A Sony a napokban leplezte le a két új PlayStation 4 modellt, a Slim és a Pro változatokat. Előbbi nem sok újdonságot ígér az átdolgozott formatervezésen kívül, a Prótól azonban sokan azt várták, hogy a feje tetejére állítja majd a konzolpiacot. Alaposan megvizsgáltuk a témát, hogy kiderüljön, kinek éri meg (és megéri-e egyáltalán) beruházni az új masinába.
Beszéljenek elsőként a számok. A PlayStation 4 Pro minden tekintetben előrelépés a normál modellhez képest: magasabb órajelen dolgozik a processzor, a Polarisnak köszönhetően jóval erősebb a grafikus chip, és még a memóriákat is megpiszkálták egy kicsit, amire értelemszerűen szükség is lesz ahhoz, hogy a nagyobb felbontású textúrákkal is elboldoguljon a gép.
|
Az immár 4,2 TFLOPS teljesítmény több mint duplája a PlayStation 4 1,84 TFLOPS-ának, ez önmagában azonban nyilvánvalóan nem elég ahhoz, hogy forradalmasítsa a játékipart. De nem is ez a célja. A PlayStation 4 Pro nem egy új generáció tagja, és nem is akarja elmosni a határokat a konzolciklusok közt. A Sony célja az volt, hogy egy olyan konzolt alkossanak, amely teret enged a fejlesztőknek, hogy játékaikat nagyobb felbontással, részletesebb grafikával, stabilabb framerate mellett jutassák el a játékosokhoz anélkül, hogy komolyan bele kéne nyúlni a játék alapjaiba.
A Sony-nál már a PS4 megjelenésekor tisztában voltak vele, hogy a konzol életciklusa alatt komoly teret hódítanak majd meg a 4K tévék (mivel a vállalat ezen a piacon is az éllovasok közt jár, elég jó rálátásuk van a trendek alakulására), éppen ezért már a megjelenés után elkezdtek dolgozni a PS4 Pro koncepcióján. Amikor rájöttek, hogy a 4K-hoz szükséges erőfölényből a Full HD tévék is profitálhatnak, egyértelművé vált, hogy ennek a konzolnak el kell készülnie. Most még nem mindenkinek van 4K tévéje, de sokan a kevés elérhető tartalom miatt nem váltottak. Mark Cerny bízik benne, hogy azzal, hogy a játékok már készen állnak erre a technológiára, a tévék népszerűsége is nő majd.
A 4K a jövő
Ha már a tévéknél járunk, érdemes alaposabban is körüljárni a témát, hiszen teljesen máshogy fog kinézni egy játék attól fügően, hogy normál vagy Pro modellt választunk-e, illetve hogy a tévénk képes-e 4K-s felbontásra, vagy támogatja-e a HDR technológiát.
Mivel a PS4 Pro támogatja a 4K (2160p) YUV420 (ez a színtér nagyobb szévszélességet biztosít a világosság-információk számára) és a 4K RGB terchnológiákat is, amennyiben 4K TV-re kötjük a konzolt, egy HDMI 2.0-s kábelre lesz szükségünk. Természetesen a Sony ilyet rakott a dobozba, de ha egy hosszabbra lenne szükségünk, erre mindenképp figyeljünk oda.
A Sony egyébként megerősítette, hogy minden játék támogatja majd a 4K felbontást, így az összes korábban megjelent címet is felskálázzák, de nem minden játéknál élvezhetjük majd a HDR nyújtotta előnyöket. A játékokat kisebb patch-ekkel javítják majd fel, és a dolog egyáltalán nem tűnik lehetetlen vállalkozásnak: a Naughty Dogos Christian Gyrling elmondta, egy fejlesztő kéthavi munkája volt, hogy a The Last of Ust felkészítse a HDR támogatásra.
Akik már próbálták
A Digital Foundry csapata ott volt a szerdai PlayStation Meetingen, ahol természetesen ki is próbálták a novemberben érkező PlayStation Prót, valamint élesben nézték meg azokat a trailereket, amiket mi csak a streamen keresztül láthattunk akkor.
A srácok szerint egyértelműen a Sony házon belül fejlesztett játékai, a Horizon: Zero Dawn, a Days Gone és az InFamous: First Light voltak a leglenyűgözőbbek. A Call of Duty: Infinite Warfare esetében 4K-ról és 60 FPS-ről beszélt az Activision, de a gameplay trailer egyiket sem hozta makulátlanul. A Deus Ex: Mankind Divided demó sem volt az igazi a beszámolók szerint, jóval gyengébb framerate-tel futott, mint a normál PS4-es változat (ezt nyilván nagyon szigorúan veszi a Sony, de egyelőre nem a végleges játékról van szó, szóval van még idő dolgozni rajta).
A helyszínen túl sok részletet nem árultak el a mérnökök, de a fejlesztést vezető Mark Cerny a következő hetekben részletesen is elmagyarázza majd, pontosan milyen technológiával dolgozik a PS4 Pro. A felskálázás egyébként nagyvonalakban úgy néz ki, hogy 2x2 pixeles blokkokat extrapolálnak 4x4 pixellé, aminek köszönhetően egy mutatós 4K-s képhez elegendő egy durván 2688 x 1512-es natív framebuffer. Bár ez alapvetően egy hardveres megoldás (és nem ez az egyetlen, amely a háttérben dolgozik), a fejlesztőknek van némi beleszólása a folyamatba.
Reméljük, hogy a fejlesztők élnek majd a lehetőséggel és a döntés jogát a játékosok kezébe adják. Mert mi van akkor, ha nekem van egy 4K TV-m, de inkább 1080p-ben játszanék egy játékot részletesebb grafikával, esetleg magasabb képkockaszámon? A Crystal Dynamics által fejlesztett Rise of the Tomb Raiderben például választhatunk majd, hogy 4K-ban, 30fps-sel és HDR-rel akarunk-e játszani, 1080p-ben, 30 fpssel extra részletesség mellett, vagy épp 1080p-ben fps korlát nélkül, ami 40-60 fps közötti értéket jelent. A srácok beszámolója szerint egyébként ez volt a legmutatósabb 4K-s cím a PlayStation Meetingen, ami külső fejlesztőcsapattól származik.
A HDR-ről nagyon nehéz mindenféle szemléltető eszköz nélkül beszélni, de mivel itt a szoftver és a megjelenítő is fontos szerepet játszik, erre nem nagyon van lehetőség. Ez a konzolgyártónak is problémákat jelenthet, hiszen a technológiát reklámozni sem lehet egy videóval vagy egy screenshottal, ez egy olyan dolog, amit látni kell. A Kotakus srácok jóvoltából az alábbi kép valamennyire talán szemlélteti, milyen különbségekre lehet számítani.
A Sony és a Microsoft különböző utakon járnak. Míg a redmondiak megpróbálják megalkotni a világ legerősebb konzolját, a japánok a nyers erő helyett inkább az okos megoldások mellett döntöttek. A különbség szemmel látható, és ha önmagában a konzol elég lenne ahhoz, hogy hatalmas változást érjünk el, akkor egyértelmű vétel lenne. Azonban ha valakinek még nincs 4K tévéje, annak egy ilyenbe is érdemes beruháznia, mert hiába érezhető a különbség már a Full HD tévék esetén is, magasabb felbontáson válik igazán lenyűgözővé a dolog. Ahogy arról egy korábbi cikkben már szót ejtettünk, egy ilyen megjelenítő ára még mindig durván fél millió forint körül mozog, ami nem kevés pénz, így mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy felül-e a kékek vonatára.
