A Disney 1989-ben megajándékozta a mesenézőket egy csodálatos történettel, amiről azért nem árt tudni, hogy köszönőviszonyban sem volt Hans Christian Andersen eredeti történetével. Andersen meséjének ugyanis tragikus vége lett, ami nem is meglepő annak tükrében, hogy az egész a soha be nem teljesülő szerelemről szólt, ezzel szemben azonban a Disney-féle adaptáció változtatott a tematikán és a finálén is, a végén a herceg és Ariel boldogan éltek, amíg meg nem haltak.
Az élőszereplős A kis hableány nem akarja másodszorra is feltalálni ezt az adaptációt, nem értelmezi teljesen át a dolgokat, ugyanakkor van, ahol bővül, gyarapszik, de álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ki lesz az, akit ebben a verzióban jobban megismerhetünk.
Nem Ariel, hanem a hableány szívének nagy szerelme, Eric herceg kapott ugyanis ebben az adaptációban sokkal több törődést, az ő hátterét dolgozták ki jobban, és azt bontották ki az alkotók rendesen, hogyan szerethetett bele a trónörökös egy látszólag néma leányzóba.
De miért lett Ariel színes bőrű, és miért képvisel minden hableány hercegnő más rasszt? Hogy nem reagálnak minderre felhúzott szemöldökkel a palotában? Mindezekről is szó esik az alábbi kritikában.
Ha egyetlen új feltöltésünkről sem akartok lemaradni, csapjatok rá a feliratkozás gombra, és piszkáljátok meg a csengettyűt is. Ha esetleg támogatnátok a munkánkat, akkor a csatornatagság és a szuperköszönet segítségével ezt is megtehetitek.