Az első State of Decay teljesen más élményt adott, mint bármely más zombis játék a piacon. Nem a zombik tömeges mészárlására helyezte a hangsúlyt, hanem arra, hogy az apokalipszisben hogyan tudnak túlélni az átlagemberek - pont erre épít és ezért olyan népszerű a The Walking Dead is. A második részben a fejlesztők még inkább a játékosokra bízzák, hogyan alakul egy közösség sorsa, ami elsülhet jól és rosszul is; egyelőre úgy tűnik, előbbi fog érvényesülni.
Nem szeretjük a fertőzötteket errefelé
Kezdetben adott egy közösség, melynek tagjai mindenhonnan érkeztek; vannak orvosok, szakácsok, átlagemberek, akik nincsenek felkészülve arra, hogy megváltozik az életük. Mindenkinek szerepe van abban, hogy sikerüljön egy fenntartható életet kialakítani, és ebbe eléggé bekavar, ha valaki megbetegszik. Mikor a kommuna egy tagja fertőzést kap, négy lehetőségünk van: megpróbálhatunk gyógyszerek után kutatni, hogy megmentsük az életét, száműzhetjük köreinkből, hogy önmaga boldoguljon (a prezentációt tartó Jeff sugallta, hogy az elküldött fertőzött nagy eséllyel nem fog tudni életben maradni, de nem kizárt, hogy felépül és visszafogadhatjuk), megvárhatjuk, míg átváltozik, és mindenkit kinyír maga körül vagy golyót ereszthetünk a fejébe, véget vetve a szenvedésének és a fenyegetésnek.
Sok problémát felvet, ha csökken a létszám, de bizonyos esetekben olyan személyt veszíthetünk el, aki nélkül a bázis egyes szolgáltatásai (például ha egy orvos hal meg, az elsősegélynyújtás) nem lesznek elérhetőek. Nemcsak készségek és képességek, de a személyiség is befolyásolja, ki hogyan hat a közösség életére, moráljára. Ezért fontos, hogy mindig mérlegeljünk, és a legjobb döntést hozzuk meg, mert ha el is indulunk a gyógyszerért, nem garantált, hogy találni fogunk, ahogy az sem, hogy az addig ép túlélők nem kapnak el valamilyen betegséget a küldetés során. Szintén érdemes ellenőrizni az üzemanyagszintet a kocsikban, mert kellemetlen, ha pont az üres tank miatt csúszik el az egész.
Nagy rizikó, nagy jutalom
Útközben találkozhatunk újabb túlélőkkel, de nem tudhatjuk, ki jó szándékú, és ki nem az. Eldönthetjük, segítünk-e, és újabb tagokkal bővítjük a kolóniánk, vagy magukra hagyjuk a segítségkérőket, és csak a saját dolgainkkal foglalkozunk. Egy kis óvatosság mindig hasznos, de gyakran megéri vállalni a rizikót.
A State of Decay 2-ben, ahogy az első részben is, a halál végzetes, és ha egy közösségből mindenki elfogy, egy új csapattal kezdhetjük újra. Ezt nagyon komolyan kell venni, mert a kooperatív módnál is érvényes. Minden játékos a saját táborát irányítja, azonban ha egy barátunk segítséget kér, meglátogathatjuk az ő világát a mi embereink egyikével. Ugyanakkor ha ott meghal, a mi játékunkban is elveszítjük, ezért ugyanolyan óvatosnak kell lennünk.
A játék továbbra is nagyon szórakoztatónak látszik, és kooperatívan biztos, hogy még jobb élményt kínál, mintha egyedül játsszuk. 2018 tavaszán PC-n és Xbox One-on is lehetőségünk nyílik majd beszállni, éljetek vele.
