olyan erdei elfek, amelyek leginkább a voodoo mágiával küldik el hűvösre ellenfeleiket. Az előző epizódból megismert Seraphim már inkább közelharcra termett, de nem elhanyagolható a mágia terén szerzett tapasztalata. A Templom őrzői amolyan hibrid lények, szörnyalapokkal, de gépi kiegészítőkkel, így harc közben cserélni tudják karjukat, a támadás módjától függően. Az Árnyékharcos a közelharc nagymestere és járatos a védő mágiában. Az Inquisitor szintén közelharc-specialista és a tűz mágiának köszönhetően könnyedén csinál fáklyát ellenfeleiből. A Highelfek klasszikus varázslók, egyaránt képesek lángba borítani támadóikat vagy jégszobrot faragni belőlük.
Merre járunk, kalandor?
Ugyan rendkívül ígéretesnek hangzik minden, amit megtudhattunk Ascaron fiaitól, és a játékból látott néhány perc alapján a 2008-as év egyik nagy sikere lehet, mégis fontos most leszögezni, hogy messze van még a fejlesztés vége. A 6 hős közül sok még csak papíron létezik, a beígért quest mennyiségnek csupán töredéke fogható kézzel, és még akadnak gondok a grafikával, főleg az animáció terén. Tulajdonképpen a játék nagyobbik fele van már készen, azonban a karakterek közti egyensúly és a mesterséges intelligencia, amely talán a két legkényesebb elem a játékban, egyelőre várat magára. Ha ezeket sikerül tisztességesen összekotyvasztaniuk a német fejlesztőknek, akkor minden okunk megvan rá, hogy tűkön ülve várjuk 2008 nyarát, és a Sacred 2 eljövetelét.
