A Middle-earth: Shadow of War kiemelt szerepet kapott a gamescom 2017-en, köszönhetően annak, hogy rengetegen szavaztak bizalmat a Monolith játékának. Nemcsak a Microsoft nyomja nagyon keményen, hogy mennyire jól fok kinézni a játék az Xbox One X-en, hanem az Nvidia is teljes mellszélességgel beállt a dolog mögé.
Ennek köszönhetően mindkét platformon kipróbáltuk a játékot, ami első ránézésre mindent tud. Mindent is. A 4K HDR gameplay valóban lenyűgöző, minden tűéles, a karaktermodellek a legapróbb részletességig ki vannak dolgozva. Egy kicsit talán már túl is van tolva a dolog, ami miatt picit sterilnek hatott a környezet: itt nem próbáltak trükközni porral, füsttel és egyéb mesterségesen bepakolt effektekkel, hogy csökkentsék a látótávolságot, ezek viszont kényelmesen megférnének a kaotikus várostromokban, ahol több száz ork ront egymásnak. Nem gondoltam, hogy valaha bele fogok kötni abba, hogy egy játék "túl jól néz ki", de itt egy picit ezt éreztem.
A harcrendszer továbbra is a FreeFlow-ra épít, amit már a Batman játékokban is imádtam, de a Shadow of Mordorban teljesedett ki igazán: 20 óra után sem untam az animációkat, hatalmas vigyorral az arcomon néztem végig, ahogy Talion lassított felvételben csapja le az orkok fejét. Ezúttal még változatosabb animációkban, hárításokban és kivégzésekben gyönyörködhetünk, és bár a "button mashing" technika még mindig használható, egyértelműen azoknak kedvez a dolog, akik ráéreznek a kombókra.
Majd' 3 évvel a Shadow of Mordor után kicsit be voltak már rozsdásodva a reflexeim, így az erődfoglalásba bizony beletört a bicskám (erről egyébként hamarosan exkluzív gameplay-t is láthattok a csatornánkon), de idővel azért visszajöttek az emlékek, és második nekifutásra már úgy tűnt, mintha érteném is, mit csinálok. Az erődök falainak tövében egyébként hatalmas a káosz, egyszerre több tucat ork vesz körül minket, így aztán ember legyen a talpán, aki képes bekapott sebzés nélkül teljesíteni bizonyos kihívásokat. Szerencsére Talion rengeteg új képességet kapott az új gyűrűnek köszönhetően, így a lopakodást, a közelharcot és mobilitást is fejleszthetjük oly módon, hogy az a legjobban passzoljon a játékstílusunkhoz.
Bár a játék bizonyos elemeiről még nem beszélhettek, a fejlesztők azt mondták, hogy pontosan tudják, mi volt a rajongók problémája az első résszel (a Shadow of Mordor befejezését még mindig nem bocsátottam meg), és azt ígérik, hogy egyértelműen látszik majd, hogy sokkal több időt fektettek a kritikus részekre. A tényleges taktikára építő bossharcok egyébként szerves részét képezik majd a játéknak, a Balrog elleni csatát például alig várom, hogy újrajátszhassam.
Nálam a Middle-earth: Shadow of War egyértelműen ott van az év 3 legjobban várt játékában. Az előadások és a több mint egy órányi hands-on is nagyon meggyőző volt, most már tényleg csak az kell, hogy ne hasaljanak el az utolsó pillanatban.
