Többször is megmutatta már magát az Ebb Software túlélőhorrorja, a Scorn, amit olyan kultikus művészek munkái inspiráltak, mint például H.R. Giger. A feszültséggenerálásra, a gyomorforgató környezetre és az idegtépésre építő FPS-sel kapcsolatban utoljára tavaly októberben kaptunk negyedórányi gameplay-t, aztán egy nagy rádiócsend következett. Pár hónapja derült ki, hogy bár lett plusz finanszírozás, jövőre csúszott a játék, ami csalódottságot szült.
A játék rendezője, Ljubomir Peklar hosszú bejegyzést írt, amiből több fontos részlet is kiderült. Például az, hogy mit csináltak tavaly október óta: a tömör válasz az, hogy a marketinganyagok gyártása helyett a fejlesztéssel foglalkoztak, előbbi ugyanis elvett volna az idejükből és csak még több elvégezendő feladattal bővítette volna a már amúgy is hosszú listát, de előrébb nem jutottak volna. Szóba került a hype-jelenség is (amire szükségük van az indie stúdióknak, de könnyedén el is fajulhat), valamint említésre került az úgynevezett development hell (fejlesztési pokol), amibe új, tapasztalatlan csapatként ők is belefutottak.
Azt sem felejtette el megemlíteni, hogy több vállalattól is kaptak forrást a fejlesztéshez (Microsoft, Kowloon, Kepler), és ezeket felhasználva a lehető legjobb játékot akarják letenni a támogatói elé. Mindezzel igyekezett korrekten elmagyarázni, hogy mi zajlott a háttérben, viszont a közlemény vége sok támogatónál kicsapta a biztosítékot.
Videótesztek, magyarázók, érdekességek, beszélgetések, livestreamek, végigjátszások, magyar feliratos előzetesek.
Az utolsó két bekezdésben Peklar először megerősítette, hogy a Scorn 2022-re csúszott, és hogy ezt rajtuk kívülálló okok miatt nem tudták már októberben közölni, majd hozzátette "baráti tanácsként", hogy ha valakit annyira zavar a kommunikáció hiánya, nyugodtan kérjen visszatérítést és kész, ez csak egy játék, majd játszhat vele a megjelenéskor, ha még mindig érdekli.
A poszt alatt pedig rengeteg csalódott támogató kommentjét lehet olvasni, amiben azt jelzik, hogy kérik a visszatérítést. Egyikőjük rávilágított, hogy kicsit visszatetsző egy éven keresztül hallgatni, majd felróni a közösségnek, hogy gyakoribb kommunikálást várnak el a projekt kapcsán, mások pedig a támogatókkal szembeni ellenséges hangnemet nehezményezték.
Ezek hatására Peklar később minden szóért felelősséget vállalt, elmondása alapján gyorsan és felületesen futotta át, majd hagyta jóvá a szöveget, de újra végigolvasva világossá vált a számára, hogy nem szabad ellenséges hangnemben ötleteket vagy terveket kifejezniük azon emberek felé, akik segítenek nekik. Fáradtak, összezavarodottak és frusztráltak lehetnek a saját alkalmatlanságuk miatt, de nincs okuk ara, hogy a támogatókon vezessék ezt le, ezért elnézést kér az elhangzottakért és minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy ez többé ne fordulhasson elő.
