Már-már párkapcsolatokat képes veszélyeztetni, olyannyira addiktív tud lenni a FIFA; ugyan már húsz éve játszunk vele, mégsem unjuk meg soha, maximum szüneteket tartunk benne. Persze nyilván "könnyű" a világ legnépszerűbb sportjából kelendő játékot készíteni (már amennyiben jól csinálják; az EA Sports többé-kevésbé jól végzi dolgát, még ha időről időre szidjuk is valamiért az aktuális részt), és valóban, kevés olyan haveri gamer-összejövetel vagy -rendezvény van, amelyen ne állna nagy sor a játék előtt. Mégis hogyan lehet ily sokszor feldolgozni ugyanazt a témát? Az ellentábor szerint persze sehogy, és a gonosz EA csak ugyanazt a játékot adja el évről évre új skinekkel és hasonlókkal, de azért a komolyabb játékosok tudják, hogy ez nem igaz. Játékmódok tekintetében ott van például a pár éve megjelent FUT, amely egyesítette a FIFA játékmenetét, a csapatmenedzselést és a közkedvelt focis kártyagyűjtögetős élményt, és természetesen évről évre tökéletesítik magát a játszhatóságot is. De idén egy dologra kapja fel mindenki a fejét, és erre évek múlva is emlékezni fogunk: a FIFA 16-ba - a játék történetében először - bekerültek a női játékosok és csapatok. És ez nagyobb dolog, mint amekkorának talán első hallásra tűnhet.
A nőknek is joguk van gólra törni
Pár kisebb, illetve más típusú próbálkozástól eltekintve (Tiger Woods 2004, NHL 13 vagy UFC) ez az első, igazán nagy mainstream játék, amelyben komplett női csapatokat irányíthatunk, ez pedig nem kis lépés. Nem véletlenül dicséri sok élsportoló hölgy az EA húzását. Sokkal többről van itt szó ugyanis, mint hogy bekerül pár új skin. A gamerek férfi-nő aránya sosem volt ennyire tökéletesen egységes, hiszen a legújabb felmérések szerint 50-50 százalékos megoszlásról beszélhetünk (amennyiben a teljes játékplatform-palettát vizsgáljuk); valamint maga az igazi női futball is egyre népszerűbb. Míg tíz éve kevesen tudtak volna megnevezni legalább három női labdarúgót, ma már ez viszonylag könnyen megy (Mia Hamm, Hope Solo, Alex Morgan megvan?). Sőt, bizonyos díjakban (pl. az év gólja díj) is fel-feltűnnek már női nevek a férfiak között.
Az EA felismerte a trendet, valamint a benne rejlő pénzügyi lehetőséget, és a tettek mezejére lépett. Gondoljunk csak bele, mekkora húzás ez: jelenleg a női gamereknek és egyben futballőrülteknek gyakorlatilag nincs alternatívájuk, amennyiben kedvenc csaj játékosaikkal akarják rúgni a bőrt, ezáltal még sokkal többen választják idén a FIFA sorozatot. Nem lehet kérdés, hogy - szerintem már jövőre - a konkurenciánál is megjelenik majd a női foci, amennyiben tartani akarják a lépést.
Persze még az elején járunk a jelenségnek, ebből kifolyólag a FIFA 16-ban csak 12 női válogatott közül választhatunk, amelyekkel kizárólag szintén nők ellen játszhatunk - kivédve ezzel az erőnléti különbségek okozta problémát, amely a férfi és női digitális játékosok összehasonlításakor fellépne. Legyünk őszinték, tényleg össze akarnánk hasonlítani például a 84-es összpontszámú női világsztárt, Morgant a szintén 84-es Iscóval a Real Madridból? Jobb a békesség, amúgy sem rendeznek a valóságban sem hivatalos meccseket a két nem képviselői között.
Irány a fű!
De játsszunk most már egy picit - akár bácsikkal, akár nénikkel -, és lássuk, milyen irányban változott a játékmenet. Évről évre apró dolgok változnak csupán, amelyek a kocajátékosok számára nem tűnnek fontosnak, de a több száz meccset lejátszóknak ég és föld lehet a különbség. Kezdjük a kapusokkal. Nagyjából két éve mászott bele a FIFA egy hatalmas, sok játékos által gyűlölt hibába, a fejes gólok védhetetlenségébe, avagy a kapusok ezzel kapcsolatos tehetetlenségébe. A 14-ben tetőzött ez a probléma, javítópatchekben igyekeztek valamennyire kigyomlálni a játékból, de még a 15-ben is jelen volt, igaz, valamivel kevésbé feltűnően. Boldogan jelenthetem, hogy az új kiadásban sokkal jobbnak tűnik a helyzet, sőt a kapusok olyanokat tesznek, mint eddig soha. Például ha a kivédett lövés után a labda közvetlenül a játékos elé pattan, rögtön, szinte estükben megfogják - ilyen gyors reakciót sosem láttam eddig. És összességében is elmondható, hogy sosem éreztem magam ennyire biztonságban kapusfronton. Még mindig létezik a rudigól, de joggal bízhatok a védésekben is.
Az egy-egy elleni csatában viszont egyelőre csalódnom kellett, úgy érzem, ezen a téren egyre inkább leépül a sorozat. Mintha folyamatosan nehezítenék a védők melletti labdaelvitelt, ami egy bizonyos pontig rendben volt, de lassan átesnek a ló túloldalára. Az még oké, hogy ki akarják venni a "félisten" játékosokat (amikor Messivel, Ronaldóval vagy Ibrahimoviccsal megindultál, az ellenfél úgy érezte, hogy legfeljebb távcsöves puskával tudná megállítani őket), de az megint nem jó helyzet, hogy egy átlagos védő is utoléri Ronaldót. Hiába sprinteltek és van nagy előnyötök, mindig messzire előre kell tolni a labdát futás közben, különben beérnek, ami azért kicsit túlzás. Talán ezt akarták ellensúlyozni azzal, hogy a becsúszó szerelés viszont szintén nehezedett, iszonyatosan pontosan kell odacsúszni, különben a csatárnál marad a laszti. Ez már egyébként néha a "bug" kategóriát súrolja, szinte átviszi a becsúszó lábon, mintha ott se lenne. (Fontos egyébként, hogy a csúszás távja a gomb lenyomásától is függ, illetve duplán megnyomva hirtelen felpattan emberünk.)
A legrosszabb változtatás a passzrendszert érinti. Eddig is előfordult, hogy nem annak a csapattársnak passzolt játékosunk, akinek akartuk, de ilyen szempontból elnéző voltam a játékkal, hiszen ha a passz irányában több társunk is állt, nehéz volt mindig pontosan döntenie, hiszen nem gondolatolvasó. A FIFA 16 viszont sokkal nagyobb százalékban ront, mint bármelyik elődje, botrány, hány akció veszik el emiatt. Sokszor szinte teljesen logikátlan társnak próbálja a játékos továbbítani a bogyót, és csak a fejünket fogjuk a döbbenettől. Tetszetős viszont, hogy új, nagyon látványos cselek kerültek be, és korrekt megoldás, hogy ezeket még pont kellően nehezen tudjuk előhozni, de nem teljesíthetetlenül nehezen.
Mint azt már megszokhattuk, a körítés a FIFA sorozatban ezúttal is teljesen rendben van: a licencek tökéletesek, és immáron a Bundesliga teljes grafikai arculata is előjön, a tavalyi angol bajnoksághoz hasonlóan. A bírók természetesen fújnak az eltűnő sprayjel, új időjárási effektek is bekerültek, amelyeket 78 stadionban megcsodálhatunk. Multiban a Pro Clubs (ez az, ahol akár 11-11 ellen is mehet a móka, mindenki csak a saját játékosát irányítva) esett át ráncfelvarráson, és saját arcunkat is berakhatjuk leendő profi játékosunknak. A legnagyobb öröm viszont egyértelműen a "live competitions" megjelenése, amelyben valódi, nagy esport-versenyeken indulhatunk a világ többi játékosa ellen. Először a FIFA Interactive World Cupon, ahol 90 meccset játszhatunk le, és elért eredménytől függően bejuthatunk a Grand Finalbe is. Ez utóbbi már egy New Yorkban megrendezett élő verseny lesz, ahová a jogosultak el is utazhatnak. Azt hiszem, ez elég csábító ajánlat.
Záró sípszó
Végeredményében sok hónapnak kellene eltelnie, hogy igazi végső értékelést adhassunk arra, jobb-e ez a rész, mint a tavalyi. Annyi biztos, hogy a női játékosok jelenléte, illetve a teljesen hibátlan, profi környezet most is minőségi élményt nyújt. Ezen túlmenően pedig minden játékosnak egyéni ízlésétől és játékstílusától függően fog jobban vagy kevésbé tetszeni, illetve menni a játék, mint az előző részben.
