Vitán felül a Pillars of Eternity II: Deadfire az utóbbi évtizedek egyik legkiválóbb szerepjátéka, és én voltam az a mázlista, aki tesztelhette. Amikor nálam landolt az első sztori-DLC, a Beast of Winter is, olyan gyorsasággal indultam el a játék térképének legdélebbi régiói felé, hogy szerény kis hajóm majd' szétszakadt alattam a nagy igyekezetben. De jó okom volt rá, hogy szélsebesen a Harbingers's Watch nevezetű helyszínre siessek, hiszen egy furcsa üzenetet kaptam a jéghegyen alapított falu lakóitól, akik az éhínség, a dögvész és a katasztrófa istenét, Rymrgandot imádják. Meg vannak róla győződve, hogy az én karakterem a régóta várt, megjövendölt "Duskspeaker", aki segít elhozni az elkerülhetetlen véget fagyos tálalásban. Márpedig nem azért áldoztam közel száz órát Eora tutujgatására, hogy holmi előbányászott jövendölés, tűzokádó bestia meg nyikhaj istenke belerondítson. Ne legyen a nevem Watcher, ha ezt hagyom!
Én lettem a halál, a világok pusztítója
Az Obsidian Entertainment nem aprózta el az alapjáték első komolyabb kiegészítőjét. A Beast of Winterben lassabb tempóban mérve legalább 4-5 órányi játékidő benne van, de ez akár többre is rúghat, ha a nehézségi szintet állító csúszka feljebb vándorol a normálnál. A helyiekkel társalgás során két-három mellékküldetés ugyan hozzáadódik a feladatlistához, de a figyelmet semmi sem tereli el a legfőbb célról, amelynek keretében ősi sárkánnyal harcoltam, elvakult szektások koponyájával törtem fel a jeget, utat vágtam magamnak egy rejtett templomba, amelynek falai között borzalmas dolgok történtek, és egy bizarr birodalmat megjárva bepillanthattam Eora történelmének néhány jelentős eseményébe a hozzájuk kapcsolódó lelkeken keresztül.
Veszélyekkel teli, de élvezetes utazásom során mellém szegődött a harbringerek vezetője, a godlike fajba tartozó Vatnir is, akinek kétségtelenül van vaj a fején, de idézéseinek köszönhetően képességei meglehetősen hasznosnak bizonyulhatnak az új ellenfelekkel - például jégóriásokkal és a mechanikus őrzőkkel - szemben. Noha elsődleges kasztja a priest, akkor sincs gáz, ha már van egy ilyen típusú kalandor a csapatban, hiszen két másik opció is választható: celebrantként a priest és a chanter kombinációját használja, zealotként pedig a priest és a rogue kasztokat vegyíti ügyesen. Rymrgand "szolgájaként" Vatnirnak természetesen általában akadnak releváns hozzáfűznivalói az eseményekhez, de a korábban csatlakozott társak között is vannak páran, akik személyes érintettségük okán sűrűbben reagálnak az új történésekre (például Ydwin vagy Edér).
Sárga hóból nem eszünk
A Beast of Winter igazi fagyos felfrissülést hoz a kánikulában, játékmenete a Pillars of Eternity II: Deadfire-ben tapasztalttal megegyező, ezért aki - hozzám hasonlóan - azon találta magát, hogy beszippantotta Eora varázslatos világa, nem fog csalódni a DLC-ben sem. Egy felüdülést hozó terület, egy új kísérő, vadonatúj ellenfelek, pár szintnyi fejlődési lehetőség, változatos puzzle-ök, egy fordulatos és hosszúra nyúló fősztori, valamint kiváló ár-érték arány… mi más kellhet még egy néhány órányi kikapcsolódást ígérő tartalmi csomaghoz? Egyébként annyi negatívumot tudok felhozni, hogy néha belefutottam egy-egy bugba, és elviseltem volna több mellékküldetést is.
