Még tavaly augusztusban, a gamescomon találkoztam először az önálló Gwent játékkal, ott jóféle kézműves sörök kíséretében játszhattunk más újságírók ellen. Mindenkinek minden új volt - már abban a változatban is olyan lapok szerepeltek, amelyek a The Witcher III minijátékában nem, ezért hiába játszottam azzal sok-sok kört, nem éreztem magabiztosnak magam. Emiatt (meg talán a sör hatására) történt, hogy a második meccs utolsó körében "próbáljuk meg" alapon ellőttem egy olyan lapot, amely minden időjáráslap hatását eltüntette; csak az volt a gond, hogy az én lapjaimra pozitívan hatott az akkor épp aktív köd, viszont ennek deaktiválásával behozhatatlan hátrányba kerültem. Az épp zajló béta alatt ezt a hibát már nem követtem el, de volt és van is még mit tanulnom - a tanulás viszont szerencsére gyorsan megy, gyorsabban, mint a Hearthstone-ban vagy bármely más kártyás játékban, amit eddig próbáltam.
Ez elég jól Gwent
Apró történelemlecke: a Gwent (vagy Gwynt) eredetileg a The Witcher III-ban jelent meg a korábbi kockapóker helyett, és annyira megszerették a játékosok, hogy egy önálló verzióért könyörögtek. A CD Projekt gondolkodott, tanakodott, aztán úgy látta, a csapat következő óriásprojektje, a Cyberpunk 2077 mellett egy kisebb brigád dolgozhat az önálló Gwent játékon, és ha már úgyis ekkora az érdeklődés iránta, eldöntötték: nemcsak kiemelik, hanem jobban kidolgozzák, bővítik a lapok számát, és szép lassan a legnépszerűbb gyűjtögetős kártyajátékká teszik. Persze azt nem mondták ki, hogy szeretnék felvenni a kesztyűt a Hearthstone-nal, de volna esélyük: máris akadt egy profi HS-játékos, aki megelégelte a Blizzard játékát, és inkább erre tért át. Körülbelül fél éve tart most a zárt béta, és nemrégiben az alapvető négy pakli (Észak, Szörnyek, Skellige, Scoia'tael) mellé bekerült a nilfgaardi is, amely új taktikát követel meg mind használója, mind ellenfele részéről.
Na de mi az a Gwent?
Aki esetleg már két bekezdés óta ezt kérdezgeti magában, attól elnézést kérek, hogy eddig várattam. A játék azon túl, hogy szintén kártyákkal játszható, nem sokban hasonlít a Hearthstone-hoz, más elven működik. Lényege, hogy az egyes körök végén a kijátszott lapjaink számértékének (erősségének) összege nagyobb legyen, mint ellenfelünké, nem pedig az, hogy folyamatos támadásokkal elpusztítsuk a másikat. Alapvetően nem is lehet támadni, csak azokkal a kártyákkal sebezhetünk, amelyek egyedi képessége ezt megengedi. Az erősebbek gyakran nem tudnak semmi mást azon túl, hogy pontszámban sokat érnek, a gyengébbek viszont kijátszáskor vagy bizonyos események hatására akcióba lépnek, és csökkentik például egy adott lap erejét, növelik a sajátjukat, de olyan is akad, amelyik két körönként felemészti a vele egy sorban lévő leggyengébb karaktert, és magába szívja az erejét. A karakterek és a lények mellett speciális lapokat is játékba küldhetünk, ami egy pillanat alatt megváltoztathatja az állást. Egyik kedvencem ezek közül a scorch, amivel kezdőként sokszor megszívtam: ez ugyanis elpusztítja a játéktéren lévő legerősebb lapot (egyenlőség esetén minden egyforma értékűt), azonban nem válogat térfelek között: ha nálunk van a legjobb kártya, mi veszítjük azt el. A kétélűség a játék fontos eleme, mint azt a bevezetőben is láthattátok.
Érdekes ugyanakkor, hogy míg az eredeti játékban kulcsszerepet játszottak az időjáráslapok, itt igazából szinte csak a Szörnyek-pakli használatakor kerülnek elő. Ezek a lapok a három sávra (közeli, távoli és még távolabbi egységek sávja) osztott terület egy sorában minden egység erősségét 1-re csökkentik, kivéve például a fogletekét (gondolom, magyarul valami ködmanó vagy ködlény lehet; a Gwent a Witcher III-mal ellentétben még nem ismeri a nyelvünket), akikre jótékony hatással van. Ha tíz meccsből egyszer valaki aktivált egy ilyet, aki nem a szörnyekkel volt, már sokat mondok.
Én a rémségekkel vagyok
Mikor paklit készítünk, el kell köteleznünk magunkat egy frakció mellett (persze csak az adott pakli használatának erejéig). Mindegyik rendelkezik egy passzív képességgel, valamint vezérekkel, akik közül egyet választhatunk, és ha minden kötél szakad, aktiválhatjuk. A Scoia'taellel játszó játékosok például meccsenként egyszer eldönthetik, ki kezdje az egyik kört, a Szörnyek-pakli mellett döntők pedig megtarthatják az utoljára lerakott egységet, ami megfelel bizonyos további feltételeknek. Ezek közül előbbi egyik vezére, Francesca képességét aktiválva újrahúzhatunk három lapot, utóbbinál pedig Eredint választva játékba hívhatjuk őt (11-es erősségű lap, ami egyáltalán nem rossz). Jelenleg frakciónként három vezér közül emelhetjük ki a nekünk szimpatikusat.
Miután eldöntöttünk, kinek az oldalára állunk, jöhet a legalább 25, de legfeljebb 40 lapból álló pakli összeállítása, amelyből aztán véletlenszerűen kihúzzuk azt a tíz kártyát, amivel elkezdünk egy játékot. Érdemes arra törekedni, hogy inkább a 25-höz közelítsünk, mert minél több a lap, annál kevesebb eséllyel húzunk ki egy tényleg hasznosat. A frakciókhoz saját lapok is tartoznak, de léteznek neutrálisak is, amelyeket bárhol felhasználhatunk.
A zárt béta után a Gwent free-to-play lesz, a CD Projekt kártyacsomagok megvásárlásának lehetőségével szeretné jövedelmezővé tenni. Hordókat vehetünk a játék során megszerzett alapanyagokból vagy valódi pénzért is, de ha elég textilanyagot gyűjtünk, craftolhatunk bármilyet. Nem éreztem, hogy hátrányban volnék, mert a kártyáim nem elég erősek; ez valószínűleg inkább magasabb szinten jelenthet gondot.
Nem értek hozzá, de számolni, azt tudok
Ha rád is igaz a közcím állítása, ennyi nagyjából elég is a kezdéshez. A Gwentet halál egyszerű megtanulni; most még nincs őrületesen sok lap, és természetesen ki lehet nagyítani az ellenfél kijátszott kártyáit is, hogy megtudjuk, milyen esemény miért történt. A frakciók egyedi tulajdonságai, az általuk megkövetelt játékstílus hamar megtanulható - Nilfgaardnál például a kémkedés a kulcsszó, ennek mentén pedig egyrészt megnézhetünk lapokat az ellenfél kezéből, másrészt az ellenséges térfélre rakhatunk egy kémet, aki ugyan növeli riválisunk pontszámát, de jellemzően sokkal többet profitálunk mi a kijátszásából. Folyamatosan pörgetni kell fejben, hogy hogyan változik a pontszámunk egyes lapok lerakása után, és taktikai elem a passzolás - lehet, hogy egy kört így elbukunk, viszont mivel az egész meccset a kezdő tíz (illetve a második körben húzott két, valamint ha sor kerül rá, a harmadikban felvett egy) lappal kell végigjátszanunk, érdemes néha inkább tartalékolni egy későbbi, erősebb válaszcsapásra. Mindig kötelező valamit letenni, ezt csak úgy kerülhetjük el, ha az egész kört passzoljuk.
A Gwent új élményt kínál, egyediségével kitűnhet a többi kártyajáték közül, és az sem baj, ha valaki nem jártas a Witcher világában - legfeljebb nem érti, miért van Keszeg (a játéksorozat főszereplője, Geralt lova) a kártyáján egy háztetőn.
