Soha életemben nem szerettem volna még semmit sem annyira, mint ezt a játékot. Ez a mechanikus billentyűzet kell, és kész! Ezzel a videokártyával a legdurvább grafikai beállításokkal is úgy fog futni a játék a gépemen, mint az álom. Ha nem lehet az enyém, belehalok.
Ha ilyen vagy ehhez hasonló mondatokat kiejtettél már a szádon valaha, amikor egy új, még meg nem jelent terméket szerettél volna magadénak tudni, akkor bizony téged is megcsapott a hype-vonat szele, amelyről nehezebb leszállni, mint gondolnánk. Ami ennél is érdekesebb, hogy bármennyire is hatékony fegyvernek tartják a hype-ot egyes cégek, sokszor visszaüthet a dolog, ha a kész termék egyáltalán nem találkozik a vásárlók elvárásaival (a No Man's Sky ékes példája ennek, de említhetnénk a közelmúltból az Anthemet is). Biztos veletek is előfordult már, hogy egy játékot nagyon vártatok, mindenki csak arról tudott beszélni, mondhatni, a csapból is az folyt. Aztán amikor megvettétek, pár perc után már a supportoldalt böngésztétek, hogy hogyan is lehetne visszakérni az árát, annyira nem azt kaptátok, mint amire befizettetek.
Szükségletek piramisa
Abraham Maslow neve sokak számára ismerős lehet, bármennyire is régről (1943-ból) származik az emberi motivációkról szóló elmélete. A híres-neves Maslow-piramis ma már mémmé is vált, és köszönhetően a modern kornak, mind tudjuk, hogy a legalapvetőbb emberi szükséglet az internet. Való igaz: ha nincs net, nem tudjuk, milyen ételt rendeljünk, és a kedvenc online játékunk sem indul el. Viccet félretéve, ha visszakanyarodunk Maslow eredeti elképzeléséhez, a mai napig megállhatja a helyét az a fajta kategorizálás, amellyel az emberi motivációkat és a hozzájuk kötődő szükségleteket, illetve a kielégítésük után érzett boldogságot összekapcsolhatjuk. Szerinte akkor lehet valaki egészséges, kiegyensúlyozott ember, ha a szükségletei a piramis aljától a tetejéig haladva a megfelelő sorrendben kielégülnek. A motivációs piramis alappillérét a fiziológiai szükségletek alkotják, amelyek a legegyszerűbbnek tűnnek, de egyben az alapját is képezik annak, hogy komplexebb motivációink megszülessenek és beteljesedhessenek. A piramis alján található négy kategória (fiziológiai, biztonsági, szeretet/valahová tartozás és elismerés) az úgynevezett hiányalapú szükségletek, amelyek kielégítésekor kiegyensúlyozottabbakká válunk, és fókuszálni tudunk az összetettebb, úgynevezett növekedésalapú szükségleteinkre, csakúgy, mint a kognitív (tudás és megismerés) és az esztétikai (szimmetria, rend és szépség) szükségletekre, továbbá az önmegvalósítás (bennünk rejlő lehetőségek elérése) igényére.
A hype jelensége, vagyis mérhetetlen kíváncsiságunk és egyúttal birtoklási vágyunk egyszerre több szintjét is érintheti ennek az úgynevezett szükségletpiramisnak. Egyrészt hathat tudat alatt a hiányszükségleteink szintjén is, előmozdítva az elismerés szükségletét (önbecsülés, másoktól kapott elismerés, hírnév/tekintély megszerzése). Ez azt jelenti, hogy ha sikerül szert tennünk egy olyan termékre, amely önmagában jutalmazó erejű lehet - pláne, ha limitált mennyiségű, drága, vagy nehezen megszerezhető (pl. egy gyűjtői kiadás, esetleg korlátozott ideig kapható skin) -, az kivívhatja környezetünk figyelmét, szeretetét, és egyfajta tekintélyt kölcsönözhet számunkra. A szeretet/valahová tartozás szükséglet esetén is látható egyfajta összefüggés, hiszen az adott termék birtoklásával mi magunk is egy közösség tagjává válunk, kapcsolódhatunk másokhoz általa.
Szükségleteink magasabb szintjén is hathat a hype, és ösztönözhet bennünket arra, hogy kívánjunk, sőt kifejezetten akarjunk egy adott terméket. Összefügghet esztétikai szükségleteinkkel, hiszen a hype-cunami során olyan csodálatos, színes-szagos reklámokkal, gameplay-ekkel bombáznak a megjelenés előtt, hogy legszívesebben sírva fakadnánk a gyönyörűségtől. Ha nem a játékvilágon belül tekintünk a hype-ra, hanem akár divat- vagy étrend-kiegészítő termékekre, láthatjuk, hogy az önmegvalósítás iránti igényünket is könnyen feléleszti. Hiszen abban a cipőben biztos, hogy te leszel a leghatározottabb ember a földön, és azzal a diétás itallal valóban három nap alatt szupermodell külsőd lesz - vagy a hype visszafelé sül el, és vásárlást követően csalódottan kell tapasztalnunk, hogy az ígért/várt élmény elmarad. Bármennyire is képesek vagyunk tudatosan megragadni a hype hatását, érezhetjük, hogy kicsit vissza kellene fognunk az agarakat, mert már a környezetünknek is feltűnt, hogy túlcsordult a lelkesedésünk. Ugyanakkor nagyon nehéz ténylegesen megálljt parancsolnunk a gondolatainknak, ha már egyszer felültünk a hype-vonatra, mivel a hatását csak számunkra felismerhető módon, de konkrétan agyi szinten is kifejtheti.
A "Kim Kardashian" neurotranszmitter
Mielőtt mindenki sikítva menekülne a híres-hírhedt celebhölgy nevének láttán: nem kell attól tartani, hogy Kim Kardashian az agyunkban is megkezdte ténykedését. Csupán egy neurológus kutató, Dr. Vaugh Bell nevezte el szórakozásból a dopamin nevű, szervezetünkben termelődő neurotranszmittert a hírességről, utalva a dopamin emberi testben kifejtett kettős hatására, amely minden "bűnös" cselekedetünk és titkos vágyunk hátterében áll. De mi is az a dopamin, és mit jelent az, hogy neurotranszmitter? És hogy kapcsolódik mindez a hype-hoz?
A dopamin a testünkben termelődő vegyület, amely segíti az információátvitelt a hormon- és az idegrendszerünkben egyaránt. Mivel mindkét rendszerben aktív szerepet vállal, rettentően sokoldalú. A mozgás koordinálásában, motivációk serkentésében, jutalomérzésben és pozitív várakozásban a jövőbeli jutalomra, pozitív kimenetelre nézve, a függőség kialakulásában, a munkamemóriában és a végrehajtó funkciókban is szerepet játszik. A hype és a dopamin kapcsolata így már kezd is kirajzolódni. A dopamin az agy örömközpontjában képes örömet, élvezetet stimulálni, amely arra motiválhatja a személyt, hogy végrehajtson egy-egy cselekvést, amelynek köszönhetően még több dopamin szabadul fel. Ilyen cselekvés lehet az étkezés, a szexualitás és a szerelem, vagy éppen olyan, semlegesnek tekinthető cselekvések, amelyekhez az agyunk örömet társít. Ha sikerült megszereznünk valamit, amit nagyon-nagyon akartunk, ha valami újat, izgalmasat tapasztalunk, vagy pozitív kihívásnak tekintjük, a dopamin elárasztja az agyunkat. Például egy új játék megvásárlásakor, amiről úgy gondoljuk, nagyon fogjuk élvezni, vagy egy új egér kézbevételekor, amivel életünk legprofibb fejeseit fogjuk osztani.
Dr. Gregory Berns az atlantai Emory Egyetemről elvégzett egy agyi képalkotó eljárással összekötött kísérletet arról, hogyan is szabadul fel az agyunkban a dopamin, feltételezve, hogy nem csak akkor nő meg a dopaminszint a szervezetünkben, és motivál a cselekvés megismétlésére, amikor az lezajlott, hanem amikor még csak tervben van. A vizsgálat egy MRI szkennerben zajlott, ahol az alanyok szájába vagy egy-egy csepp vizet vagy a Kool-Aid nevű italporból készült üdítőt csepegtettek. A cukros üdítős csoport tagjainál, akik tudták, hogy azt fognak kapni a vizsgálat során, megnőtt a dopaminszint, szemben a kontrollcsoport tagjaival, akiknek víz jutott. A vizsgálatot megismételték, annyi változtatással, hogy a vizsgálati személyek nem tudták előre, hogy a vizes vagy a Kool-Aides csoportba kerültek, így megvolt bennük a várakozás érzése a cukros üdítőre. Ez az anticipáció (előrevetítés, várakozás a jövőre nézve) ugyancsak megnövelte a dopaminszintjüket, tudva, hogy jutalom (cukros üdítő) van kilátásban.
Később e kutatás nyomán számos további vizsgálat is született, amelyekből hasonló eredményre jutottak a kutatók, rávilágítva, hogy a szervezetünkben termelődő dopamin hatalmas szerepet játszhat abban, hogy ösztönözzön minket a vásárlásra, hiszen az örömet okozva kielégíti szükségleteinket. Így amikor elcsodálkozunk azon, hogyan ácsoroghatnak emberek egész éjszaka az utcán egy üzlet előtt, hogy reggel elsőként kapják kezükbe az áhított legújabb konzolt, telefont, játékot, jusson eszünkbe, hogy több van a hype-vonatra felült emberek fejében, ami arra ösztönzi őket, hogy akarják az új, izgalmas, örömet okozó dolgokat. Még akkor is, ha ez csak egy rövid ideig tartó érzés.
A cikket Bányai Fanni pszichológus és jelenleg az ELTE Pszichológia Doktori Iskolájának PhD hallgatója írta, akinek kutatási területe az egészséges és problémás videojáték-használat feltárása és a videojátékokkal kapcsolatos sztereotípiák ledöntése. Ezenkívül a Pixelben Lélek blog szerzőjeként saját videojátékos kutatásairól és kedvenc játékairól ír pszichológiai megközelítésből.
Az Extra Life a GameStar társadalmi felelősségvállalásként indított rovata, célja az, hogy a fiataloknak és a szülőknek szakemberekkel közösen segítsünk, beszéljünk olyan kérdésekről, amik éppen téged is érinthetnek.
