Black & White 2 (2002/12)

Peter Molyneux filozófiája: végy egy borzalmasan egyszerű, mégis zseniális alapötletet és azt dolgozd ki a végletekig. Az eddigi játékaiban (Populous, Syndicate, Theme Park, Magic Carpet, hogy csak néhányat említsünk) ezzel a recepttel hatalmas sikert ért el és elismerő kritikákat kapott, ez alól a tavaly elkészült Black and White sem kivétel.
A koncepció pedig itt is pofonegyszerű volt: egy lényt kellett nevelgetni, táplálni, tanítgatni, és Istenként a "saját képedre" formálni. A kreatúra fantasztikusan okos MI-jét jól kidolgozott világgal és majdnem teljesen nyitott játékmenettel párosították és ennek köszönhetően anno a Black and White teljesen rabul ejtett.
Pedig sajnálatos módon ezúttal sem csiszolatlan gyémántról volt szó: akármennyire izgalmas is volt eleinte a lényt pesztrálni, sokan egy idő után ráuntak, másokat pedig a helyenként frusztráló küldetések bosszantottak fel. Molyneux-ék azonban meg vannak róla győződve, hogy ezúttal jó nyomon haladnak: a folytatásban egy kicsit kevesebbet kell házi kedvencünkkel foglalkozni, emellett pedig az embereket irányítva harcolni is fogunk...

"Ha nincs kaja, ütök!"
Az első részben a rendkívül passzív emberi populációnk csak nyavalyogott, ha például éheztek, vagy nem volt lakóhelyük, itt viszont végre megmutatják a foguk fehérjét. Persze nem a mi Főistenségünket fogják bántani, hanem a szomszédos népeket, ez pedig hatalmas háborúkat jelent majd, amelyben az emberek mellett az Istenek és lényeik is részt vesznek. Bizony, mint a világtörténelemben oly sokszor, a vallás itt sem állítja meg a háborúkat, hanem épp ellenkezőleg, a legtöbb konfliktust ez robbantja ki.
Sokunknak ez alapján a Populous: The Beginning ugrik be, azonban az összecsapások itt sokkal szervezettebbek lesznek. Míg ott egyszerű csürhék estek egymásnak, a Black and White 2-ben igazi hadseregeket fogunk irányítani. A megfelelő regiment kialakítása pedig létszükséglet lesz, ugyanis nemcsak meg kell védenünk népünket a támadóktól, hanem nekünk is ellenséges területeket kell elfoglalnunk, hogy újabb, isteni mivoltunkat imádó fanatikusokat, nyersanyagokat, illetve a küldetésekhez szükséges speciális tárgyakat szerezzünk.

Ellenség a falak előtt
A harc azonban nem lesz könnyű: a Black and White 2-ben a nagyobb városokat már megerősített, hatalmas falak védik. Mint a jobb RTS-ekben (Age of Mythology

), itt is rendkívül egyszerűen és praktikusan lehet majd kijelölni lerakásának helyét. A felépült falak aztán egy ideig védelmet nyújtanak, de később az ellenfél már megnövekedett lénye könnyedén le tudja rombolni, vagy egy elegáns mozdulattal át is lépheti, úgyhogy ilyenkor lép be a kínai fal effektus: egyre magasabbra és magasabbra kell húzni ezeket.
Emellett magukban a városokban is jóval többféle létesítményt építhetünk fel. A Black and White szellemiségének megfelelően azt is eldönthetjük, hogy Jó Istenként inkább a népünk jólétére és védelmére koncentrálunk, vagy Gonoszként igazi hadikommunizmust erőltetünk rájuk, ahol a háborús termelés érdekében ontjuk a különféle barakkokat és egyéb hasonszőrű épületeket.


Én kis aranyos Termánitorom!
A harciasabb Black and White 2-ben megváltozik a kreatúra szerepe is. Egyrészt kicsit háttérbe szorul, másrészt ő maga is sokkal inkább a dúló háborúk egyfajta szuperhadvezérévé válik, akik a harctéren lelkesítik és irányítják a katonákat, emellett hatalmas ostromgépek és mozgó "manaközpontok" is lesznek. Bár ezúttal is segíthetik, hátráltathatják, etethetik, vagy összetörhetik az embereket, azonban ebben a részben a hangsúly az Istenek, lények és a populációk közötti hatalmi harcokon lesz, amely természetesen gyilkos csatákká fog fajulni.
Persze nem lenne Black and White a játék címe, ha a Jó és a Rossz közötti különbség látványos alakulását nem követhetnénk mi is a lényünk külsején. A grafikus motor fejlődésével még részletesebbek lettek a változások. Ezúttal sokkal könnyebben láthatjuk majd cselekvéseink következményeit. A készítők szerint az első részben ez túl összetett volt, itt viszont bármilyen akció után rögtön láthatjuk a változást. Ehhez kapcsolódóan új grafikus effektusokat is láthatunk: a Jó lény léptei nyomán mindenhol virágok nőnek, a Rossz után pedig pusztulás és romlás marad.
Ha már itt tartunk, a lények is kozmetikai kezelésen mentek keresztül: sokkal plasztikusabbak lettek és szőrszálaikat is szinte meg tudjuk számolni - ezt már az előzetes képeken is látni. No és az emberkék sem úgy néznek ki végre, mintha a nagy Alkotó baltával nekik esett volna: sokkal részletesebbek, és arckifejezéseik, mozdulataik is reálisabbá válnak.


No és hogyan alakult az Isteni játékos és lény kapcsolata? Az első részben ugyanis ez a játék alapját képezte, hiszen a kreatúra viselkedésünk alapján tanult és ő is úgy kezelte az embereket, ahogy mi őt. A készítők szerint őkelme ezúttal is mindent megtesz majd, hogy "megbecsülésünket" és "szeretetünket" kiérdemelje, azonban alapból sokkal magabiztosabb és tudatosabb lesz, gyorsabban tanul és többet fogja a (mesterséges) eszét használni.
A fő feladat persze az emberek védelmezése lesz, de nekünk magunknak is meg kell óvnunk a lényünket, különben az ellenséges Isten több száz főből álló követői csúnyán elbánnak vele: köveket, lándzsákat dobnak rá, nyílvesszőket lőnek ki, amíg el nem kezd csúnyán vérezni.

Ami Black volt, most White lett
Természetesen a készítők az előző rész bosszantó hibáit is ki fogják majd javítani. Például át fogják dolgozni a nem igazán kényelmes kamerakezelést, amely ezúttal sokkal intuitívabb lesz.
Sokkal értelmesebbre tervezik az oktatórészt is, amelyet (végre-valahára!) át lehet ugorni, nem kell minden egyes új játéknál végignézni.
Végül magukat a küldetéseket is sokkal változatosabbra, élvezetesebbre, izgalmasabbra készítik és semmiképpen sem akarnak olyan frusztrációt okozni, mint a Black and White 1-ben, amikor végre megszerettük és kellőképpen kiokosítottuk lényünket, erre elfogja az ellenség és a következő küldetést nélküle kell sokáig nyomnunk! Ilyen most nem lesz...


Már csak egy kérdés maradt megválaszolatlanul: mikor találkozunk végre ismét kedvenc tamagocsinkkal? (Gondolom, emlékeztek még az első rész elképesztően hosszú fejlesztési idejére: a GameStar a "késleltetett blackandwhite-izmus" jegyében több mint másfél évig tolta a B&W naplókat) "Annyiszor bajba kerültem már kiadási dátumok bejelentésével kapcsolatban, hogy most már inkább a hallgatás filozófiáját követem" - poénkodott Peter Molyneux, amikor az újságírók kérdezgették. "Egy biztos: idén nem lesz Black and White 2" - mondja. Szerény véleményem szerint inkább ne kapkodják el a fejlesztést, és tökéletesítsék, amennyire csak tudják: a Dungeon Keeper is a második részére vált igazán kiforrottá...



Kapcsolódó linkek:

• Black & White 2

  

  
  
• Lionhead Studios