Túlzás lenne azt állítani, hogy az idei év példa nélküli lenne játékkínálat tekintetében, de tény és való, hogy rég nem zúdult már ránk ennyi újdonság, ráadásul - és ez az, ami különlegessé teszi 2023-at - a megszokottnál lényegesen több minőségi alkotás követelte magának kevéske szabadidőnket. Emiatt számos, jobb sorsra érdemes játék kötött ki szinte automatikusan a backlogunkban, amiből lefaragni minden lesz, csak egyszerű nem, hiszen már januárban éledezik a játékipar, hogy aztán februárra durván felpörögjön.
Persze nem vagyunk egyformák, ezért nem is ugyanúgy ítéltük meg az elmúlt 12 hónap játékait. Van, ami az egyiknek csalódás, a másiknak ellenben az év egyik legmeghatározóbb játékélménye, és még véletlenül sem negatív kontextusban. Ezt látni is fogjátok mindjárt alább.
HP - Annyi csodálatos játékkal találkoztam idén, hogy saját díjátadó ceremóniát is szervezhetnék, anyukám biztos eljönne rá. Az indie kategóriában nem indulhat sajnos a The Case of the Golden Idol, mivel 2022-es, de én idén rengeteg időt töltöttem vele, a Dave the Diverrel szintén. Sőt, akkor férjen már ide a Chants of Sennaar is, ami különleges fejtörő játék, egyedi hangulattal, csak ajánlani tudom. A legjobb játék, amelyet végig is játszottam, az a Marvel's Spider Man 2, minden pillanatát nagyon élveztem, a legkeményebben magába daráló cím pedig a Diablo IV, amely egy teljes hónapig vette el az életemet. Ugyanakkor érdekes, hogy ahogy vége lett, már nem vonzott vissza az end-game tartalom, pedig a harmadik részt éveken keresztül nyúztuk coopban a feleségemmel. A legcsodálatosabb hangulatot árasztó, de végül csalódást okozó játékélményem a Hogwarts Legacy, ami szerintem egyszerűen nem jó játék, de mint játékvilág szinte tökéletes. A legjobb játék, amit nem bírok végigvinni, annyira nyomaszt, az az Alan Wake 2, tényleg lenyűgöző, hányféleképpen sikerült messze felülmúlni az első részt. A Dead Space és a Resident Evil 4 remake szoros holtversenyben van a legjobb felújítások versenyében, nem nagyon tudok dönteni, mindenki kap cukrot.
A messziről csodált kategóriát a Baldur's Gate 3 érdemli kétségtelenül, semmi időm nem volt még foglalkozni vele, pedig pontosan tudom, hogyan fogja elrabolni majd az összes szabadidőmet, ha egyszer rászánom magam. Talán pont ezért is odázom a nagy elhatározást, mert sejtem, milyen veszteségeket okoz majd hétköznapjaim frontvonalán. A legcukibb élményem a Super Mario Wonder idén, döbbenetes, mennyire szerethető még mindig a Mario-recept, ha van kellő kreativitás, márpedig a Nintendo sosem szűkölködött ebben. Autós játékok terén sem volt unalmas az idei esztendő, de érthetetlen módon leginkább az EA Sports WRC-re kattantam rá, pedig nagyon messze van a tökéletestől az élmény, nem is magyarázkodom, nincs érthető érvem erre. A Mortal Kombat 1 haverokkal vérengzős élménye, és meglepően szórakoztató sztori-módja miatt került fel a legjobb verekedős címek polcára, szegény Dead Island 2 pedig már csak azért kap vállon veregetős különdíjat, mert imádom a zsánert, és mert bűnös élvezet volt az pár óra, amit töltöttem vele. Kihagytam valamit? Egészen biztos!
Paca - Lehet, hogy én csinálok valamit rosszul, de sajnos az a helyzet állt elő, hogy bár 25-30 új játékkal játszottam idén, pont a Baldur's Gate III-ra és az Alan Wake II-re nem jutott még időm, utóbbira azért, mert a Controllal sem végeztem, és Chava kolléga szerint azt azért illik ledarálni, mielőtt visszatérek az író bomlott elméjébe. A legjobb játékélményt egyértelműen a The Case of the Golden Idol adta, ami ugyan tavalyi, de csak idén fért bele az időmbe (tényleg átgondolom az életem), a 2023-as megjelenések közül pedig a Marvel's Spider-Man 2-t élveztem a leginkább, amit, mivel tesztet is írtam róla, már a megjelenés előtt kimaxoltam teljesen. Boldog 40 óra volt.
Még az év elején írtam egy cikket arról, mennyire várom a Mirage-t, és ebben sem csalódtam: ugyan a sztorit felidézni már két hét múlva sem fogom tudni, a hangulata fantasztikus volt, ahogy egyszerűségét is tudtam értékelni. A Hogwarts Legacy Harry Potter-élményként szintén elvarázsolt, de a sztori végén már csak végigrángattam magam, mintha Csikócsőr mögé kötöztek volna; a Dead Island 2-t jobban élveztem, mint vártam, de azon túl, hogy véres zúzmánnyá lehetett benne passzírozni a zombikat, sokra nem emlékszem. Vár még rám egyébként a Jusant, a Cocoon, a Dave the Diver, a Chants of Sennaar, a Phantom Liberty, a Star Wars Jedi: Survivor, a Resident Evil 4 és a Dead Space is - sűrű lesz a téli szünet.
Csirke - Rég volt ennyi nehéz dolgom, hiszen idén tényleg egy halom remek játékot próbálhattam ki. Közülük mindenképpen a Baldur's Gate 3 emelkedik ki toronymagasan, egészen elképesztő az, hogy ezt így, ebben a formában el tudták készíteni a larianos srácok. Bár nincs benne hasonló mennyiségű meglepetés és egyediség, a Marvel's Spider-Man 2 is kiválóan sikerült, minden szempontból több és jobb volt az egyébként is szuper 2018-as résznél. Hasonló fejlődés mondható el egyébként a Star Wars Jedi: Survivorről is.
Bár nem mindenki zárta a szívébe, én továbbra is vállalom, hogy imádom a Diablo IV-et, amibe pofátlanul sok időt belepakoltam. Nem gondoltam volna, hogy ennyire szeretni fogom a Final Fantasy XVI-ot, de nálam ennek a játéknak is biztosan ott a helye a legjobbak között, szemkápráztató bossharcait sosem fogom elfelejteni. Bunyós fronton a Mortal Kombat 1, soulslike veteránként pedig a Lies of P volt még 2023-ban az a játék, amit morcos lennék, ha lefelejtenék erről a felsorolásról.
mazur - Micsoda év volt! Talán csak azért, mert kevesebb az időm és ezért egyre szigorúbban kell szelektálni, de csupa fantasztikus játékélményem volt idén. Matuzsálemi korom miatt szinte kizárólag régi, nagy kedvencek folytatásai kötöttek le leginkább, mint az Alan Wake 2, a The Legend of Zelda: Tears of the Kingdom, a Final Fantasy XVI vagy a Diablo IV - de nagy élmény volt a Dead Space és a Resident Evil 4 remake-je is, hiába játszottam végig már (majdnem) ezeket (majdnem) 20 évvel ezelőtt. Az új címek közül a legjobban talán a Lies of P-ért voltam oda, de nagyon szerettem a Hi-Fi Rusht, a Hogwarts Legacyt és a Remnant 2t is.
A Starfieldet sajnos meguntam, az Armored Core 6-hoz béna vagyok, a Cyberpunk 2077-tel pedig annyit játszottam tavaly, hogy bár elkezdtem, rögtön félre is tettem a Phantom Libertyt. Nem értem, de a Baldur's Gate 3 elsőre nem fogott meg, viszont a karácsonyi pihi alatt majd újra nekifutok - igaz, oda van időzítve a Viewfinder, a Cocoon, a Stray Gods, a Dave the Diver és a Marvel's Spider-Man 2 is, úgyhogy ki tudja, végül mennyit is sikerül lefaragni az elmaradásaimból. De ez legyen a legnagyobb bajom!
Simánmartin - Továbbra is PC-n és Nintendo Switchen képzelem el az ideális gaming-kikapcsolódásomat. A 2023-as év első fele számomra az elmaradt kalandjátékok bepótlásáról szólt: God of War, Uncharted: Legacy of Thieves Collection, Far Cry 6 és A Plague Tale: Requiem. Aztán megérkezett a Counter-Strike 2 és nem tudtam ellenállni, bár itt már érezhető volt az erős időhiány, így túl sokat nem tudtam időzni az amúgy remekül sikerült játékban. Sajnos az erősen limitált játékidőm tett keresztbe a Starfield-kalandjaimnak is, bár annyira nem rántott magával a játék eleje, így ezt nem is bántam túlságosan.
A Diablo IV viszont más volt: a sztori, a látvány, a hangulat gyorsan beszippantott - innen már pajszerrel kellett kipattintani, miközben megjelenése előtt még úgy voltam ezzel a játékkal, hogy ha választanom kell a Baldur's Gate 3 és a Diablo IV között, gondolkodás nélkül előbbire szavazok. Így végül azonban a Diablo IV maradt számomra a 2023-as évet meghatározó alkotás, de ez nem jelenti azt, hogy végleg letettem a Baldur's Gate 3-ról, sőt! 2024-es teendőim listájának előkelő helyén van, ahogy a Cyberpunk 2077: Phantom Liberty is.
A folytatáshoz lapozz a következő oldalra!
