Több éve már, hogy Ádám velünk dolgozik, de eddig csupán néhány videóban tűnt fel, és annak sem lett túl jó vége, így többek között Rambo balkézről jött fiaként, illetve a Csak tánc videóban jelentkezőként láthattátok. Sajnos mindkét esetben meghalt. Ilyen ez. Mindenesetre most nagyon is él, és egészen érdekes dolgokról számol be.
Szerintem ez az első írásos megjelenésem a GSO-n, lévén EndreMannal együtt bajtársiasan szoktuk gyártani a mozgóképes tartalmakat, sokszor már-már vért izzadva (hajrá, előre a prémium felé vezető úton - RG), rendszerint a szűkös határidő, a felgyülemlett mennyiségű anyagok miatt, vagy mert az After Effects és a Premier rendszerint kifagynak, netán véletlenszerű, megmagyarázhatatlan hibákat produkálnak. Mindezt tökéletesen szemlélteti az alábbi videó.
Sajnos sokan el sem tudják képzelni, hogy milyen sokrétű munka a mozgóképes tartalomgyártás, és mennyi munkafolyamaton kell átesnie egy anyagnak a felvételtől a publikálásig. Elképesztő, hogy hány helyen vérezhet el a videó, mert annyira sok mindenre kell odafigyelni. A többiek már jól tudják, mikor például benn forgatunk a páfrányos stúdióban, milyen sokat számít, ha szépen kitaláljuk és átbeszéljük mi legyen, mit lehet megvalósítani. Igyekszünk Endrével nektek a legjobb mozgóképes tartalmat készíteni.
Buteo jamaicensis és Parabuteo unicinctus
Úgy érzem, ez volt az egyik legzsúfoltabb évem mind munka, mind magánélet terén, és sajnos az egyetlen nagy vesztesei pont a játékok voltak. Ugyanakkor örülök, hogy sikerült olyan élményekkel és tudással gyarapodni, amikbe már rég bele szerettem volna kóstolni. Nagyon szerencsésnek érzem magam, amiért volt alkalmam közel másfél évig - persze nem folyamatosan - ragadozó madarakról tanulnom. Pontosabban ragadozó madarak gondozásáról, tréningezéséről. Természetesen tudásom vajmi kevés, akár csak gyakorlatom, de volt lehetőségem tréningeztetni és reptetni vörösfarkú ölyvet és Harris héjákat is.
Ahhoz képest nem olyan sok időt töltöttem velük, ám azonnal megfigyelhetőek voltak az egyedként eltérő ravasz személyiségek. Kézen tartva, ha valamikor hibáztam, az egyik madár már a kesztyűt ostromolta és időközönként felnézett rám, mintha arra célzott volna, hogy ezt fogja az arcommal is tenni, ha még egyszer olyat teszek, ami neki nem tetszik. Míg egy másik madár, ha ügyetlenkedtem, úgy nézett rám nyugodtan, mintha azt gondolná "Jól van, te szerencsétlen, ezt még gyakorolnod kell." Mindenesetre köszönöm Norbertnek a lehetőséget, és a jövőben kisebb-nagyobb szekciókban tovább szeretném művelni, legalább hobbi szintjén. (A pontatlan szakmai kifejezésekért elnézést).
Ori, Kuro, Bandit, Ash és a többiek
Rendezvények terén nagy élmény volt a gamescom, először lehettem kinn egy nagyszabású és nemzetközi eseményen. Alig aludtunk, rengeteget futottunk, engem valamiért mindig megállítottak a reptéri ellenőrző kapuknál, viszont remek anyag lett és a hőn áhított Ori plüsst is sikerült megszereznem.
Illetve örülök, hogy a Siege Médiabajnokságon harmadikok lettünk, jól összeszokott a csapat és izgalmas volt minden meccs. És ha már játékok, akkor az erdei léleklény történetén és a megunhatatlan Siege meccseken kívül nem is tudtam mással játszani, nagyon szomorú. A téli leárazások alkalmából megvettem a Planet Coastert, ám félek, hogy ez nem az időszegények játéka.
Kivonulás és a lélek akarata
A jövőre tekintve, már most rengeteg olyan címet látok, amitől lázba jövök, például a The Last of Us 2 vagy a Detroit: Become Human. Ugyanakkor a Metro Exodust és az Ori and the Will of the Wispset várom a legjobban, viszont félek, hogy Nibel völgyébe csak 'tizenkilenc elején fogok tudni ellátogatni.
Kellemes ünnepeket és boldog újévet kívánok mindnyájatoknak.
