Most szombaton a GameStar szerkesztőségének nagy része ott lesz a Digitális Valóságok rendezvényen, amiről már egy interjú keretében olvashattatok nálunk, március 9-én, a H13-ban (Horánszky utca 13., Budapest, 1085) várnak titeket sok szeretettel, érdekes beszélgetésekkel, játékokkal, programokkal, sőt, egy érdekes versennyel és ajándékokkal. Meg GS tagokkal, de ez csak hab a tortán. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mi is pontosan a Nemzeti Ifjúsági Tanács, és miért tartják fontosnak, hogy a fiatalokat és a szülőket közösen szólítsák meg, pontosan mit is képvisel majd a Digitális Valóságok szakmai rendezvénye. Hegedüs Zoltán már több mint 10 éve foglalkozik ifjúsági szervezetekkel, ifjúsági érdekképviselettel. A Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal 2015-ben került kapcsolatba, tavaly szeptember óta elnöki posztját tölti be. Egyébként jelenleg is tanul, doktorandusz hallgató a Debreceni Egyetemen, ahol politikai kommunikációval, propaganda történettel és főleg a 20. századi brit belpolitikával foglalkozik.
GameStar: Mi is pontosan ez a Nemzeti Ifjúsági Tanács? Miért volt szükség rá?
Hegedüs Zoltán: Nemzeti Ifjúsági Tanács 2012 decemberében jött létre. Hazánk Európában az egyik utolsó olyan ország volt, ahol nem létezett korábban nemzeti szinten működő ifjúsági ernyőszervezet. Olyan tagszervezeteink vannak, amelyeket vagy fiatalok működtetnek, vagy épp fiatalokkal foglalkoznak, az ő fejlesztésükre szakosodtak. Természetesen közöttük nagyon sokféle szervezet megtalálható: vannak hallgatói szervezetek, vannak sérült, vagy marginalizálódott fiatalokkal foglalkozó szervezetek, országos szervezetek, régiós, megyei vagy helyi szinten működő szervezetek, amelyek között sok eltérő profilú egység található meg. Az elsődleges feladatunk, hogy egyrészt képviseljük őket, másfelől pedig segítjük a közvetlenül a fiatalok becsatornázását érintő ügyeket, a fiatalokat és az ifjúsági szektort érintő éredekképviseleti folyamatokat kezdeményezünk, segítjük az olyan programok megvalósítását, amik kifejezetten a fiatalokra fókuszálnak, őket szólítják meg.
Utóbbiak lehetnek olyan rendezvények, amelyek a fiatalok társadalmi aktivitásának növelésére koncentrálnak, az aktív életmód népszerűsítésére és a demokráciára nevelés fontosságára hívják fel a figyelmet.
Ezek a klasszikus ifjúsági szervezeti programok és szakmai képzések mellett az idei évtől kiemelt célunk az is, hogy olyan témákkal és olyan ügyekkel is elkezdjünk foglalkozni, amik nem a klasszikus értelemben vett ifjúsági érdekképviseleti témakörök, hanem például a Digitális Valóságok rendezvényhez hasonlóan olyan témákat boncolgatnak, amik közvetlenebb módon érintik meg a fiatalokat.
GS: 2012 óta működik a szervezet, azóta eltelt pár év. Mik azok a nagyobb eredmények, amelyeket ki tudnál emelni ebből az időszakból és kicsit előretekintve, mik a már belátható terveitek?
HZ: 2012-ben alakult a szervezet, viszont csak 2015-ben sikerült bejegyezni, ezért az érdemi működést 2015 őszétől tudjuk datálni. Ezalatt az előző ciklusban sikerült egy stratégiai partnerségi megállapodást kötni az Emberi Erőforrások Minisztériumával, aminek a keretei között lehetőségünk volt az ifjúságügyhöz, oktatáshoz, tehetséggondozáshoz és egyéb, a fiatalokat érintő területekhez kapcsolódóan részt venni a különböző érdekképviseleti folyamatokban, az ezekhez kapcsolódó egyeztetéseken. Sikerült kiépítenünk egy komoly országos lefedettséget, jelenleg közel száz tagszervezetünk van. Kettő kivételével minden megyében van tagszervezetünk, illetve vannak olyan országos szervezetek a tagjaink között, akik az egész Magyarországot lefedő hálózattal rendelkeznek.
Számos olyan projektünk volt az elmúlt években, amelyek sikeresnek mondhatóak. Az elmúlt három évben sikerült megrendeznünk a szabadegyetemünket, ahol mindig elég sok fiatal vett részt.
Ezeknek egyszerre volt a célja az ő bevonásuk segítése, a képzésük és az, hogy találkozási pontokat generáljunk köztük, illetve a velük foglalkozó szakemberek között. Itt sorolható még a Strukturált párbeszéd pályázata, aminek az a lényege, hogy európai uniós szinten meghatározott ifjúságpolitikai kérdések és prioritások mentén minden egyes uniós ciklus alatt megkérdezzük a fiatalokat az őket érintő kérdésekről. Ebből ajánláscsomagot dolgozunk ki és ezt becsatornázzuk az európai döntéshozatal felé, illetve hazai szinten is számos olyan érdekképviseleti ügy volt, amiben azt gondolom, hogy sikeresen tudtunk állást foglalni.
GS: Említetted, hogy ernyőszervezetként működtök. Ez csak az országon belül értendő, vagy nemzetközi ifjúsági szervezetekkel, esetleg határon túli magyar szervezetekkel is kapcsolatban álltok ?
HZ: Alapvetően nekünk Magyarországon bejegyzett szervezetek a tagjaink, azonban van két speciális eset. Vannak olyan tagszervezeteink, akik nemzetközi szinten működő szervezeteknek a hazai tagszervezetei, például az AEGEE. Van továbbá egy partnerszervezetünk, a Magyar Ifjúsági Konferencia, akiknek a külhoni régiókban tevékenykedő magyar ifjúsági szervezetek a tagjai. Mi, a Nemzeti Ifjúsági Tanács vagyunk a kifejezetten magyarországi ernyő, ők pedig a határon túli fiataloknak, fiatalokkal foglalkozó szervezeteknek az ernyőszervezete. Ilyen szempontból egy nagyon hasznos, kétoldalú együttműködés van a két szervezet között.
GS: Mit gondolsz, hogyan, mértékben lehet megszólítani a fiatalokat? Például a szervezeteken belül van egy csomó hallgatói önkormányzat, de még az egyetemeken is rengeteg olyan fiatal van, akiket egyáltalán nem érdekel a HÖK tevékenysége. Milyen eredményességgel lehet hozzájuk szólni?
HZ: Mi egyrészt közvetett módon, a tagszervezeteinken keresztül tudunk elérni fiatalokat, akár helyi szinten, akár országos vagy egyéb más szinteken, másfelől viszont folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amelyeken keresztül közvetlenül tudunk a saját generációnkkal kommunikálni. A megszólítás kapcsán nekem az a tapasztalatom, hogy a lehetőségek és az eredmények teljesen eltérőek akár országos, akár lokális szinten. Ezek a mikroközösségek a fiatalok esetében mindenhol másképp működnek, mindenhol más olyan téma van, ami mentén meg tudjuk őket szólítani, be tudjuk őket vonni.
Szokták mondani, hogy a fiatalok passzívak, de ezzel én nem értek egyet.
Nyilván meg kell találni minden esetben azokat a programokat, rendezvényeket, ügyeket, képzéseket, lehetőségeket, amiknek sikeresen megszólíthatóak. Amellett, hogy van egy bázisunk, amire tudunk építkezni, folyamatosan próbálunk újabb és újabb fiatalokat is megszólítani.
GS: Erre remek lehetőség lesz most a Digitális valóságok is. Milyen eredményt vártok majd ettől a rendezvénytől?
HZ: Az idei évben nagy célkitűzésünk, hogy egy-két nagyobb volumenű konferenciát valósítsunk meg, amivel kilépünk a korábbi évek komfortzónájából és olyan témákat kezdjünk el feldolgozni, aminek a révén minél több új fiatallal tudunk kapcsolatba kerülni. Én előzetesen azt várom, hogy egy olyan újfajta színt vigyünk be a Nemzeti Ifjúsági Tanács és a klasszikusabb értelemben vett ifjúsági ernyőszervezetek rendezvénypalettájára, amivel egy olyan célcsoportot tudunk megszólítani, akikkel a korábbi időszakban nem volt kapcsolatunk. Bízom benne, hogy jelentős résztvevői számmal és nagyon sok új fiatallal tudunk gazdagodni, akikre a későbbiekben is tudunk majd más rendezvényeinken és egyéb programjainkon is támaszkodni.
A Digitális Valóságokról minden további információt megtaláltok a rendezvény hivatalos weboldalán. Fontos, hogy a részvétel teljesen ingyenes, ugyanakkor előzetes regisztrációhoz kötött. Azt is érdemes észben tartani, hogy nem csak érdeklődőként, hanem maximum háromfős csapatként is regisztrálhattok, és részt vehettek a helyszínen egy egész napos játékban, amely legjobbjai 150 ezer forint értékű nyereményt vihetnek haza. Mi is biztosan ott leszünk, úgyhogy akár a GameStar szerkesztőségének tagjaival is lepacsizhattok majd!
Digitális Valóságok
Időpont: 2019. március 9, 10:00-20:00
Helyszín: H13, Horánszky utca 13., Budapest, 1085
Facebook esemény: Itt jelezd, hogy jössz!
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött: Ide kattintva regisztrálhatsz
