Akármennyire sikeres is volt a DoW II, a közönség nagy része szerint a Relic kissé túlzásba esett, mikor az első részhez képest elég sokat eltüntetett az első epizód klasszikus RTS-elemeiből. Több sem kellett a stúdiónak és a Warhammer 40000: Dawn of War III tervezésekor megpróbálták mindkét rész legjobb tulajdonságait ötvözni.
Ez pedig már az első percben érződött, mikor nekivágtam a gamescomon kipróbálható küldetésnek. Visszatért az oly sokak által hiányolt bázisépítés, így ismét több különböző épületet kellet felhúznom, ha minden egyes egységhez, járműhöz és fejlesztéshez szerettem volna hozzáférni. Ez persze így is egy viszonylag egyszerű rendszert jelent, hiszen a nyersanyaggyűjtő pontjaink fejlesztése mellett összesen három épületről van szó a fő bázis mellett (annak ellenére, hogy a kampány késői szakaszából leshettünk meg egy küldetést, így feloldatlan katonákról szó sem lehetett).
A Warhammer 40000: Dawn of War III egységei közül is sok emlékeztetett a 2004-es eredetire, az pedig még inkább felelevenítette az akkori emlékeket, hogy az űrgárdisták seregének gerincét képező Tactical Marine-ek esetében a plazmaágyú és a lángszóró a két fejlesztési lehetőség, ami a rendelkezésemre állt. Fura módon más esetekben ezek a variációk egészen különböző egységekként és nem csak fejlesztésekként jelennek meg, de összességében nem igazán lehet okunk a panaszra. A Warhammer 40000 legismertebb egységei mind itt lesznek és rengeteg taktikai variációra adnak lehetőséget az egyjátékos kampányban és a multiban is.
Persze a Dawn of War III nem csupán az első rész leegyszerűsített verziója lesz, hanem erre az alapra helyezték rá a fejlesztők a második rész legjobb részének számító elit egységeket. Belőlük látszólag egyszerre hármat vihetünk magunkkal, ráadásul nem a szokásos nyersanyagokból (gondolok itt a requisition-power kettősre) hívtam le őket. Egyfelől úgynevezett command pointokra volt szükségem, hogy mindhármuk a csatatéren bizonyíthasson, másfelől a haláluk esetén sem veszítettem el őket örökre, csupán egy cooldown periódust kellett kivárnom, míg megint csatába küldhettem őket.
Az átlagos egységeinkhez képest ők sokkal több aktív és passzív képességgel bírnak, így az elit egységek nem csak azt az élményt adták meg adták meg, hogy egy menő, saját személyiséggel bíró hős vagy osztag van a seregemben. A különböző skillek menedzselése ugyanis azt is elvárta tőlem, hogy ne csak makroszinten figyeljek oda a bázisomat két irányból érő támadásokra, a nyersanyagaimra és a különböző feladatokra, hanem arra is, hogy az egyes képességek az űrgárdistáim javára fordítsák a csatákat. Mindezt még két érdekes mechanizmussal, egy tüzérségi lézernyalábbal (ami valószínűleg más képességre is cserélhető lesz) és drop-podokkal toldotta meg a Relic csapata, amikkel korlátozott számban rögtön a csata helyszínére dobhatunk le egy-egy frissen megvásárolt egységet.
Összességében tehát a Warhammer 40000: Dawn of War III-ban visszakapjuk a sokak által hiányolt klasszikus RTS játékmenetet, kissé modernizálva és kiegészítve a második rész hősies katonáinak élményével. Ami ugyan nem feltétlenül forradalmian új ötlet, de tartogat néhány izgalmas újdonságot és egy érdekes egyensúlyba hozhatja a két drasztikusan eltérő résszel elindult.
