Hosszú ideig alapvetésnek számított, hogy a verekedős játékokat nem a sztorimód miatt nyúzzák a rajongók, a kötelező kampány egy gyorsan letudható nyűg, amiben esetleg feloldhatunk pár extrát, de inkább csak túl akar lenni rajta az ember, hogy később a többi játékmódra koncentrálhasson. A 2011-es alcím nélküli, kilencedik Mortal Kombat játék azonban hatalmas változást hozott. Addig is volt persze a szériának sztorija, de ez egy komplex, filmszerű élménnyé változtatta a történetalapú kampányt, az ezt követő részek, vagyis a Mortal Kombat X és a Mortal Kombat 11 pedig úgy tudták továbbgörgetni a történetet, hogy közben még a tétet is emelték. Ez az a vonal, amelynek mentén a legújabb rész, a Mortal Kombat 1 egészen elképesztően fejlődött még az eddigieknél is tovább, jelenleg a verekedős játékok zsánerében ez a történet a csúcs.
Más aspektusai messze nem lettek ugyanilyen hibátlanok a Mortal Kombat 1-nek, de kétségtelen, hogy ahogy a korábbi részek, az új epizód is tudott fontos, drasztikus változtatásokat eszközölni úgy, hogy az alapok még mindig konzisztensek maradtak, egyben hűek is magához a szériához. A legnagyobb pirospontot viszont még azelőtt be kell írnunk a játéknak, hogy egyáltalán rátérünk ezekre a változásokra.
A legjobb tutorial
A Mortal Kombat 1 ugyanis a széria legjobb, legrészletesebb és legsegítőkészebb oktatószegmensével indul, amiről bárki azonnal példát vehetne, aki hasonszőrű játék fejlesztésébe kezd. A tutorial okosan és jó ütemben magyarázza el az alapokat, és ami a legfontosabb, konkrét helyzetekre készíti fel a játékosokat. Olyan szituációkra, amik bizony szembe fognak jönni vele akár a gépi, akár a más pajtások elleni online meccseken. Le a kalappal a NetherRealm Studios előtt, ezt bizony így kell csinálni. Ha pedig valaki kihagyja a tutorialt, akkor utána tényleg magára vessen, és ne kezdjen el sírni azon, hogy csal a játék, vagy nem működnek az egyes mechanikák. Működnek azok, csak meg kell érteni, egészen pontosan hogyan érvényesíthető a blokk, hogyan fűzhetők egymásba a kombók, milyen mozdulatot lehet megszakítani és főleg hogyan. Ez egyben azt is jelenti, hogy az MK1-et tanulni kell, nem lehet csak leülni elé és belecsapni, ha nem akarjuk a földbe döngölve végezni.
Társak a harcban
A Mortal Kombat 1 legjelentősebb újítását értelemszerűen a kameo harcosok behozatala jelenti. Nem valamiféle tag team játékmódról van szó, amiben váltogatunk egy aktív és egy passzív karakter között, a kamózók csak egyfajta segítőként lépnek színre. Egyetlen gombbal lehet behívni a harcba őket egy gyors ütésváltás erejéig, de több kunsztra is képesek, az iránygombokkal másfajta mozdulatok is előcsalhatók. Minimum három eltérő mozdulattal rendelkezik minden kameo karakter, ezek pedig meglehetősen változatosak. Vannak offenzív és defenzív mozdulataik, egyáltalán nem mindegy, hogy saját bunyósunk mellé milyen társat állítunk be. Nem lehet persze a végtelenségig spamelni a kameózók támadásait, saját kis sávjuk felét viszi le általában egy mozdulatuk, várni kell, hogy ez visszatöltődjön - akadnak azonban olyan, extra erős trükkjeik is, amik egyből az egész sávot felemésztik. Tény, hogy szokni kell ezt a rendszert, de ha az ember ráérzett, hogy milyen szituációban melyik képességük lesz a leghasznosabb, akkor utána már elengedhetetlen szereplőivé válnak a meccseknek.
Persze a kameókon túl is bőven kaptunk a játékmenet tekintetében változásokat. Ezek közül lesznek megosztók, mint például az, hogy ismételten egyetlen mérce mutatja az enhanced sávot, és innen tudjuk ellőni a támadó és védekező mozdulatok buffjait egyaránt, míg ugyebár az előző részben ez két külön sávra volt elosztva. Meg kell szokni azt is, hogy egyetlen gombra került az erősebb mozdulatok aktiválása és a blokkolás. Nincs már a karaktereknek többféle verziója, egyedül küllemüket tudjuk meghatározni, ez viszont nincs hatással a képességeikre, szóval csak vizuális pimpelésről van szó. Sokkal fontosabb lett a levegőben zajló harc, mint a korábbi részekben, hiszen bejöttek az air kombók. A fatal blow-k (a két ravasz meghúzásával aktiválható támadások) alatt immár nem sérthetetlen az ember, szóval simán megtörténhet az is, hogy elindítunk egy fatal blow-t, de belehalunk abba a sebzésbe, amit az animáció kezdetekor még kiszórt a támadott fél. Vannak sajnálatos változtatások is, ilyen például az interaktív pályaelemek teljes kukázása, már nem lehet tereptárgyakat a másikhoz csapdosni. Úgyszintén fájni fog bizonyos klasszikus mozdulatok eltűnése, ilyen mondjuk Barakánál a Chop Chop Blades támadás - érthetelten, hogy ezt miért kellett kivenni.
A filmek a kanyarban sincsenek
Egyszerre szomorú és örömteli az, hogy a Mortal Kombat filmadaptációk cselekményei a lábát sem csókolhatják meg a Mortal Kombat 1 történetének. Szomorú, mert nagyon jó lenne már egy olyan Mortal-filmet kapni, ami osztatlan sikert arat, és örömteli, mert ez bizony azt is jelenti, hogy a sztorimód ezúttal tényleg minden korábbi történetre rátesz még egy lapáttal, annyira jó lett. Maga a sztori rejti a megfejtést arra is, hogy miért került a játék címébe az egyes szám: az előző rész, a Mortal Kombat 11 végén ugyebár Liu Kang vált a tűz istenévé, egyben az idő urává. Ő egyszerűen eltörölte a korábbi idővonalat, majd megalkotott egy teljesen újat. Ebben a szép új világban nagy változásokat eszközölt az istenség azért, hogy elkerülje egyes antagonisták felbukkanását. Az új idővonalon például nem a korábban ismert Hanzo Hasashi Scorpion, hanem az első Sub-Zero öccse, Kuai Liang, aki az eredeti kánonban a második Sub-Zeróvá vált. Hasonló változás, hogy itt Mileena nem Kitana gonosz klónja, hanem a hercegnő édestestvére.
Nyilván végül a konfliktus így sem marad el, de nem szeretnénk spoilerezni, nem itt és nem most fogjuk ellőni a történet fordulatait (ellenben a korábbi játékokét összefoglaltuk). Legyen elég annyi, hogy a sztorimód most is kellően hosszú, tele van jó ötletekkel és egy halom kiváló minőségű, filmszerű átvezetővel. Igen, most is több benne a mozizás, mint a konkrét bunyó, de ez ebben a játékmódban így van rendjén, fogunk éppen eleget verekedni ezen felül is a több módban.
Lennél a GS közösség tagja? Gyere a GS Party/Chat Facebook csoportba, dobj fel témákat, dumálj régi és új GS írókkal, olvasókkal!
Egyébként Johnny Cage példázza a legjobban azt, hogy mennyire jól meg lett írva a Mortal Kombat 1 története. A színészből a világ egyik megmentőjévé avanzsált bunyós ugyanis bár sokak kedvence volt a korábbi részekben is, azért valljuk be, karaktere inkább volt kedvesen idegesítő, mint szerethető. Nos, ezúttal minden poénja pontosan a helyén van, úgy tud szórakoztatni, hogy közben egyszer sem tolja túl. És ez összességében az egész sztorimódra igaz, van benne hely a humornak, de nem lesz idétlen vagy blőd.
Kezdődjék az invázió!
Ezúttal nem a Krypt vagy a Konquest játékmód hívogatja azokat, akik végeztek már a sztorival. Az Invasions valami egészen másféle élmény kínál. Úgy képzeljétek el ezt a módot, mintha egy táblás társasjátékot tennének le elétek a fejlesztők. Adott útvonalakon tologathatjuk a kiválasztott harcosunkat, akinek megadott ellenfelekkel kell az egyes állomásokon bunyóznia, Test Your Might minijátékokat, vagy épp olyan kihívásokat teljesítenie, ahol el kell ugrálni a felénk szálló lövedékek elől, illetve konkrét tornyokba is belefuthatunk ebben a módban - ilyen esetben nyilván egymást követően több harc is vár bennünket. Ahogy egyre több harcot és egyéb feladatot teljesítünk, szinteken is lépdelünk, melyek után képességpontokat oszthatunk el - vagy rábízhatjuk a gépre ezek automatikus elszórását. Mire a játékmód végére érünk, karakterünk sokkal erősebb és szívósabb lesz, mint egy alap harcos. Mivel a harcok során egy halom huncut módosítóval is erősödnek az ellenfelek, nem árthat a megszerezhető tárgyakkal további buffokat is betárazni.
Az Invasions mód az elején kifejezetten addiktív, és jó érzés, hogy egy halom extra rajzot, sőt konkrét skint is fel lehet vele oldani, de azért egy idő után meglehetősen monotonná tud válni. A játék jövőbeli tartalmai szezonok keretében érkeznek, ezek a szezonok pedig nem csak az online meccseket érintik, hanem az Invasions módot is, szóval ha ti épp megkedveltétek, akkor örülhettek, jönni fognak még új pályák.
Nem egyszerű az online bunyósok élete
Az említett szezonok azonban elsősorban az online módokban, különösen a ranked összecsapások esetében lesznek fontosak. Megvannak persze a szokásos online formátumok, de a ranked kapta a legnagyobb figyelmet, és tényleg erre érdemes a leginkább koncentrálni. Ha ügyesek vagyunk, akkor szépen lépkedhetjük a tiereket, ezzel máshol meg nem szerezhető, extrán menő kozmetikai cuccokhoz, vagyis skinekhez és felszerelésekhez juthatunk hozzá. A gond csak az, hogy jelenleg nem épp a legoptimálisabb a fejődési rendszer.
Annak tükrében kapunk ugyanis pontokat, hogy milyen ellenféllel találjuk szembe magunkat. Ha ugyanazon a szinten vagyunk, akkor a veszteségért egy pici, a győzelemért jóval több pont jár. Ha egy nagyobb tierben járó harcos áll előttünk, akkor esetleges győzelemmel egész nagyot szakíthatunk, a veszteség viszont itt sem tol minket értékelhetően előre. Ha viszont egy alacsonyabb tieres játékost sorsol velünk össze a rendszer, akkor még a győzelem is csak elenyésző mennyiségű pontot ad. Az igazán nagy gond az, hogy a játék jelenlegi szakaszában legtöbbször a miénknél alacsonyabb szintű játékos ellen kell harcolnunk, és ezáltal fájdalmasan lelassul a fejlődés akkor is, ha folyamatosan nyerünk. Ezt bizony még alaposan át kéne gondolni. A helyzet némileg változhat, ha többen vetik rá magukat a Mortal Kombat 1-re, de az biztos, hogy picivel több jutalmazás is elférne. A matchmaking is javulhatna, sokat kell várni az ellenfelekre.
Egyébként lépten-nyomon kellő mennyiségű loot üti a markunkat, és ez az a mód, amivel meg lehet oldani, hogy az ember ne álljon fel könnyen a képernyő elől. A különböző játékmódokban aranytallérokat kapunk, ezekből ezret tudunk a Shrine-ban beváltani egy véletlenszerű jóságra, ami lehet egy sima concept art, vagy akár egy pofás skin is.
Ha ennyi szó esett már a különböző felszerelésekről és skinekről, akkor érdemes picit belemenni a fejlődési rendszerbe is. Fejlődik egyrészt maga a profilunk, adott szinteken oldjuk fel például a lezárt kameo karaktereket. De külön mastery szinttel rendelkeznek az egyes játszható karakterek is, mindegyik pontosan 35 darabbal. Új mastery szintek adhatnak nekünk az adott karakterhez tartozó új skineket, felszereléselemeket (ilyen például Scorpion vagy Sub-Zero maszkja, Liu Kang alkarvédője, Raiden kalapja, ésatöbbi), illetve tauntokat, brutalityket, kivégzéseket, jó pár dolgot.
Nyilván nem maradtak ki a mikrotranzakciók sem, de valódi előnyt nem lehet egyetlen játékmódhoz sem vásárolni, valódi pénzért kiváltható játékbéli valutáért kozmetikai cuccokat lehet venni, szóval ha olyan skint akartok, ami nem jön szembe minden egyes online meccsen, és hajlandók vagytok erre, akkor persze lehet áldozni ezen az oltáron is, de erre a világon senki sincs rákényszerítve. Bosszantó, ha egy menő skint csak így lehet megszerezni, de ez az iparági trend nem most fog megváltozni.
Szépen fröccsen a vér
Az valószínűleg senkit sem lep meg, hogy a Mortal Kombat 1 a széria eddigi legszebb játéka, ennek így is kell lennie. Az már egy fokkal izgalmasabb, hogy milyen irányba tolódott el a vizualitás. Sokkal világosabb színekkel dolgoztak az alkotók mind a pályák, mint a karakterek esetében, mint korábban, így ha minimálisan is, de meseszerűbbé vált a látvány. Aggodalomra semmi ok, a brutalitás és a vér mennyisége ezt pillanatok alatt kompenzálja, ennek tükrében végül egyéni ízlés kérdése lesz az, hogy kinek mennyire jön be ez az irány. Az biztos, a klasszikus karakterkinézetekhez nagyon is passzol.
Végezetül pár bővített mondatot azért megér még szegény fekete bárány, a Nintendo Switch-es verzió is, melynek kapcsán az igazi pofátlanság az, hogy ugyanannyiba kerül mint a PC-s, vagy xboxos és playstationös kiadás, noha technikai téren fényévekre van azoktól. Nagyjából tudja tartani a 60 fps-t, ezzel nincs is gond, viszont valami elképesztően ronda. Főleg a "rendes" verziók mellé pakolva látszik, hogy fényévekre van azoktól látványban. Egyébként bugokból is jóval többet találtak az emberek Switchen, mint a többi platformon. Mivel PS4-re és Xbox One-ra meg sem jelent a játék, az is csodának tekinthető, hogy egyáltalán kiadták Switchre, a komoly limitációknak viszont nem ártana, ha ilyen esetekben az árazásra is hatása lenne.
A Mortal Kombat 1 alapvetően remekül sikerült. Aki nem szereti a Mortal Kombat-féle klasszikus 2D-s harcrendszert, aki más verekedős játékok irányítására van rágyógyulva, nem most fog átpártolni. De neki talán nem is kell. Akik viszont szerették az eddigi részeket, egy kiváló folytatást kapnak. Kell még némi csiszolgatás az online részlegnek, az újdonságok mellett fájó pár régebbi elem elvesztése, de összességében abszolút pozitív a mérleg - egy új idővonal pedig nem is indulhatna ennél jobban. A Mortal Kombat 1 a széria szempontjából egy új kezdet, a játékosok számára viszont méltó folytatás.
