Az NHL sorozat legújabb kiadása nem hozott forradalmi újításokat, inkább apró finomhangolásokat és kisebb módosításokat a játékmenetben és a különféle játékmódokban. A legnagyobb előrelépés az AI fejlesztése és néhány új mechanika bevezetése, mint például a Grudge Match mechanika, ami a valós rivalizálásokat tükrözi a játékmenet során. Ennek ellenére sok szempontból az új cím a tavalyi NHL 24 kibővített verziójának tűnik, ami csalódást kelthet azokban, akik nagyobb átalakításokat vártak.
A legújabb felvonás alapvetően a tavalyi rész játékmenetbeli elemeire épít, néhány újítás mellett. Az egyik legjelentősebb változás a játék tempójának lassítása. Ez a döntés megosztotta a rajongói közösséget: míg egyesek üdvözölték a valósághűbb, stratégiai jellegűbb játékmenetet, mások szerint a gyors, lendületes hokijátékélmény ezzel sérült. Az NHL-re jellemző gyors, hirtelen akciók helyett most egy lassabb, megfontoltabb tempójú játékmenetet kapunk, ami inkább a testek közötti direkt ütközésekre és a megfelelő pozíció megtalálására helyezi a hangsúlyt.
Testek testek ellen
Ennek tükrében pedig dicséretes, hogy javították a játékosok ütközését és az ezekkel az ütközésekkel járó animációkat, amelyek most valósághűbben mutatják be a jégen zajló fizikai kontaktust. A testcselek és az ütközések most már dinamikusabbak és sokkal jobban reagálnak a játékosok pozíciójára. Sajnos elmondható, hogy a kapusok játéka azonban továbbra is hullámzó, különösen a közeli lövések kezelése terén, ahol gyakran tűnnek sebezhetőnek, esetlennek - még a legjobb kapusok is, ami tényleg nagyon fura tud lenni. Ez egy olyan terület, amely vélhetően további frissítéseket igényel majd a közeljövőben.
A legfontosabb visszatérő funkciók közé tartozik a Sustained Pressure rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a támadó csapat nyomást gyakoroljon az ellenfélre, ezzel fárasztva a védelmet és javítva a helyzetkihasználást. Ez a mechanika azonban nagyrészt változatlan maradt a tavalyi játékhoz képest. Jelentősége persze ettől még masszívan tetten érhető.
A játékmódok tekintetében az NHL 25 nem kínál sok újdonságot. A Franchise és Be A Pro módokban csak kisebb változások történtek, például a menük letisztultabbak lettek, és bevezették az új szerződéses tárgyalási rendszert a Franchise-ban. Ez utóbbi lehetőséget ad arra, hogy a menedzserek különféle játékstílusokat kérjenek játékosaiktól, ám az újítások nem hoztak alapvető átalakítást. A Be A Pro mód továbbra is élvezetes, de stagnál, kevés új funkcióval bővült, bár az új kameranézetek és a csapattársak nézőpontjából történő megfigyelés izgalmasabbá teszi a mérkőzéseket.
Vad kártyák
A Hockey Ultimate Team (HUT) kapott egy új Wildcard módot, amely lehetőséget ad offline játékmenetre is, valamint egy egységes XP rendszerrel egyszerűsíti a korábbi bonyolult fejlődési útvonalakat. A Wildcardban tényegében draftolni kell a csapatunkat már meglévő HUT lapjainkból (és az elején plusz pár alapkártyából), az igazi csavart pedig az jelenti, hogy egy adott fizetési plafon fölé nem szabad menni, szóval nem pakolhatjuk be azonnal a legdurvább már meglévő játékosokat a keretbe. A kvázi árkádmódnak is tekinthető World of Chel szintén megmaradt, de nem igazán nyúltak hozzá a fejlesztők.
Az NHL 25 grafikai fejlesztései szintén inkább apró finomításokat hoztak. A játékosmodellek továbbfejlődtek, így most még valósághűbbek, viszont a mozgásanimációk és a meccsek prezentációi nagyrészt az előző verziót idézik. Az új kameranézetek és visszajátszási szögek változatosabbá teszik a mérkőzések nézőpontjait, de a vizuális frissítések nem elegendőek ahhoz, hogy valóban új élményt nyújtsanak a régi játékosoknak.
A zenei felhozatal frissült is, de a kommentárok és a közvetítés jellegzetes elemei nagyrészt változatlanok maradtak. A versenyek során bevezetett Grudge Match rivalizálások ugyan új színt visznek a játékba, ám ezek inkább a külsőségeket érintő változtatások, és nem befolyásolják mélyen a tényleges játékmenetet. Ettől még persze remek dolog megélni olyan összecsapásokat, mint a Battle of Alberta (Oilers vs. Flames), vagy a Battle of the Hudson (Rangers vs. Devils), és az is okos ötlet, hogy teljesen új, saját rivalizálásokat is létre tudunk hozni.
Az NHL 25 egy stabil, de nem forradalmi lépés előre az EA Sports hokis franchise-ában. Az apróbb fejlesztések, mint a Wildcard mód vagy a javított ütközési rendszer, növelik a játék realisztikusságát, ám alapvetően még mindig inkább egy "NHL 24 és fél"-nek érződik. Azok számára, akik már az előző részt is szerették, az új cím kellemes élményt nyújthat, különösen az apróbb, de kellemes játékmenetbeli változtatások miatt. Azonban a nagyobb, átfogó fejlesztésekre vágyó játékosok számára az NHL 25 talán nem hozza meg az áhított újdonságokat.
