Egyetlen pillanatig sem lehet kérdés, hogy ha NASCAR, akkor Papyrus. Meglehet, csak az idő szépíti meg az emléket, de tény, hogy a legendás brigád játéka a maga korában lenyűgöző realizmust mutatott mind fizika, mind grafika szempontjából. Főleg akkor, ha valakinek a gépe bírta a 640×480-at is, nem csupán a 320×240-et. Sajnos azt lehet mondani, hogy azóta sem nagyon érkezett említésre méltó utód ennek az autósportnak a digitális változatában, sőt sokkal inkább szemétre való, egyszer használatos címekkel találkozhattunk - vagy a legjobb esetben is annyi történt, hogy ideig-óráig szórakoztattak, de ennyi, és nem több. Aztán jött a 704 Games, és néhány éve megvásárolta a jogokat, hogy aztán évente zúdítsa a nyakunkba a közepesen sem értékes darabokat, amelyekben alig-alig lehetett felfedezni bármiféle javulást, egészen az idei évig, tehát tesztünk alanyáig. Persze nem szabad arra gondolni, hogy a télen befagyó Duna jegén fogunk új királyt koronázni, hiszen nemhogy az autós játékok terén, de még a NASCAR témakörben sem fog bekerülni a hősök csarnokába - ám ha a fejlesztők a következő részre a mostanihoz hasonlatos fejlődést tudnak felmutatni, akkor van ok a reményre.
Érdekes ez egyáltalán?
Európai szemmel nehezen értelmezhető, hogy a tengerentúlon mit esznek a NASCAR-versenyeken, hiszen csupán annyi történik, hogy egy halom autó több száz kört tesz meg egy rémesen unalmas és általában ovális pályán. Nincsenek látványos kanyarok, ügyes kigyorsítások, belsőíves surranások vagy csodás ellenkormányzások. Persze ha a túloldalról nézzük a dolgot, akkor az amcsik nehezen értelmezik a Forma-1 létjogosultságát, de ebbe most ne is menjünk bele, mert csúnya vita keveredhetne abból, hogy egy átlagpolgár számára melyik az unalmasabb. Maradjunk annyiban, hogy mint minden autósport, a NASCAR is sokkal többről szól, mint csupán véget nem érő körözgetésről. Nem nehéz belátni, hogy a pilótáknak folyamatosan tudásuk legjavát kell nyújtaniuk, és ugyanez igaz az üzemeltetés feladatát ellátó csapatra is, tehát a felszín alatt sokkal több van, mint amit az egységsugarú ember gondolna. Erre próbált meg ráfeküdni a NASCAR Heat 4 is, így a mostani részben lényegesen többet kapunk, mint a korábbiakban, bár még mindig van hová fejlődni.
Kezdjük az elején
Mint minden autós játékban, ebben is adott a lehetősége annak, hogy gyorsversenyeket nyomjunk, de nem nehéz felismerni, hogy igazi értelme a karriernek van. Igaz, itt sem kötik meg a kezünket, így nem kell legalul kezdenünk, de ha teljes élményt szeretnénk, tegyük mégis ezt. Ilyenkor nem aszfalton fogunk szaggatni, hanem egyfajta salakos pálya fogad bennünket, ahol bár a vonalvezetés NASCAR jellegű, mégis szinte folyamatosan kilinccsel előre közlekedünk majd. Mindez leginkább azért jó gondolat, mert így azokat a játékosokat is meg lehet fogni, akiknek egyébként úgy hiányzik az unalmas körözgetés, mint egyszeri Mónika-show-nézőnek a higgadt és értelmes érvelésekkel teli kibékülés. Van ugyanis egy nagyon szórakoztató része annak, amikor az ember megtanulja helyesen kezelni a kormányt és a gázt, miközben körről körre egyre jobb időket megy, és a végén már szinte művészi szintre emeli az ellenkormányzás használatát. Ehhez nyújt megfelelő segítséget, ha nem billentyűzettel vagy kontrollerrel próbálunk esni-kelni (bár a játék ezekkel a beviteli eszközökkel is remekül élvezhető), hanem van valamilyen normális kormány a birtokunkban. Minél ügyesebben autózunk, és minél előkelőbb helyen végzünk, annál több pénz üti a markunkat, illetve annál jobb szponzori ajánlatokat csíphetünk meg, mígnem végül eljutunk a csúcsra, ahonnan lenézve azt láthatjuk, hogy a teljes NASCAR-világ leborul nagyságunk előtt, és szüzek szórnak illatos rózsaszirmokat a lábunk elé, amerre járunk. Aki pedig úgy gondolja, nem csupán versenyzőként, hanem menedzserként is fel tudja szántani a világot, annak is adott a lehetőség egy teljes csapat gründolásával, hiszen ilyenkor mindenről nekünk kell gondoskodnunk, a legjobb mérnöktől kezdve a legügyesebb takarítónőig.
Üljünk be!
Éppen eleget szövegeltünk a körítésről, ideje ráadni a gyújtást, és beröffenteni a motorokat. Így rögvest ki is derülhet, hogy a NASCAR Heat 4 nem törekszik vérprofi szimulátoros babérokra, de ez most bőven bocsánatos bűn. Maga az autózás így is elég élvezetes, hiszen ettől függetlenül a fizika jó, és ha nekilátunk babrálni a beállításokkal, ténylegesen érezni fogjuk a hatását annak, hogy mikor mihez nyúltunk. Aki veszi magának a fáradságot, és a futamok hosszát nem húzza le 10 százalékra, idővel rá tud hangolódni a folyamatos körözgetésre, és akadhat pillanat, amikor az egyébként teljesen hiteles motorhang már csak egészen távolról jut el a hallójáratába. Ilyenkor érezhetjük azt, hogy beszippantott a verseny, és élvezzük, ahogy mindössze néhány centire autózunk a másik mögött, aztán szélárnyékból kirántva elegánsan elhúzunk mellette. Oda kell azonban figyelnünk, mert gépi ellenfeleinket sem most engedték ki a gépjárművezetői iskolából. Ha folyamatosan gyötörjük őket, és időnként nekik is koccanunk, akkor pipák lesznek ránk, és ezt éreztetik majd a verseny közben. Ránk másznak, finoman meglöknek, aztán ha úgy alakul, nem feltétlenül veszik el a gázt, és már pörgünk is. Tegyük hozzá gyorsan, hogy ilyen téren hatalmas a fejlődés a korábbi részekhez képest, mert míg azokban egy-egy falnak ütközés szinte biztos kipördüléssel járt, most megfelelő teret kapunk a korrigáláshoz, igaz, közben eléggé le tudunk lassulni. Láthatjuk magunk körül azt is, hogy gépi ellenfeleink szintén nagy csatában vannak egymással, és ha esetleg baleset történik, nem rongyolnak bele az előttük állóba, mintha nem lenne holnap, hanem megpróbálják elkerülni az ütközést. Mindehhez elég jó hangok társulnak, így hitelesen ordít a motor, élvezetesen csörög a kaszni, és ha közel kerülünk a falhoz, felerősödik minden zaj. Szintén fejlődött a grafika is, bár mi PC-n teszteltük a játékot, és ott azért nem mondhatjuk, hogy elvágta a retinánkat a pengeéles és gyönyörű látvány, de önmagához képest valódi fejlődést mondhat magáénak a sorozat.
Bedadog a motor
Pont, mint a WRC-s Kylotonn esetében, elmondható, hogy több gyenge kísérlet után végre látszik a jobbító szándék és az akarat, hogy ne csak egy újabb rész gördüljön le a szalagról, hanem valóban élvezetes terméket kapjanak a játékosok. Ám hibák még így is vannak, amelyek olykor indokolatlan lassulásokban vagy éppen hangproblémákban öltenek testet, de a mesterséges intelligencia sincs mindig a helyzet magaslatán. Többször is előfordult a teszt során, hogy ha egy gépi ellenfél megelőzött, és bejött elénk, indokolatlanul lelassult, így vagy nekimentünk, vagy kirántottuk az autót mögüle, kockáztatva, hogy másnak csattanunk neki. Mégis azt lehet mondani, nincs nagyobb gond a játékkal, tehát aki egyébként is rajongója ennek a sportnak, nyugodtan vegye meg, a többiek pedig várjanak egy leárazásra.
