Az Assassin's Creed Odyssey fejlesztőinek fejében egy szép napon valamilyen kurta-furcsa okból kipattant az ötlet, miszerint remek móka ez a hellén kaszabolósdi, de mi lenne, ha az egészet összekevernék a Nintendo-féle The Legend of Zelda: Breath of the Wilddal, hogy aztán a mixből egy cuki, rajzfilmszerű, kellően humoros, és emellett pörgős harcrendszerrel, komoly agymunkát igénylő feladványokkal teleszuszakolt akció-kalandjátékot készítsenek. Mi pedig végtelenül hálásak lehetünk azért, hogy így tettek, ugyanis a Gods and Monsters címen indult, majd időközben átkeresztelt, immár Immortals: Fenyx Rising néven futó munkájuk az első pár óra alapján piszkosul szórakoztató játéknak tűnik.
A kipróbálható demóban rögvest az események sűrűjébe hajítottak minket, ahol főhősünk Fenyx, már jó pár varázslatos képességgel bírt, fegyverei között pedig olyan héroszok gyilokszerszámai voltak megtalálhatóak, mint Odüsszeusz vagy Akhilleusz - Odüsszeusz szellemének gonosz másával egyébként később személyesen is összefutottunk, nem volt barátságos az öreg. Fenyxet a kész verzióban teljesen testre szabhatjuk majd, a mi döntésünk lesz az is, hogy férfi vagy női protagonistával ugrunk neki a játéknak.
A nagy kalandot egy meglepően mókás páros, Zeusz és a sziklához láncolt Prométeusz narrálja végig, akik már a rövidke próbaverzió alatt is többször csaltak mosolyt az arcunkra, simán áttörik a negyedik falat, akár még a Ubisoft kárára is elkezdenek viccelődni.
Magát a történetet az eddig látottak alapján egyetlen bővített mondatban össze lehet foglalni: egy Typhon nevezetű rondaság világuralmi célokat dédelget, ezért le akarja nyomni az Olümposzon trónoló isteneket, főhősünknek pedig az lesz a feladata, hogy ezeket a cseppet sem humanitárius terveket keresztülhúzza.
Nagy, ugyanakkor nem szédítően, már-már zavaróan hatalmas játékteret kapunk, szóval nem kell aggódnia azoknak, akik az Assassin's Creed Odyssey méretei láttán már nem tudtak őszintén örülni. Az egyes régiók látványvilágukban és környezeti elemeikben teljesen különbözőek, mi például most Héphaisztosz az ősz színeiben pompázó területét járhattuk be, itt oldhattunk meg egy fő- és több mellékküldetést.
A kovácsmesterség és a tűz istene is megsínylette Typhon támadását, elveszített emlékeit pedig csak akkor kapja vissza, ha újra beizzítjuk mind a négy kohóját - gyakorlatilag ez volt a fő történetszálhoz kapcsolódó missziónk.
Pár lépés után már válogatott rondaságok állták az utunkat, felsorakozott elénk az ógörög mitológia bestiáriumának egy elég impozáns szelete. A medúzákat, küklopszokat és hárpiákat gyorsan tanulható, könnyen kézreálló harcrendszer segítségével küldhetjük a másvilágra. A gyorsabb, de gyengébb és lassabb, de erősebb alaptámadásunk mellett isteni képességeket is elpattinthatunk, illetve négyféle varázsitalt szürcsölgethetünk, amik visszatöltik az életerőnket, vagy ideiglenes bónuszokkal látnak el bennünket.
Ha szerettétek az új Assassin's Creed játékok harcrendszerét, akkor ezúttal is megtaláljátok számításaitokat: a kitérés és hárítás fontos szerephez jut, az eltárolt isteni támadásokkal pedig egy szorult helyzetet is könnyedén az előnyünkre fordíthatunk, az ormótlan nagy harci pöröllyel például még a keményebb bossokat is pillanatok alatt ki lehetett fektetni.
Tüzes főnixmadarunkat is segítségül hívhatjuk, vagy épp a földből csalhatunk elő lándzsákat, amelyek az égbe röpítik a gaz ellent, másodpercekbe kerül csak legyalulni a szörnyetegek sorát. Talán épp ez, vagyis a túlzottan egyszerű harc írható csak a negatívumok listájára, de azt sem szabad elfelejteni, hogy most csupán a normál nehézségi fokozatot próbálhattuk ki - igaz, hogy ez könnyebb, mint hasonló játékokban az easy mód.
A pofás környezet, és a szórakozható harc egy dolog, a Immortals: Fenyx Rising igazi erősségei viszont a logikai feladványok és az ügyességi próbatételek lesznek. Portálokon keresztül változatos akadálypályákra juthatunk el, ahol komolyabb platformjátékok húzósabb szegmenseit idézi a megoldandó feladatok sora.
A fejünket is használnunk kell, olykor például a szintén az Assassin's Creed széria legújabb részeiből ismert távirányítható nyilat szükséges a megfelelő röppályára küldeni, hogy eltaláljuk vele egy takarásban lévő céltáblát, ami megnyitja a továbbjutás útját.
Fontos még kiemelni, hogy szárnyai segítségével Fenyx siklani is képes, továbbá bármilyen falfelületen felkapaszkodhat. Mindkét tevékenység vészes gyorsasággal égeti azonban a staminánkat, ha pedig elfogy a kitartásunk, akkor magatehetetlenül pottyanunk le - pont, mint a The Legend of Zelda: Breath of the Wildban.
A nagyvilágban temérdek extra kihívás várja a vállalkozókedvű hellén felfedezőket, így miután teljesítettük a demó fő misszióját, illetve a mellékküldetéseket, szépen sorban ezeket is kipróbáltuk. Akadt köztük olyan feladat, amely során egy csomó fejsze fokán kellett ügyesen átnavigálni a kilőtt nyílvesszőnket, másutt időre ugráltunk végig egy ügyességi pályaszakaszon, de leginkább a "csillagképes" feladványokat zártuk a szívünkbe.
Ezeknél fénylő gömböket kellett összeszedni, és a megfelelő formációban egy táblára helyezni, azonban a golyóbisok trükkös puzzle mechanikák mögé voltak elzárva, alapos fejtörést okozott a megszerzésük.
Ezek a próbatételek tényleg meg fogják izzasztani az embert, és ez pontosan így is van rendjén.
Az Immortals: Fenyx Rising meseszerű látványvilággal és nem erőltetett, hanem valóban vicces körítéssel ötvözi az Assassin's Creed Odyssey és a The Legend of Zelda: Breath of the Wild legjobb tulajdonságait, ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy tartalomból is bőven tömtek bele a fejlesztők. A kihívások és feladatok változatosak, teljesítésük után pedig fejlesztési matériákat és hasonló jóságokat fogunk bezsebelni, így hatványozottan érdemes rájuk szánni az időt.
Ahogy magának az Immortals: Fenyx Risingnak is mindenképp érdemes lesz bizalmat szavazni, mert könnyen az utóbbi időszak egyik legnagyobb pozitív meglepetése válhat belőle. A játék 2020. december 3-án jelenik meg a következő platformokra: Stadia, Xbox Series X, Xbox One, PS5, PS4, Switch, Epic Games, Uplay.
