A Red Alert 3 sztorijában a főszerepet ismét az időmanipuláció kapja. Az igazi különbség annyi, hogy ezúttal nem Einstein, illetve a szövetségesek trükköznek a történelmet megváltoztató merénylettel, hanem a szovjetek. Cserdenko generális és Krukov tábornok a szovjet seregek és a szövetségesek közti (előbbiek számára végzetes) végső összecsapás során egy titkos ajtón keresztül egy időgépet rejtegető hatalmas terembe távoznak. Innen időutazással visszatérnek a húszas évekbe, ahol Einstein egy konferencián éppen beszédet tart. Cserdenko kezet fog a gyanútlan tudóssal, aki épp úgy jár, mint Hitler az első Red Alert elején: örökre dezintegrálódik, így egyúttal a történelemből is kitörlődik. Ebben az alternatív „történelemben" tehát a szövetségesek nem szereznek olyan tetemes előnyt Einstein időgépe segítségével, és úgy tűnik, a szovjetek töretlenül haladhatnak előre a világhódítás rögös útjain.
Vakarimaszuká??? Nyet!
A játékos tehát ezúttal három hadjárat mellet dönthet: a szovjet elvtársakat, a szövetséges elnököket, vagy a japán császárt segítheti megalomán tervei egyengetésében. Csakúgy, mint a korábbi részekben, itt is mindhárom hadjáratban egy fiatal, ambiciózus parancsnokot alakítunk, tehát nincs Kane's Wrath-féle meglepetés a játékos által irányított főszereplővel kapcsolatban. A sztori, illetve a szándékosan B mozis átvezető filmek most is igyekeztek a Red Alert sajátosan grandiózus és komikus stílusát követni.
Kooperáljunk!
Persze azért a lényeg most is a játék, nem a mozik. A Red Alert 3 legnagyobb újítása a kooperatív játékmód, amelyet a hadjáratokban is kipróbálhatunk. Ez konkrétan azt jelenti, hogy minden egyes átvezető után haverunkkal, vagy az interneten keresztül hozzánk csatlakozott ismeretlennel (utóbbinak szerintem nem sok értelme van...) is végigküzdhetjük magunkat az összes pályán. A készítők olyannyira forszírozták ezt a kooperatív történetet, hogy aki szigorúan egyedül szeretné végigtolni a játékot, az is kap még a szingli pályákon is egy „társat", aki mellette harcol.
SAGE mindörökké?
A grafikus motornál ismét a SAGE sokadik verziójával van dolgunk, és látszik, hogy még most is sokat ki lehet hozni belőle. Minőségben olyan drasztikus különbséget nem lehet észrevenni a Command & Conquer 3-hoz képest, bár a vízábrázolás kétségtelenül sokkal látványosabb. Az emberi egységek is nagyobbak, és jobban kivehetőek, ez pedig igen kellemes az olyan fontosabb karaktereknél és hősöknél, mint például Tanya, a britek, vagy Natasa, a szovjetek kommandós femme fatale-ja. A különféle fény-árnyék effektusok, robbanások és más látványelemek ezúttal is ott vannak a szeren, bár túlzott fejlődést nem éreztem ezek láttán sem.
Megjegyzés: Az itt látható, egyébként nagyon izgalmas olvasmány Bad Sector írása, és teljes egészében az októberi GameStar-ban olvasható! Fogyasszátok egészséggel! :)
