Aki legalább egy éve követi a GSO eseményeit, az minimum egyszer már találkozott az évértékelés jelenségével, melyben szerkesztőségi szinten mondjuk el egyenként, hogy számunkra milyen volt az aktuális év. Azért is jó ez, mert ilyenkor egy kicsit mindenki megnyílik, és talán olyasmit is megtudhat rólunk az olvasó, amire egyébként nem is gondolt volna. A 2015-ös Évértékelést a Nightwolf házaspár nyitja, akik úgy összetartoznak, mint a GameStar Tábor és a diszkós lökdösődés.
Annyira gyorsan ledarálta a bolygónk ezt az egy évet, hogy ha gyönyörű és felettébb látványos pörgőrúgásra képes RG kollégánk nem ír ránk az évértékelővel kapcsolatban, akkor már csak azt vesszük észre, hogy az éjszaka közepén hordába verődbe üvöltöznek, durrogtatnak és tíztől számolnak visszafelé az emberek. Szóval gyere Epres, próbáljunk meg valami érthetőt összehozni a feltett kérdésekre!
- Mi volt a legjobb 2015-ös élményed (nem játékkal)?
Nightwolf: Átlagpolgárként ez a háromszázvalamennyi nap is leginkább a melóról szólt. Persze közben megtanultunk repülni, hálót lőni a csuklónkból, mellkason kéken világító robotruhát építeni, ami bőrbecsípődés nélkül pattan ránk bármilyen testhelyzetben, befogadtunk egy beszélő mosómedvét és egy beszélő fát, akinél valószínűleg beakadt a gramofon tűje annál a szónál, hogy Groot… Párdon, elkalandoztam a vécén ülve, mint pap a pipán. Túl sok itt a képregény. Kafkával kellene körbevennem magam salaktalanítás közben, mert akkor legalább arról írnék most, hogy miként változik át valaki egy féreggé. Visszatérve az elengedett történetfonálhoz, a leginkább kiemelkedő dolog kicsiny életünkben az volt, mikor végre fogtuk magunkat és sokévnyi tologatás után idén elmentünk külföldre egy csodálatos völgybe raftingolni és canyoningezni. (Nem, ezt már nem egy képregényben látta, tényleg így volt!- Epres) Nagy hiba volt eddig várni, mert fantasztikus élmény mind a kettő. Hiába a 10-12 fokos hegyi folyó vize, csak úgy forr az ember vére egy-egy ilyen menet után - persze a speciális neoprén ruha is véd valamennyit (sokat). Fokozta a hangulatot, hogy raftingolás alatt zuhogott az eső, ezért köd telepedett a megtáltosodott folyóra, dörgött az ég, csapdostak a hullámok… Első csónakba ugráskor sikerült kettétörnöm az evezőt, szóval volt min röhögni meg izgulni. A canyoning képes volt még ezt is felüllicitálni, ugyanis ennél nagyobb mókát elképzelni sem tudok. Vízesésekben csúszkálni, 5-8-12 méteres sziklákról leugrálni (A 12 méterről kettőnk közül csak én ugrottam le - Epres), miközben morajlik melletted és zúdul rád a víz, leírhatatlan élmény. Szerencsére több napra mentünk az olasz-osztrák-szlovén határhármas melletti mesebeli helyre, úgyhogy teljesen bebarangoltuk és örökre szerelmesek lettünk a hegyekbe.
Epres: Nem is tudom mit tehetnék hozzá ehhez. A toaletten ülve én sokkal céltudatosabb vagyok, úgyhogy nem szoktam úgy elkalandozni, mint Wolfi. A boveci út valóban felvillanyozó volt és rendesen kizökkentett minket a szürke maradék 359 árnyalatából. Mindenkinek meleg szívvel ajánlom, hogy egyszer keresse fel a Boka, a Kozjak és a Virje vízeséseket és sétáljon egy nagyot a környékükön vagy a Soča folyó mentén, mert csodálatosak és a víz folyamatos morajlása megnyugtat, akár egy bölcsődal. Jó sok kecskét láttunk, hegyet másztunk, felkaptattunk autóval az 1611 méter magasan található Vršič hágóhoz, de a rafting és a canyoning túrák koronázták meg igazán a nyaralásunkat.
- Mi volt a legrosszabb 2015-es élményed (ami nem játékkal kapcsolatos)?
Nightwolf: Nagyon szomorúan kezdődött az év. Drága Gyu elvesztése mindenkit megtépett lelkileg, akik ismerték és szerették őt. Sajnos ezt a fájdalmat csak mélyítette, hogy több ismerősünk és barátunk is itt hagyott minket, akik nagyon hiányoznak. Nem is írnék más dolgokról, mert azok nüansznyi problémák, amolyan hajnali kakaskukorékolások, amire reggel már nem is emlékszik az ember…
Epres: Csatlakozom Wolfihoz. Borongósan indult a január, de sok szép emléket őrzünk, amit mára már picit megenyhültebben idézünk fel. Kellemetlen élményből még annyi, hogy a Kozjak vízesés meglátogatása után zakóztam egy akkorát, hogy jól lezúztam a lábamat és szétnyílt a térdem közepe, így friss varrással és sántikálva értem haza az útról, amit ez a bélyeg pluszban felejthetetlenné tett. Egy hónapig húztam a csülkömet és háromszor kellett visszamenni a balesetire, de megérte.
- Mi volt a legjobb GSO-s élményed 2015-ben?
Nightwold: GameStar Online ügyben nem nagyon tudok nyilatkozni, mert ott nem engednek garázdálkodni, ezért inkább GS csapattagként mondanék pár élményt. Mindig nagy örömmel készítünk Nektek videós anyagokat. Például idén szuper kis ötlettel állt elő Endre, hogy miként csináljunk kedvet a nyári GS táborra. Egy komplett lemeneteles sztorit raktunk össze, amit egy teljes napon át forgattunk. Jöttetek is rengetegen, dugig volt a velencei szálló. Végre idén volt merszünk fürödni is a tóban, persze nem azért, mert Judit ismét visszatért és neki akartunk imponálni a szénné gyúrt, olajos testünkkel, amit Mocsy kőbevésett parancsára Pacának és Hunternek kellett felkenni ránk. Én sajnos csak két napot tudtam lent lenni, de a visszajelzések alapján csak hét táborozó tűnt el, nyolc lurkó kapott napszúrást, tizenkilencen léptek tengeri sünbe, huszonhárom gyerkőcért, köztük a főszerkesztő helyettesért kellett óvadékot letenni a Velencei Navy SEAL Kommancs kirendeltségén és csak egyvalakinek tűnt el a szuper vízhűtéses gépe, ami a mai napig remekül működik az ellopójánál. Ja, igen, azt el is felejtettem mondani, hogy nyáron találtam egy fantasztikus számítógépet, miközben vízibicikliztem.
Epres: Idén sajnos lemaradtam szinte minden GS eseményről (a tábort sajnálom a legjobban, amiről úgy hírlik az eddigi legjobb volt - évről évre így nyilatkoznak a résztvevők) a GSO-n is csak egy-két tesztem jelent meg, úgyhogy csupán a novemberi PlayIT Show-ról számolhatok be. Volt ott minden, mint a búcsúban, a gokart és dodzsem pályáktól kezdve a céllövöldén át a cosplay színpadig. És természetesen a GameStar standja is várta az oda látogatókat, benne velem az egyik nap. Rengeteg arc látogatott meg minket ismét és ennek mi újfent örültünk, mint mindig. Vegyetek GameStart!
- Mi volt a legrosszabb (legkellemetlenebb) GSO-s élményed 2015-ben?
Nightwolf: A GameStarnál csupa móka és kacagás az élet. Mi egész nap csak játszunk, a spájzban tartott koboldok írják meg a cikkeket helyettünk, akik odavannak értünk, mert cserébe hagyjuk őket LoL-ban, meg DOTA-ban, meg valami hasonló iszonyatosan remek játékban nyerni. Szóval nincs kellemetlen, vagy rossz élmény. Hogy is lenne! HP és Mocsy naponta mossa Krisztus példájára a lábunkat, melyet mézédes könnyeikkel locsolnak és aranyló fürtjeikkel szárítanak. Szeretjük őket, reméljük majd egyszer nekünk is megengedik, hogy viszonozzuk a tappancs tisztítást.
Epres: Nem emlékszem semmilyen kellemetlenségre, bár egyszer a szerkesztőségben HP és Mocsy luffa szivaccsal a kezükben környékeztek meg egy lavór langyos vízzel, amit nem nagyon tudtam hova tenni.
- Melyik szerinted 2015 legrosszabb játéka, és miért?
Nightwolf: Mint minden évben, most is a FIFA aktuális része (Aminek a régebbi részeit Wolfy szerint a májkrém mellé adják a Tescóban - RG). Botrány, hogy ennyit el mernek kérni, miközben elég lenne egy 50 Mb-os frissítés, ami kicseréli a mezeket, meg a fű színét. Ja, hogy már szebb a közönség? Akkor így már érthető a fejlődésért lefejt arany… pfff! Ami nekem csalódás volt, az a Star Wars Battlefront. Nem kezdem el fikázni annyira, mert nem szeretném foglalni a helyet, egyszerűen többet vártam, nem azt kaptam. Ezen kívül volt pár botrányos megmozdulás is a piacon - igaz Zoli?
Epres: Amiről úgy hírlik, hogy nem sikerült jól, arra eleve nem fecsérlem a drága időmet, úgyhogy erre a kérdésre nincs megfelelő válaszom. Azt hallottam és olvastam is, hogy sokan csalódtak a Batman: Arkham Knightban, a Star Wars Battlefrontban, az Evolve-ban. Ők biztos meg tudják azt is indokolni, hogy miért…
- Melyik szerinted 2015 legjobb játéka, és miért?
Nightwolf: Indie fronton nekem nagyon bejött az idei felhozatal. A nagy stúdiók leginkább a folytatásokkal, újragondolásokkal durrogtattak, míg a függetlenek olyan csodákat hoztak el, melyektől mi gamerek csak úgy pezsgünk. Gondoljatok csak az Ori and the Blind Forest csodájára, amivel ha még nem játszottatok, akkor ne is olvassátok tovább ezt a zagyválást, menjetek, vegyétek meg, és sírjatok - néha az idegtől, mert nem könnyű. Van még itten Until Dawn, amivel csupán a cikk megírása után fogok nyomulni, de mivel már sokat tudok róla és szeretem ezt a stílust, simán feltolnám dobogó közelbe. Azért azt ide írnám margó szélére, hogy én így is csak szemlélve fogom végigtolni, mert a párocskám mellől, baráti körben élvezem nézni az ilyen horroros történeteket. (Papírkutya! - Epres) Félek tőlük, nagyon beleélős vagyok és a kritikus pillanatokban inkább kimegyek almás sütit enni és Dr. Peppert szürcsölni, miközben a szobából egyedül a kés szakító hangja hallatszik, amint folyamatosan roncsolja az emberi szövetet. De nincs mese, itt a végén kimondom 2015 játékát, ami a The Witcher harmadik része. Nem is kell hosszas magyarázatot mellécsapni, hogy miért.
Epres: Rendesen rákattantam a Telltale játékokra, melyekből a Game of Thrones és a Tales from the Borderlands egyes epizódjainak megjelenése átnyúlt erre az évre is. Nagyon szeretem a történetorientált kalandokat, úgyhogy ezeknek is rendesen belenyúltam a velejébe. Ettől függetlenül a Life is Strange-re böknék mint favoritra, melynek épp most jutottam el a végére.
- Ha van, akkor ki/kik a kedvenc kommentelő(i)d a GSO-n?
Nightwolf: Már két éve kivonultam az internet kommentelős világából, sőt, elengedtem a közösségi oldalon lévő énemet is. Nálam kicsit túlcsordult a sok megmondó ember, a rengeteg rosszindulatú megnyilvánulás. Nem is ecsetelném tovább, szerintem mindenki tudja, hogy milyen jelenségről beszélek. Ez egyfajta remeteségnek tűnhet, de nem az. Az univerzumban található kérdőjelek kiegyenesítése ad annyi elfoglaltságot, hogy ne keletkezzen emiatt üres űr az életemben és mivel a GSO-n is csak háromévente olvasok kommenteket, ezért nincs kedvencem. Mindenkit becsülök, aki arctalanul is ember tud maradni.
Epres: Nincs. (Köszönjük a kimerítő választ. - RG)
- Mit vársz 2016-tól?
Nightwolf: Játékos fronton a Half-Life harmadik részét! A őserdei üvöltő majmok szerelmére, hát miért nem folytatja a Valve Gordon Freeman kalandját?! De engedjük is el ezt és nézzünk a reálisabb jövőbe. Instant sikerként tekintek az Uncharted negyedik részére, ami szenzációs lesz. Nagy örömömre a Quantic Dream is bejelentkezett legújabb játékával, ami a Detroit: Become Human névre hallgat. Bepipilek! Nem csak a kiadó eddigi alkotásai miatt ázok és olvadok most (mindegyiknél káprázatos a stílus), hanem mert ismét egy nagyon érdekes és jövőbelátó történetet fognak elmesélni. Ezen kívül még az Unravel gombolyag emberkéje is akkora varázslatot ígér, mint Albus Dumbledore öntisztuló alsógatyája. Én már ezzel a három címmel, illetve a Guild Wars 2 folyamatosan bővülő világával is elleszek, de azért a pálya széléről a virtuális szemüvegek megjelenésén és hatásain is rajta lesz a szemem. Élet fronton pedig csak annyit, hogy egészség legyen. (Meg térerő - Epres) De tényleg csak ennyit.
Epres: Örülök, hogy a nagybátyám beújított egy PS4-et, így az Until Dawn kipróbálása nem marad 2016-ra, viszont ott a Horizon: Zero Dawn, ami csak jövőre jelenik meg és kiváltképp felkeltette az érdeklődésemet. Persze az Unravel piros fonalát is szívesen követném, hogy új horizontokat tárhassak fel.
- Van-e újévi fogadalmad?
Nightwolf: Nincs, de szeretném újból öt másodperc alatt futni a százat. Pufi vagyok, látom a képeken, a tükörben, a régen belém szerelmes sarki fűszeres lány szemében, a mátkám mosolyában. Engem nem zavar annyira, de jót tenne, ha innen-onnan lemenne pár gramm, szóval rendszeres vonaglás, kocogás és remélhetőleg majd futás lesz beiktatva. (Hiszem, ha látom - Epres)
Epres: Már látom, ahogy a terepre vonszoljuk magunkat Wolfival, hogy egy határozott csíkot szeljünk ebbe zord téli ködbe. Megpróbálok ennek megfelelni és ügyelek rá, hogy ne valljunk kudarcot. Az év végi fotókon úgyis lebukunk, ha nem látszik az eredmény. De ki emlékszik akkor már erre...
