Nagyjából megjelenése óta ül a digitális kártyajátékok trónján a Hearthstone, és bár időről időre felbukkannak kihívók, a Blizzard ebben az esetben is legalább olyan masszívan bebetonozta alkotását, mint anno a World of Warcraftot. Bár az évente menetrendszerűen érkező Magic Duels játékokkal is el lehetett szórakozni, vicces, hogy most már pont a digitális Magic: The Gathering akar a Hearthstone-tól tanulni - ez lehet majd a készülő Magic: The Gathering Arena. A HS pörgős játékmenetével, (talán már túlzottan is) egyszerű szabályaival és egy rajongásig imádott univerzummal tarolni tudott, azóta pedig ennek a sikernek még csak az árnyékát sem sikerült senkinek sem elérni. Legújabb, ingyenesen elérhető versenyzőnk viszont komoly ambíciókkal érkezett.
Keverj, és ossz!
A törölt Fable Legends után úgy tűnt, a Fable Fortune lehet Albion szerelmeseinek utolsó találkozása a meseszerűen elnagyolt, mégis oly sokak szívét megérintő világgal. Én is szomorú voltam, amiért nem kapom meg azt a játékot, amelynek imádtam a bétatesztjét. És talán elvonatkoztatni attól, hogy ezt a játékot tulajdonképpen a Legends "helyett" kapjuk; de ha rám hallgattok, akkor ezt a badarságot nagyon gyorsan elfelejtitek. Önmagában kell vizsgálni a Fable Fortune-t, így lehet tényleg megismerni az erényeit.
A korábbi Lionhead-alkalmazottakból alakult Flaming Fowl játéka alapjait tekintve teljesen olyan, mint az összes hasonszőrű cím: két játékos lényekből és varázslatokból előre összeállított paklijával feszül egymásnak, végső céljuk pedig az ellenfél életerejének nullára csökkentése. A lapok kijátszása ezúttal nem manába, hanem nemes egyszerűséggel aranyba kerül, ebből azonban a megszokott tendenciáktól eltérően már az első körben három tallér áll az rendelkezésünkre, nem csak egy. Körönként egyel nő a maximális aranyszám, ez tíznél tetőzik. Nem meglepő, hogy a HS mintájára itt is hősöket irányítunk, akikhez tematikus lapok és különleges képességek is tartoznak. Minden karakter (összesen hatféle hős közül választhatunk) rendelkezik az első skillel, aminek segítségével őrségbe pakolhatja (guarddá teheti) a páston álló lényei egyikét. Az ellenfél a következő körben először kötelezően ezt a guardot támadhatja csak, és csupán az ő kivégzése után indulhat meg a másik lény ellen, vagy célozhatja meg azonnal a hőst. Így igazából a sok kártyajátékban használt, magukhoz a lapokhoz tartozó tanult képességet cserélték le. Karakterünk második trükkje már eltérő. A sírásó például élőhalottakat idéz vele, a próféta viszont gyógyítani tud.
A Fable széria legmarkánsabb húzása, vagyis a döntéseink alapján jó vagy gonosz útra tévedő főhős itt sem maradhatott ki. A meccsek során folyamatosan pörögnek majd a választható küldetések (adott arany értékében kell kijátszani lapokat, vagy bizonyos képességgel rendelkező kártyákat kell kipakolni) teljesítése után dönthetünk, a sötét oldalnak engedünk, vagy inkább a fénynek. Döntésünk függvényében változik meg a hős másodlagos képessége. A már említett sírásó jó útra térve már két egységet, gonosszá válva viszont egy támadóértékkel erősebb császkáló hullát tud megidézni. Szintén érdekes húzás a trófeakártyák megjelenése. Ezek nem eget rengetően erős lapok, de ingyen kijátszhatóak, és biztosan a kezünkben vannak a parti elejétől fogva.
Majdnem elég a sikerhez
Biztosan állítható már most, hogy nem a Fable Fortune lesz az új Hearthstone. Ötletes újításokkal operál, de mégis hiányzik belőle az a plusz, ami miatt hosszabb időt töltenénk vele. Jó darabig el lehet szórakozni a hősökhöz kapcsolódó küldetésekkel, a bossok elleni egyébként remek coopmóddal és az egymás elleni meccsekkel is, de mégis ki akarna kocsmárosokat és felszolgálólányokat csatába küldeni, ha a szomszédban ádáz orkok és félelmetes sárkányok várakoznak? Később új kiegészítőkkel, izgalmasabb lapokkal persze mindez változhat.
