2015-ben rajtolt el a Colossal Order és a Paradox városmenedzselős játéka, a Cities: Skylines, amely hatalmas és szilárd rajongótáborra tett szert az évek során, nem meglepő, hogy a fejlesztőcsapat folyamatosan szállította az új tartalmakat, funkciókat és javításokat (a játék nemrég megkapta azt a frissítését is, amivel már a PlayStation 5 és Xbox Series X/S konzolok erejét is ki tudja aknázni).
A Cities: Skylines támogatása azonban idén véget ér: még hátravan néhány DLC, de a stúdió már a Cities: Skylines 2-re fókuszál, amit a Paradox Announcement Show keretében jelentette be.
A Cities: Skylines azonban nem szűnik meg létezni, továbbra is játszható marad, és a puszta szórakoztatás mellett ellát más feladatokat is. Segített például egy pszichológiai tanulmányban. A Psypost számolt be róla, hogy egy neveléstudománnyal foglalkozó professzor, Ulrike Kipman a kollégáival együtt végzett egy kutatást a játék segítségével a komplex problémamegoldó képességek és a személyiségzavarok közötti kapcsolatait vizsgálva. Ehhez pedig a jelentkezőknek - azaz a 17 és 48 év közötti, személyiségzavarral és depresszióval küzdő 242 felnőttnek, akiknek a 49,1 százaléka férfi volt - a Cities: Skylines játékmenetében kellett elmerülniük.
A vizsgálat eredményeiből az derült ki, hogy a hangsúlyosabb skizotipikus, hisztrionikus és depresszív személyiségjegyekkel bíró közreműködők kevésbé voltak sikeresek az összetett problémamegoldásban másoknál: azok a résztvevők, akiknél ilyen típusú személyiségzavarok mutathatók ki, nagyobb valószínűséggel buktak el a játékban. Hasonló volt a helyzet a függő és paranoid személyiségjegyekkel rendelkezőknél is, de ott ez az összefüggés nem volt olyan erősen jelen, mint a korábban említetteknél. Kipman szerint a tanulmány azt bizonyítja, hogy "a komplex problémamegoldást szimulációs játékokkal és nem rövid tesztekkel tudjuk a legjobban mérni", és hogy "a személyiségjegyek kapcsolatban állnak a problémamegoldó képességgel".
Ha kíváncsiak vagytok a tanulmány többi részére is, olvassátok el a teljes anyagot.
