Milyen tudással leszünk gazdagabbak, ha akciójátékokkal játszunk más játékok helyett? Azt már tudjuk, hogy az akciójátékok hatékonyak a hasznos látómező fejlesztésében, ami autóvezetéskor jöhet kapóra. Tudjuk azt is, hogy a mentális forgatási készségek is fejlődést mutatnak kellő akciójátékozással töltött idő után, illetve a gyors becslési képességeink is fejlődhetnek a játékokkal töltött időnek köszönhetően. Mindezek mellett az akciójátékok hasznosnak bizonyultak abban is, hogy ellenállóvá tegyenek minket a figyelmi vakság jelenségével szemben, végül pedig abban is segítenek, hogy képesek legyünk egyszerre több objektumot párhuzamosan figyelemmel kísérni. Ennek a kétrészes cikknek az alapját Walter R. Boot, Daniel P. Blakely és Daniel J. Simons tudományos cikke képezi (Do action video games improve perception and cognition? 2011, Frontiers in psychology). De milyen érdekességeket rejteget még számunkra ez a szerteágazó vizsgálati terület?
Akciójátékokkal a jobb információfeldolgozásért
Ahogy a korábbi cikkben már bemutattuk, az akciójátékokkal töltött idő javíthatja azt, hogy milyen hatékonyan tudjuk feldolgozni a látómezőnkbe kerülő információkat. Az erre vonatkozó vizsgálatok sorát bővíti az a kutatás is, amelyben az akciójátékok hatását tesztelték a látásélességre. Fontos leszögezni, hogy jelen esetben nem a szemhez köthető fejlődésről beszélünk, hanem sokkal inkább az agy és annak feldolgozóképessége változásáról. Ennek tesztelésére 32 nem játékos résztvevőt kértek fel. A csoport fele az Unreal Tournament 2004-gyel, míg a másik fele a Tetrisszel játszott 30-30 órát.
A mérések alapját a következő teszt jelentette: a képernyőn mindösszesen 100 milliszekundum erejéig három T betű volt látható, amelyből a középső vagy felfelé, vagy lefelé volt fordítva. A résztvevőknek minden esetben ennek a középső T-nek az irányáról kellett számot adniuk.
A 30 órás "akciójáték-tréning" elég volt ahhoz, hogy az akciójátékos csoport tagjai a játékkal töltött idő előtti időpontban mért teljesítményüket felül tudják múlni, míg a tetrises csoport tagjain ilyen fejlődés nem volt megfigyelhető.
Egy magyar szál a kutatások tengerében
Egy további vizsgálatban is a látás akciójátékokkal történő fejlesztését vizsgálták. Ez esetben a kontrasztérzékenység került a fókuszba, ami azt a képességünket jelenti, hogy különbséget tudunk tenni eltérő árnyalatú dolgok között. Ennek a vizsgálatnak az az érdekessége, hogy a tesztelés során úgynevezett "Gábor-foltokat" használtak (fekete-fehér sávokból álló foltszerű ábrák, amiket széles körben használnak a látórendszert vizsgáló kutatásokban - nevüket a magyar származású Nobel-díjas villamosmérnökről és fizikusról, Gábor Dénesről kapták). A kiképzés ideje most 50 óra volt. Az akciójátékos csoport az Unreal Tournament 2004-gyel és a Call of Duty 2-vel játszott, míg a nem akciójátékos csoportnak a Sims 2 jutott.
Az akciójátékos csoport ebben az esetben is fejlődést mutatott (bár csak kisebb mértékben) a másik csoporttal szemben abban az értelemben, hogy pontosabban tudták meghatározni, mikor jelentek meg a képernyőn bemutatott semleges ingerek között a Gábor-foltok. Ez a fejlődés még évekkel később is megfigyelhető volt.
Hasonlóan a cikk első részében bemutatott "hasznos látómezőhöz", ez a készség is vezetés során segít, elsősorban az éjszakai órákban, amikor mondjuk egy olyan kivilágítatlan úton vezet valaki, ahol úthibák és útra tévedő állatok is előfordulhatnak. A virtuális autóversenyzés készségfejlesztő hatásáról már olvashattatok korábban, ahonnan megtudhattátok, hogy a téri figyelmi készség fejlesztésén kívül még milyen egyéb, a valódi vezetésben is alkalmazott kompetenciák javíthatók az autóverseny-szimulátorok segítségével. Az viszont kérdés marad számunkra, hogy kik lesznek a jobb autóvezetők, a főként akciójátékosok vagy az autóversenyző játékok szerelmesei?
Út a becsaphatatlan elméhez
Egy másik vizsgálatban, amelyben szintén a Gábor-foltokat alkalmazták, a résztvevők "maszkolással" szembeni ellenálló képességét vizsgálták, ami azt a készségünket jelenti, hogy mennyire vagyunk képesek észrevenni egy ingert, ha azt egy nagyon hasonló másik inger követi. A vizsgálatokban 25 nem játékos vett részt, akik 50 órányi játékos tréning során fejlesztették tudásukat. A vizsgálat további részletei megegyeztek az előbbi kutatásban leírtakkal. A résztvevőknek a tréning előtt és után egy olyan pszichológiai vizsgáló szoftverben kellett számot adniuk képességeikről, amelyben a képernyő közepén elhelyezkedő Gábor-foltok megjelenési idejét kellett meghatározniuk, miközben "maszkoló ingerek" is jelen voltak (amelyek szintén Gábor-foltok voltak, csak párban).
Az "akciójáték-tréning" résztvevői most is nagyobb mértékben voltak képesek észrevenni a magukban álló Gábor-foltokat, mint a nem akciójátékon edződött csoport tagjai, ha azokat időben igen közel szintén ilyen foltok követték.
Valószínűleg sok akciójátékosnak lehetett már olyan élménye, mintha egy embert látna valahol a távolban, majd amikor komolyabban szemügyre vette célpontját, kiderült, hogy csak egy furcsa formájú követ látott. Legközelebb, amikor ez történik velünk, gondoljunk arra, hogy minden ilyen esettel tanul valamit az agyunk, amitől később még élesebb szeműek és kevésbé megtéveszthetőek leszünk.
Döntéseink súlya
Az egész életünk választások sorozata. Akkor tudunk jó döntéseket hozni, ha elegendő információ áll rendelkezésünkre, és azt képesek vagyunk megfelelően felhasználni. Ezt a képességet egy olyan kutatási helyzetben vizsgálták, ahol először véletlenszerűen mozgó pontok mozgási irányát, majd fejhallgatón keresztül (jobb vagy bal fülben hallható) hangok helyét kellett a kutatás résztvevőinek meghatározniuk. A kutatókat az érdekelte, hogy milyen mértékben képesek a résztvevők a szerzett tapasztalatot felhasználni a jobb döntéshozatal érdekében, ahogy újra és újra elvégezték a feladatot. A korábbi kutatásokhoz hasonlóan most is nem gamereket vetettek alá "játékos tréningnek", ami összesen 50 órát vett igénybe, viszont az sajnos nem ismert, hogy milyen konkrét játékkal játszottak.
Amit viszont tudunk, hogy az "akciójáték-tréningben" részt vevő emberek valóban hatékonyabban tudták felhasználni szerzett tapasztalataikat, mint a nem akciójátékokat játszó résztvevők.
Ezt a kutatók abból következtették ki, hogy ennek a csoportnak a tagjai gyorsabban hoztak döntést a bemutatott feladatokban anélkül, hogy pontatlanabbá váltak volna. Biztosan mindenkinek volt már olyan élménye, hogy egy, néhány tized másodperc alatt meghozott döntése egy egész mérkőzés sorsát eldöntötte. Nektek mi volt a legemlékezetesebb ilyen pillanatotok?
Játékos jövőkép
Számos érdekes kutatási eredményt ismerhettünk meg az akciójátékok fejlesztő hatása kapcsán. Jöhetnek-e ezek szerint a gaming órák az iskolában? Érdemes lenne-e mindenkinek akciójátékokkal játszania a szabadidejében? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaptunk most részben választ, viszont még számos további szempont vizsgálata szükséges a megfelelő válaszadáshoz. Legtöbb esetben nem ismerjük még ezeknek a készségfejlődéseknek a tartósságát, emellett pedig az sem tisztázott, hogy más módszerekkel összehasonlítva mennyire tekinthető hatékony tréningnek az akciójátékokkal töltött idő. Ilyen és ehhez hasonló kérdések várnak a jövő játékkutatóira, akik ha kellő alapossággal és kreativitással végzik a dolgukat, egy, a játékos élet szempontjából jóval pozitívabb világ előtt nyithatják meg a kapukat.
A cikket Koncz Patriknak írta, aki pszichológiai tanulmányait a PPKE és az ELTE képzéseiben végezte. Mesterképzésen klinikai és egészségpszichológiai szakirányt választott, tanulmányai alatt részt vett egy, a játékosok mentális egészségét felmérő pszichológiai kutatásban, ami segített megismerkedni a videojátékok világának tudományos oldalával is.
Az Extra Life a GameStar társadalmi felelősségvállalásként indított rovata, célja az, hogy a fiataloknak és a szülőknek szakemberekkel közösen segítsünk, beszéljünk olyan kérdésekről, amik éppen téged is érinthetnek.
